Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-26 / 95. szám
8 KÜLFÖLD 2022. április 26. | www.ujszo.com Visszatérnek az amerikai diplomaták Kijevbe Lloyd Austin amerikai védelmi (balra) és Antony Blinken külügyminiszter Zelenszkij ukrán államfőnél. Washington szerint Kijev megnyerheti a háborút, ha jó katonai felszereléssel és erős nemzetközi támogatással bír. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Vasárnap éjjel titokban találkozott Antony Blinken amerikai kiilügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter Volodimir Zalenszkij ukrán elnökkel. Olajtérolótűz ütött ki az orosz Brajnszkban, nem kizárt, az ukrán erők válaszcsapásáról van szó. Innen látják el üzemanyaggal a Kelet-Ukrajnát lerohanó orosz csapatokat is. Vasútállomásokat vett tűz alá az agresszor, a Kreml kimentené a zászlóshajóját. Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt - jelentette be Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Áustin védelmi miniszter vasárnap éjjeli kijevi látogatása során. Ez volt az első hivatalosnak tekinthető amerikai látogatás Kijevben azóta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Bár a két amerikai kormánytag érkezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetesen bejelentette, a vizit részleteit titokban tartották, csak tegnap nyilatkoztak róla. Amerika újabb segítsége A találkozóról a következő fontos információkat hozták nyilvánosságra: az USA 300 millió dollárral járul hozzá Ukrajna védelméhez, 165 millió dollár értékben pedig lőszereket vásárolhat az ország, Joe Biden amerikai elnök bejelenti új kijevi nagykövetüket, így 2019 után ismét be lesz töltve ez a poszt, emellett a diplomatáik, akik a háború elején elhagyták az országot, rövidesen visszatérnek. A két miniszter Lengyelország felől lépett be Ukrajnába. Blinkenék azt is egyértelművé tették, hogy az amerikai hadsereg továbbra sem fog közvetlenül beavatkozni a háborúba, és az ukrán légteret sem zárják le. A delegációjukkal érkezett újságírók egészen addig nem számolhattak be a találkozóról, amíg a két politikus el nem hagyta Ukrajnát. Az ukrajnai látogatás után tegnap Lengyelországban tartott sajtótájékoztatót Antony Blinken és Lloyd Austin miniszter. Blinken szerint egyelőre az látszik, hogy Ukrajna sikereket ért el, Oroszország pedig kudarcot vallott. Mint mondta, az oroszok meg akarták fosztani Ukrajnát a függetlenségétől, de ez egyelőre nem sikerült nekik. Az ország gazdasági és katonai erejét sem sikerült demonstrálni, sőt, Blinken szerint éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik az elmúlt két hónap. A külügyminiszter hozzátette, hogy ők sem tudják, hogy fog véget érni a háború, de abban biztos, hogy Ukrajna tovább fenn fog maradni, mint Putyin, és hozzátette, hogy addig fogják támogatni az ukránokat, amíg el nem érik a végső céljukat. Oroszország figyelmeztetést küldött az USA-nak, amelyben felszólították az amerikai felet, hogy ne küldjön több fegyvert Ukrajnának - mondta Anatolij Antonov, Moszkva washingtoni nagykövete. Lángoló orosz olajtároló Kigyulladt egy olajtároló és egy másik létesítmény is az oroszországi, az ukrán határhoz közeli Brjanszkban. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság elnöke utasítást adott a történtek haladéktalan kivizsgálására és a felelősök megállapítására. A rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata közölte, hogy a Transznyeft Brjanszk Druzsba bázis ég. A Transznyefty-Druzsba, a Transznyefty leányvállalata 3,1 millió köbméteres tartályparkkal rendelkezik, ez a vállalat üzemelteti az Oroszországból Európába tartó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket. A városban található az orosz hadsereg egyik nagy rakétás egységének helyet adó laktanya is. Az itteni raktárak sajtóhírek szerint fontos üzemanyag-ellátói az Észak- és Kelet-Ukrajnát lerohanó orosz csapatoknak. A spekulációkban szereplő, laktanyában pedig állítólag rakétákat és tüzérségi lövedékeket is tárolnak. A hírek hallatán azonnal elindult a spekuláció, hogy belső szabotázs vagy ukrán támadás állhat-e a háttérben. Az utóbbi időszakban egymás után több helyen voltak gyanús tüzek Oroszországban, a múlt hét derekán a Moszkvától északra fekvő Tverben található katonai kutatóintézetben volt tűz, a legutóbbi források szerint 17 áldozattal. Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel megsemmisítette az orosz hadsereg Ukrajnában a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és -tároló létesítményeit - jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, ami egyfajta válaszcsapásként is értékelhető Moszkva részéről. Vasútállomások tűz alatt Az ukrán állami vasúttársaság vezetője tegnap közölte, öt közép- és nyugat-ukrajnai vasútállomás került támadás alá. Alekszandr Kamisin azt mondta, a halálos áldozatokkal járó támadások mindegyike egy órán belül történt, és emiatt 16 személyvonat menetidejében jelentkezett késés. Nem ez az első eset, hogy Oroszország vasútállomásokat vesz célba. Két hete legalább 50 ember, köztük öt gyermek vesztette életét, miután az orosz erők rakétacsapást mértek egy kramatorszki vasútállomásra. A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint az orosz haderő kisebb előrehaladást tudott felmutatni néhány területen, mióta erőit a Donbasz teljes megszállására összpontosítja. Jelentős áttörést azonban megfelelő logisztikai és harci támogató eszközök nélkül még nem sikerült elérnie Moszkvának. Oroszország azon döntése, hogy Mariupol Azovsztal acélművét ostromolja, ahelyett, hogy megtámadná, azt jelenti, hogy számos orosz egység lekötve marad a városban, így nem lehet őket átcsoportosítani. Az április 14-én elsüllyedt Moszkva cirkáló kiemelésére mozgósították az oroszok a Kommuna nevű mentőhajójukat - írja a német Bild. Ezt a járművet még 1912-ben bocsátották vízre és szolgált mindkét világháborúban. Eredetileg az elsüllyedt tengeralattjárók kiemelése volt a feladata, később pedig kisebb búvárhajókat szállított. A 187 méter hosszú Moszkva zászlóshajó esetében viszont gyakorlatilag esélytelen, hogy a 110 éves Kommuna képes lesz azt egyetlen darabban felszínre hozni, sokkal inkább egyes részeinek kimentése lehet csupán a cél. (MTI, Tx, Portf., hvg) Putyin katonái a sártengerben Putyin katonái azért nem tudtak előrébb jutni Ukrajna egyes részein, mert a sár megállította őket. Az interneten több olyan kép és videó is kering, amin tankokat, teherautókat, páncélozott járműveket látni, a sárban elakadva. Ezeket a katonák egyszerűen hátrahagyták. Az orosz elnök úgy adott utasítást Ukrajna lerohanására, hogy tudhatta: csapatainak a sár miatt nagyon nehéz lesz előrenyomulnia. A saras utaknak külön neve is van Ukrajnában és Oroszországban: raszputyicának hívják. Ez azt jelenti, az utakon lehetetlen közlekedni a sár vagy a hóolvadásból adódó nehézségek miatt. Egyes területeken útlezárásokat is életbe léptetnek ilyenkor. A jelenség tavasszal és ősszel fordul elő. Ugyanakkor nem mostanában alakult ki, a létezéséről már legalább 300 éve tudni. A „Sár Generálist" az 1812-es francia invázió idején Napóleon is nagy akadálynak tartotta. (hvg) Macron marad a francia elnök, fordulat történt Szlovéniában Emmanuel Macron államfő nyerte a francia elnökválaeztás 2. fordulóját. A Janez Jansa vezette kormánypárt súlyos vereséget szenvedett a szlovén választáson. Párizs/Ljubljana. Macront a szavazatok 58,5%-ával választották vasárnap újra, míg a szélsőjobboldali kihívója, Marine Le Pen a szavazatok 41,5%-át tudhatja magáénak. 