Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-28 / 97. szám

2 I KÖZÉLET 2022. április 28. | www.ujszo.com Elkezdődött a vita Fico mentelmi jogáról Robert Fico jogi képviselete: David Lindntner volt bíró (balra) mellett Sveto­­zár Chabada, Fico sógora (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Robert Fico (Smer) volt kormányfő elutasította a részvételt a parlament men­telmi bizottságénak szerdai ülésén. „Az ellenzék szerint nincs értelme részt venni a hi­hetetlen és őrült politikai eljá­rásban" - jelentette ki a Smer elnöke. A parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága szerdán dél­ben kezdte tárgyalni a Fico kiadásá­hoz szükséges hozzájárulási kérel­met. A 15 tagú bizottságnak egy ha­tározatot kellene elfogadnia, melyről a tervek szerint csütörtök reggel tár­gyal a parlament. Az ellenzék in­dítványozta Roman Mikulec (OEa- NO) belügyminiszter leváltását, a rendkívüli parlamenti ülés szerdán 2-kor kezdődött. Anna Andrejuvo­­vá (OEaNO), a mentelmi bizottság elnöke bejelentette, a kormánytag leváltásával kapcsolatos ülésre va­ló tekintettel megszakították Fico mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló tárgyalást. A rendkívüli ülés után, este 7-kor ül össze ismét a tes­tület, azt azonban a bizottság elnöke sem tudta megmondani, körülbelül mikor várható a szavazás. Az biz­tos, hogy előzetesen három képvi­selő kért szót, valamint a gyanúsított ügyvédjein kívül a Speciális Ügyé­szi Hivatal ügyésze is a képviselők rendelkezésére áll. Előbb-utóbb Grendel Gábor (OEaNO), a parla­ment alelnöke jelezte, ha csütörtö­kön délután 5 óráig nem fejeződik be a parlamenti vita, a szavazás jövő hétre tolódik. A Smer délután 4 órai kezdettel tüntetést szervez a pozso­nyi parlament épülete elé. „Robert Ficóért, jogállamért, Szlovákiáért” - áll a párt Facebook-oldakm közzé­tett bejegyzésben. Michal Sipos, az OEaNO frakcióvezetője nem zárta ki, hogy az ülés elhúzódik és csak jövő hét kedden szavaznak az ügy­ről. Hangsúlyozta, a bizottsági ülést a képviselők kérésére nem hívták össze korábban, a cél az volt, hogy minden érintett számára lehetővé te­gyék a részvételt. Az idő azonban nem elhanyagolható tényező, hiszen az ügyész javaslata szerint azért van szükség Fico vizsgálati fogságba he­lyezésére, mert fennáll a veszélye, hogy befolyásolja a tanúkat, illetve a szakértőket. Áldozati szerep A volt háromszoros miniszterel­nök személyesen nem jelent meg a meghallgatáson, helyette a gázárak drágulásáról tartott sajtótájékozta­tót. David Lindntner mellett Sveto­­zár Chabada, Fico sógora képviselte a bűnszervezet létrehozásával meg­gyanúsított politikust. Boris Kol­lár (Smer rodina) házelnök is je­len volt az ülésen, bár nem tagja a mentelmi bizottságnak, képviselő­ként bármely bizottság tárgyalásán jelen lehet, szavazati joggal viszont nem rendelkezik. Andrejuvová el­árulta, a Smer képviselői levélben értesítették, hogy nem vesznek részt az ülésen - a bizottság 10 tagja ab­szolválta a meghallgatást. Fico ál­lítja, a parlamenti vita során kiáll magáért, a bizottság előtt azonban nem látta értelmét, hogy megjelen­jen. Gúnyos megjegyzést tett Alojz Baránik (SaS) koalíciós képviselőre, majd konstatálta: „Az ellenzék azon a véleményen van, hogy nincs értel­me részt venni ebben a hihetetlen és őrült politikai folyamatban”. Újon­nan megismételte érvelését, mely szerint meggyanúsításával a kor­mány teljesen tönkre akarja tenni az ellenzéket. Úgy véli, az ellenzéki pártok ellehetetlenítésére irányuló támadások hosszú távon folytatód­ni fognak. Állítása szerint a kor­mány saját tehetetlenségét próbálja leplezni, mivel nem tud reagálni az ország akut problémáira. „Harcol­ni fogunk minden rendelkezésünk­re álló jogi eszközzel” - jegyezte meg. Hozzátette, senkinek nem kel­lemes, ha börtön fenyegeti, nem fog hősködni és fogkefével a kezében futkosva úgy tenni, mintha tréfado­logról lenne szó. „Akár egy évet is ülhetek. És miért? Azért, mert saj­tótájékoztatótat tartottam és igazat mondtam Matovicról és Kiskáról. Azért, mert kitaláltak egy bűnszer­vezetet, hogy Lipsic, Matovic ku­tyája ellenőrizhesse és irányíthassa az eljárást” - folytatta, majd Robert Kalinák (Smer) védelmére kelt, aki szerinte ártatlanul van rács mögött. „Bűnözök, akik visszaélnek a de­mokráciával” - mondta. Eduard Heger (OEaNO) kormány­fő hangsúlyozta, szabad kezet ad­tak a bűnüldöző szerveknek, majd felemlegette Maiina Hedvig ügyét. „Emlékezzünk vissza Maiina Hedvig esetére, arra, hogy a belügyminisz­ter az aktákból hozott nyilvánosságra részleteket, arra, miként félemlítette meg az áldozatot” - mondta Heger, majd hozzátette, már akkor sem tud­ták leplezni valódi identitásukat. Fi­gyelmeztetett, Ficóék ellen azok az emberek tettek vallomást, akiket ők maguk ültettek magas funkcióba és hatalmas korrupciós rendszer részét képezték. Végül megszavazták a bírósági reformot Így ünnepelte Mária Kolíková, hogy a parlament végül megszavazta a reformját (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Hosszú hónapokon át tar­tó vita után a koalíció végül megszavazta Mária Kolíková (SaS) bírósági reformját. Az igazságügyi miniszternek vé­gül mind a négy pártot sike­rült maga mellé állítania, de cserébe jelentős átalakításo­kon esett át a reform. Pozsony. A bírósági térkép elfo­gadása már csaknem két éve húzó­dik. Kolíková még 2020-ban állt elő a javaslattal, ám a koronavírus-jár­­vány és az ebből adódó koalíciós válság miatt végül csak 2021 őszén került elő a téma a parlamentben. A reform alapgondolata az volt, hogy minden egyes bíróságon előse­gítse a bírók szakosodását. Négy fő szakosodási irányt határoztak meg: büntetőjogi, családjogi, kereskedel­mi jogi és polgárjogi. Ez azt jelenti, hogy például egy büntetőjogi ügyek­re specializálódott bírónak nem kel­lene polgáijogi perekben döntést hoznia. A szakosodás érdekében Kolíková felszámolta vagy átalakí­totta volna a kisebb bíróságokat, és nagyobb, úgynevezett bírósági kör­zeteket akart létrehozni, amelyeken belül biztosította volna az intézmé­nyek szakosodását. A változtatások a járásbíróságokat és a kerületi bí­róságokat egyaránt érintették volna: utóbbiakból jelenleg nyolc működik az országban, a reform után azonban már csak három maradt volna. Kétéves huzavona A javaslat azonban nagy tiltako­zást váltott ki a politikusok és a bí­rák körében. A koalícióban elsőként a Sme rodina szólalt fel a bírósá­gok átalakítása ellen, majd később a Za l’udí is jelezte a fenntartásait. A parlamenti vita csaknem fél éven keresztül húzódott. A koalíciós partnerei kifogásai miatt Kolíková négy kisebb javas­latra osztotta fel a komplex refor­mot: az első a járásbíróságokkal, a második a kerületi bíróságokkal, a harmadik és a negyedik pedig az úgynevezett városi bíróságokkal foglalkozott. Utóbbiak Pozsony és Kassa városában jöttek volna lét­re. A parlament februári ülésén már úgy tűnt, hogy Kolíková sikerrel járhat, hiszen a járásbíróságokkal kapcsolatos javaslat átment, viszont a másik három javaslatot végül nem szavazta meg a koalíció. A Sme ro­dina teljes frakciója blokkolta a re­form elfogadását, és a Za l’udí egy­kori frakciójának képviselői, a jelen­leg függetlennek számító Alexandra Pivková és Miriam Suteková sem támogatta az igazságügyi minisz­tert. Az OEaNO frakciójából akkor Gyimesi György sem szavazott a ja­vaslat mellett. A bírósági reform azért is volt fontos Kolíkovának, mert