Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-27 / 96. szám

www.ujszo.coml 2022. április 27. KÖZÉLET I 3 Márciusban megugrott a halálozási arány NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában idén márciusban 614 személy hunyt el a koronavírus miatt - derült ki a Statisztikai Hi­vatal (áÚ SR) legújabb közle­ményéből. A fertőzés a negye­dik leggyakoribb halálozási ok volt az előző hónapban. A hivatal adatai szerint 2022 már­ciusában 5701 személy hunyt el az or­szágban. Idén ez az eddigi legmaga­sabb szám - februárban 5155, január­ban pedig 5625 elhunytat jegyeztek. A többlethalálozási arány megközelí­tette a 17 százalékot, ami azt jelenti, hogy a vírus kirobbanását megelőző öt évben (vagyis 2015 és 2019 között) átlagban 17 százalékkal kevesebb sze­mély hunyt el a márciusi hónapban. Konkrét számban kifejezve ez 809- cel kevesebb áldozatot jelent. Zuzana Podmanická, a Statiszti­kai Hivatal népességügyi osztályá­nak vezetője elmondta, a többletha­lálozásban nagy szerepet játszott a koronavírus-járvány, amely a tavalyi év végéhez, illetve az idei év elejé­hez képest jelentősen visszaszorult, de nem annyira, hogy ne éreztetné a hatását a halálozási mutatókban. A 2021 decemberében jegyzett ada­tokhoz képest valóban jelentős csök­kenés figyelhető meg, hiszen akkor 7701-en hunytak el, éppen 2000-rel többen, mint az előző hónapban. Saj­nos azonban így is sok áldozatot sze­dett a járvány: márciusban egész pon­tosan 614-et, vagyis naponta átlagban mintegy 20 személy vesztette életét. A vírus viszont így is csak a negye­dik leggyakoribb halálozási ok volt. A legtöbb halálesetet márciusban is a szív- és érrendszeri megbetegedések okozták, az elhunytak 42 százaléka ilyen egészségügyi problémákkal küz­dött. Utánuk következnek a rákos da­ganatok (18 százalék) és a légzőszervi megbetegedések (11,8 százalék). Ha az elhunytak életkorát nézzük, továbbra is igaz, hogy a 64 év alat­ti korosztályból kevesebben hunytak el, mint 2015 és 2019 között. A 64 év feletti korosztályban viszont kiemel­kedően magas volt a halálozási arány, ennek eredményeként alakult ki a ko­rábban emlegetett 17 százalékos több­lethalálozás. Továbbra is igaz, hogy a koronavírus leginkább az idősebb korosztály számára jelent valódi ve­szélyt. Márciusban ismét megugrottak a halálozási adatok, naponta átlagban 20 ember hunyt el a koronavírus miatt (TASR-feK/étei) Nincs egyezség a koalícióban az álhírportálok blokkolásáról NAGY ROLAND A koalíció egyelőre nem tu­dott megegyezni arról a javas­latról, amelynek segítsógóvel részletesebben is módosíta­nák az álhírportálok blokko­lásával kapcsolatos jogsza­bályt, ezt több képviselő is megerősítette lapunknak. Pozsony. A parlament nem sokkal az orosz-ukrán háború kirobbanása után fogadott el egy törvényjavasla­tot, amely ideiglenesen felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy álhíreket terjesztő internetes portálokat blokkolhasson. A koalí­ció képviselői szerint erre azért volt szükség, mert a háború következté­ben a hibrid hadviselés is felerősö­dött, és az orosz propagandagépezet hazugságai még gyorsabban kezdtek terjedni Szlovákiában, főként az ön­magukat „alternatív portálokként” meghatározó weboldalakon. Az átláthatóság kérdése Az NBÚ már élt is az újonnan ka­pottjogkörével, a törvény életbe lépé­se óta négy ilyen portált blokkolt le. A közvéleményben azonban nem aratott osztatlan sikert a koalíció ál­hírek ellen folytatott harca: az ellen­zék egyenesen cenzúráról és a saj­tószabadság megsértéséről beszél, viszont a civil szervezetek sem feltét­lenül értenek egyet a fejleményekkel. A Transparency International Slo­vensko (TIS) például úgy véli, a kez­deményezés önmagában jó, de az ál­hírportálok blokkolásának folyamata nem eléggé transzparens. A törvény értelmében jelenleg az NBÚ a saját belátása alapján dönthet arról, mi­lyen portálokat blokkol, és az indok­lást nem is köteles közzétenni. Juraj Krúpa (OEaNO), a parlament védel­mi bizottságának elnöke az Aktua­­lity.sk portálnak adott interjújában elmondta, az NBÚ nemcsak a por­tálon megjelenő tartalmat értékeli, hanem a hazai titkosszolgálatokkal együttműködve azt is figyeli, milyen pénzmozgások zajlanak az egyes saj­tótermékek háza táján. Utóbbi eseté­ben viszont titkosított információkról van szó, ezért nem is teszik közzé a döntések indoklását (a Hlavné