20 éve ő az első elnök, akinek második ciklus jut, ráadásul még soha nem nyert hivatalban lévő elnök úgy, hogy pártjának a parlamentben is többsége volt. A duplázó államfő győzelmi beszédében kijelentette, hogy környezettudatosság szempontjából vezető országgá kívánja tenni Franciaországot. ígéretet tett, hogy a következő ötéves ciklusa más lesz. Párizs Chatelet nevű belvárosi negyedében a francia készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta a választási eredményekkel elégedetlen tüntetőket. Egyre erősebb Le Pen Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor azt ígérte, nem hagy fel a küzdelemmel, mondván, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz. A szélsőjobboldali politikus ugyan most is kikapott, mégis egyre erősödik: míg tíz éve a szavazatok 18%-át szerezte meg, öt éve pedig 34%-ot ért el a 2. fordulóban, most közel 42%-ot zsebelt be. Felemelkedésének egyik oka, hogy Le Pen rálépett a néppártosodás néven emlegetett útra, azaz tudatos imázskampánnyal - például rengeteg macskás fotóval - próbálta magát decens jobbközép politikusnak beállítani; mérsékelte az EU- és euróellenes retorikát. Amikor a helyzet úgy hozta, képes volt gyorsan irányt váltani, például az ukrajnai orosz invázió kezdetekor azonnal kifarolt Vlagyimir Putyin mögül, dacára annak, hogy korábban annyira jóban voltak, hogy Le Pen 2017-es kampányát is az oroszok hitelezték. Mindez nem jelenti, hogy Le Pen és pártja, a néppártosodás útján Nemzeti Frontról Nemzeti Tömörülés névre átkeresztelt formáció egy átlagos jobbközép európai párttá szelídült volna. Le Pen kampányában továbbra is központi elem volt a NATO-, a bevándorlás- és iszlámellenesség. Le Pen kampányát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB bank 10,6 millió euróval hitelezte, ami jelzi, hogy a magyar kormány melyik jelöltre tett... Az elnökválasztás újra rámutatott, mostanra kiteljesedett a hagyományos francia politikai pártrendszer bukása: a valaha nagy bal- és jobboldali politikai pártok jelöltjei összesen mindöszsze 7%-ot értek el az elnökválasztás 1. fordulójában, ám ez nem csak a centrista Macron sikerének tudható be. A radikális, szélsőséges és populista jelöltek összeredménye 58%-os volt, benne nemcsak Le Pennel, hanem a 2. fordulóról épp csak lemaradó, baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnal, vagy a Le Pennél még szélsőségesebb Eric Zemmourral. A választásra a szavazók 28%-a nem ment el, több mint 50 éve nem volt ilyen alacsony a részvétel, ami még így is 72%-os volt. Janez Jansa kikapott A populista szlovén Janez Jansa miniszterelnöknek nem sikerül megalakítania negyedik kormányát, helyette a Robert Golob vezette tavaly létrehozott Szabadság Mozgalom nyerte a vasárnapi szlovén parlamenti választást. Az eddig kormányzó Jansa nem csak ideológiailag állt közel Orbán Viktorhoz. A magyar kormányoldal és vezetője a szlovén politika és média fontos szereplője lett, mert a kétmilliós ország méretéhez képest rengeteg pénzt csatornázott Jansának propagandacélokra, kivívva ezzel az ellenzék ellenszenvét. Az eredmények tükrében a Szabadság Mozgalomnak 41 mandátuma lesz az új összetételű 90 fős nemzetgyűlésben. A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27 mandátummal a második, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a 3., a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a 4., a Baloldal (Levica) pedig 5 mandátummal az 5. helyen végzett. Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár. A garantált magyar helyet ismét Florváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyerte el. Golob jelezte: a Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni. „Gratulálok a leendő szövetségeseinknek, az SD-nek a választáson elért eredményhez” - mondta. A Szabadság Mozgalomnak és az SD-nek 48 mandátuma lehet a 90 fős parlementben. (MTI, 444, ú) Macron 20 év óta az első, aki újrázni tudott az elnökválasztáson (TASR/AP)