az Euró­pai Unió helyreállítási alapjának le­hívása függött tőle. Ha április végé­ig nem szavazták volna meg, akkor Szlovákia akár félmilliárd eurótól is eleshetett volna. Február végén a sikertelen szavazás után úgy is tűnt, hogy a javaslat végleg elbukott, a koalícióban pedig egyre többen utal­­gattak arra, hogy Kolíkovának le kellene mondania. Az orosz-ukrán háború kitörése azonban elterelte a sajtó és a közvélemény figyelmét, így Kolíková folytathatta a háttér­ben zajló tárgyalásokat. Nagy többség A reform végül az utolsó pillanat­ban zöld utat kapott. A parlament tegnap nagy többséggel szavazta meg Kolíková törvényét: a jelen lé­vő 143 képviselő közül 91 támogat­ta és csak 50-en szavaztak ellene. Az igazságügyi miniszternek végül mind a négy koalíciós pártot sikerült a saját oldalára állítania. Az őt jelölő SaS, valamint a Sme rodina teljes frakciója is az elfogadásra voksolt, az OEaNO frakciójából csak Kata­rina Hatráková tartózkodott, Mária Sofranko pedig nem szavazott. A Za l’udí egykori frakciójának tagjai is kiálltak korábbi párttársuk mellett. Az ellenzék kivétel nélkül a reform ellen szavazott, de ez sem volt ele­gendő a javaslat blokkolására. A konszenzus ára A koalíció teljes támogatásának azonban megvolt az ára, Kolíková­nak ugyanis számos ponton módo­sítania kellett a reformot. Az eredeti javaslat például csak három kerületi bírósággal számolt, viszont a nagy tiltakozás miatt végül kénytelen volt beleegyezni, hogy mind a nyolc to­vább működhessen. A városi bíró­ságok száma is változott a korábbi elképzelésekhez képest: Pozsony­ban például csak a IV. és az V. já­rásbíróságot vonják össze, a többi megmarad, mindössze átnevezik őket. így összesen négy intézmény lesz a fővárosban, mindegyik más ügyekkel foglalkozik majd. A Kas­sán működő három járásbíróságot összevonják egyetlen nagy intéz­ménnyé, ebben Kolíkovának nem kellett visszalépnie. A bírósági reform további újdon­sága, hogy három intézményben foglalkoznak majd a közigazgatási ügyekkel. Pozsonyban, Kassán és Besztercebányán jönnek létre ilyen bíróságok. A közigazgatási jog ko­rábban a kerületi bíróságok hatáskö­rébe tartozott. A reformnak 2023-ban kellene el­indulnia, így Kolíková minisztériu­mának még nyolc hónapja van arra, hogy végrehajtsák a szükséges vál­toztatásokat. Győzelmi hangulat A parlamenti szavazás után az igazságügyi miniszter megkö­szönte a koalíciós pártoknak a tá­mogatást. „Az, amit ma sikerült elérnünk, fontos lépés az igazság­szolgáltatás számára. Az, hogy Po­zsonyban és Kassán városi bírósá­gokat alakíthatunk ki, azt jelenti, hogy az összes bírósági per lega­lább egynegyedét újraszervezhet­jük. A szlovák igazságszolgáltatás évtizedek óta várt egy ilyen vál­toztatásra” - jelentette ki Kolíko­vá. Hozzátette, a kerületi bírósá­gok esetében valóban vissza kellett lépnie, mert egyszerűen nem tudtak megegyezni a koalícióban, de ha­talmas sikernek tartja az elfogadott változtatásokat, például a közigaz­gatási bíróságok létrehozását, és azt is, hogy a bírók szakosodhatnak, így valódi szakértőkké válhatnak bizonyos jogterületeken. Eduard Heger (OEaNO) minisz­terelnök úgy véli, a reformnak kö­szönhetően átláthatóbbá és minősé­gibbé válik a bíróságok működése. „Hosszú út vezetett idáig, de a par­lament végül elfogadta a bírósági térképet. Köszönöm az összes kép­viselőnek, aki a szavazatával meg­erősítette, hogy Szlovákia igazsá­gosabb országgá válhat. Ugyanígy köszönöm Mária Kolíkovának és csapatának, hogy nem adták fel, hanem keresték a módját a kompro­misszumos megoldásnak” - mondta a kormányfő. Megjegyezte, a követ­kező napokban kérvényezni fogják a helyreállítási alap lehívását.

Next

/
Thumbnails
Contents