správy nevű hírportál blokkolása után azon­ban kiszivárgott egy videó, amelyen a lap egyik munkatársa kenőpénzt fo­gad el az orosz nagykövetség katonai attaséjától). A TIS viszont nem tartja elfogadhatónak ezt a magyarázatot. „Megértjük, hogy a kockázatok ki­értékelésekor érzékeny és titkosított információkkal is dolgoznak, és nem lehet mindent közzétenni. Az viszont, hogy az NBÚ egyáltalán nem hozza nyilvánosságra a döntései indoklását, nehezen elfogadható. Az a határozat, amellyel az NBÚ a Hlavné správy blokkolásáról döntött, sem tűnik meg­felelően megindokoltnak” - olvasható a szervezet közösségi oldalán. A megoldás A törvény problémás mivoltát a ko­alíció is elismeri, éppen ezért módo­sításokat szeretnének végrehajtani. Krúpa az említett interjúban arról is beszélt, hogy a bíróságot is be kellene vonni a döntési folyamatba, vagyis az érintett portálok üzemeltetői az igaz­ságszolgáltatás szervei előtt védhet­nék még a saját igazukat. A védelmi bizottság vezetője kiemelte, ezek az ügyek a megszokottnál gyorsabban kerülnének a bíróság elé, hiszen a pe­rek gyakran évekig is elhúzódnak, és egy ilyen hosszú időre történő blokko­lás gyakorlatilag az adott portál meg­szűnésével lenne egyenlő. Az OEaNO képviselői továbbá azon is dolgoznak, az álhírportálok blokkolása ne csak átmeneti lehetőség legyen, hanem tartós felhatalmazást kapjon az NBÚ. Nincs egyezség Krúpa korábban azt mondta, bí­zik abban, hogy a javaslatot be tud­ják terjeszteni a parlament áprilisban kezdődő ülésére. Most már azonban nyilvánvaló, hogy erre nem kerül sor. Felkerestük a védelmi bizottság el­nökét, aki elmondta, már kidolgoz­tak egy komplex javaslatot, viszont azért nem került a parlament elé, mert a koalícióban egyelőre nem sikerült egyezségre jutniuk. „Információs há­borúban állunk, és a közhangulat az oroszoknak, valamint az oroszbarát ellenzéknek köszönhetően lassacskán megváltozik. Ezért is fontos, hogy le­gyen olyan jogszabályi rendelkezés, amely igazságosan, ugyanakkor ha­tékonyan kezeli a téves információk hullámát, amely Szlovákiát is elérte” - nyilatkozta lapunknak Krúpa. Legkorábban júniusban A módosítások egyik ellenzője Ond­­rej Dostál, az SaS igazságügyi államtit­kára. Lapunk megkeresésére elmondta, nem magával a változtatással, hanem annak formájával van problémája. Az OEaNO képviselői ugyanis törvény­­módosító javaslatban gondolkoznak, ami Dostál számára nem elfogadható. „A probléma megoldásának szüksé­gességében teljesen egyetértek Krúpa úrral. Mindazonáltal fenntartom azon álláspontomat, hogy a tartós megoldás­nak a hagyományos jogalkotási mód­szerrel kell megszületnie, vagyis egy kormányjavaslat formájában kell be­terjeszteni, amelyet tárcaközi egyez­tetésre is bocsátanak” - magyarázta a képviselő. Hozzátette, ha lesznek is változtatások a mostani törvényben, legkorábban csak a parlament júniusi ülésén lehet elfogadni őket. Dostál álláspontjával ért egyet a TIS is. „Az OEaNO képviselői né­hány napja jelezték, tisztában van­nak a hiányosságokkal, és állandó szabályokat szeretnének felállítani. A rendes jogalkotási folyamat és a nyilvános vita helyett azonban mó­dosító javaslat útján szeretnék meg­oldani a helyzetet. Ezt a mai napig sem ismerjük, holott a parlamentnek a következő napokban kellett volna tárgyalnia róla. A szólásszabadság ilyen súlyos módosításakor egy kis­sé szisztematikusabb és átláthatóbb módszert várnánk el a koalíciótól” - üzente a civil szervezet. Haladók Az NBÚ blokkolási felhatalmazá­sa csak ideiglenes, június 30-án lejár. Elképzelhető, hogy a koalícióban még addigra sem lesz egyezség a módo­sításokat illetően, ezért a képviselők egy csoportja a mostani ülésre beter­jesztett egy olyan javaslatot, amely egészen szeptember 30-ig lehetővé tenné az álhírportálok blokkolását. A képviselőknek eddig lesz idejük konszenzusra jutni. A javaslatról a következő napokban tárgyal a parla­ment. Krúpa ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak, ez idő alatt meg­próbálják megtalálni a lehető legopti­málisabb megoldást. Az alábbi fotó a szlovák rendőrség álhíreket megcáfoló közösségi oldaláról szár­mazik. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a bucsai mészárlással kapcsola­tos álhírek Szlovákiában terjedtek el a legjobban. (Forrás: Hoaxya podvody- PoiiciaSR) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents