Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-23 / 93. szám
2 KÖZÉLET 2022. április 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Vezet a Hlas, gyengül a Szövetség Pozsony. Áprilisban emelkedett az ellenzéki pártok támogatottsága - derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb felméréséből. A márciusi adatokhoz képest a koalíciós pártok népszerűsége kivétel nélkül csökkent- a legtöbbet az SaS veszített, 14,7%-ról 14%-ra esett vissza, ám továbbra is a harmadik legerősebb pártként jutott volna a parlamentbe. Az OEaNO támogatottsága fél százalékponttal lett alacsonyabb, 8,9%-os eredményt ért el. A Sme rodina 6,6, a Za l’udí pedig mindössze 2 százalékot ért volna el. Az ügynökség adatai alapján az áprilisi választás győztese 18,9%-kal a Hlas lett volna, a második hely pedig Robert Fico (Smer) pártját illette volna. Eszerint a két legnagyobb ellenzéki pártnak összesen 60 parlamenti képviselője lett volna. Az elmúlt hetekben erősödnek a szélsőséges nézeteket hirdető mozgalmak is - az ESNS-ből kiváló szélsőségesek által létrehozott Republika már elérte a 6%-ot. Marián Kodéba pártja 1,8%-ról kapaszkodott vissza 3%-ra. A Szövetség sem szerepelt sokkal jobban- csupán a válaszadók 2,6%-a támogatta a magyar gyűjtőpártot. A Magyar Fórum (2,1%) fél százalékpontra csökkentette hátrányát a Szövetséggel szemben. A felmérést április 5. és 11. között, a JOJ televízió megrendelésére ezerfős mintán végezte az ügynökség. (ba) Fico sorsáról jövő héten szavaznak a parlamenti képviselők ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy lépéssel közelebb került Robert Fico (Smer) egykori kormányfő az őrizetbe vételhez - ha a parlamenti képviselők beleegyeznek Fico kiadásába, már csak bírói döntés akadályozhatja meg, hogy vizsgálati fogságba kerüljön a Smer elnöke. Robert Ficót és Robert Kalinákot egyebek mellett szervezett bűnbanda létrehozásával és támogatásával gyanúsítja a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA). A volt belügyminisztert szerdán reggel vették őrizetbe, arról, hogy vizsgálati fogságba helyezik-e, péntek este határozott a bazini Speciális Büntetőbíróság (STS), lapzártáig azonban nem hozták nyilvánosságra a döntést. Fico parlamenti mandátumának köszönhetően eddig megúszta a letartóztatást, Szlovákia alaptörvénye védi a képviselőket. A politikusok mentelmi joga azonban korlátozott - a főügyész kérvényezheti a parlament hozzájárulását az érintett képviselő őrizetbe vételéhez. Maros Zilinka főügyész pénteken közölte, az ügyet Ladislav Masárra, a speciális ügyész helyettesére bízza, így az ő döntése, indítványozza-e Fico kiadását. Daniel Lipsic speciális ügyész a sértettek között szerepel az ügyben, így elfogultság miatt nem avatkozhat bele az eljárás menetébe. A hivatal tájékoztatása szerint ezt már a csütörtöki beadvány Maga Robert Fico is felszólalhat az Igazságszolgáltatásnak való kiadatásáról szóló parlamenti vitában (TASR-felvétel) mellékletében is jelezte, amivel a törvény értelmében kizárta magát a döntéshozatalból. Rendhagyó szavazás Masár, a megbízott speciális ügyész pénteken benyújtotta a hozzájárulási kérelmet, mellyel kapcsolatban elsőként a törvényhozás mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága fogad el egy határozatot: javasolja-e, hogy a parlament engedélyezze Fico őrizetbe vételét. A parlamentjelenlegi összetételét tekintve a koalíciós pártoknak többségük van a bizottságban. A dokumentumról ezt követően a plénum is szavaz, az elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének támogatására van szükség - tehát teljes létszám esetén (150 képviselő) legalább 76 szavazat kell. A koalíciós pártok közül az OEaNO, az SaS és a Za l’udí is jelezte, támogatják a javaslatot, illetve egyes független képviselők is bejelentették, Fico letartóztatásának engedélyezésére voksolnak. A Sme rodina álláspontja viszont egyelőre kérdéses, Peter Pcolinsky, a klub elnöke kijelentette, a kérdést jövő héten, az ülés előtt vitatják meg. Ami a parlamenti agendát illeti, feltehetően a jövő hét másik felében kerül napirendre a Fico jövőjével kapcsolatos szavazás. A bíróság dönt Az ügyet akár már kedden tárgyalhatja a bizottság, de valószínűleg csak a szerdán kezdődő menetrend szerinti ülésen vitatják meg a képviselők. A bizottság tagjai Ficót és az illetékes ügyészt is meghallgathatják, mielőtt döntenek. Kedden az ellenzék ismét megpróbálja leváltani Roman Mikulec (OEaNO) belügyminisztert, így a tervezett áprilisi ülés időpontja szerdára csúszik. A parlamenti vita a bizottsági meghallgatással ellentétben nyilvános lesz, bármelyik képviselő felszólalhat - Fico is. Ha elég szavazat gyűlik össze Fico őrizetbe vételének támogatására, az ügy a bíróság elé kerül - mint minden állampolgárnak, Ficónak is joga van hozzá, hogy a bíróság megvizsgálja, indokolt-e a vizsgálati fogság elrendelése. (Denník N, ba) Érzékelhető, de nehezen mérhető az egészségügyi dolgozók hiánya Szlovákiában az egészségügyi szakszervezetek már hoszszú évek óta a munkaerőhiány okozta problémákra figyelmeztetnek. Az IN ESS intézet most megvizsgálta, pontosan mit is jelent az egészségügyi dolgozók hiánya, és hogyan lehetne megoldani ezt a gondot. Pozsony. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legfrissebb, 2020-as adatai alapján (a tavalyi számokat még nem tették közzé) 85 626 egészségügyi dolgozó van Szlovákiában. A legnagyobb csoportot a nővérek alkotják, az összes alkalmazott mintegy 37 százalékát. Ez egész pontosan 31 604 bejegyzett nővért jelent. A második legnagyobb csoportot az orvosok teszik ki: az összes dolgozó mintegy 24 százalékát, konkrétan 20 026 orvosról van szó. Érdekesség, hogy az állandóan emlegetett orvoshiány ellenére a számuk az utóbbi tizenkét évben fokozatosan nőtt: 2009-ben még 17 798 orvost jegyzett az NCZI, 2020-ban viszont már 13 százalékkal többet (vagyis az említett 20 026-ot). A nővérek száma ezzel szemben visszaesett: 2009-ben még 32 708 nővér dolgozott Szlovákiában (a legfrissebb, 31 604-es adathoz képest ez 3 százalékos csökkenés). Elöregedósi tényező Mindemellett fontos mutató még az egészségügyi dolgozók kora is, és ebből a szempontból már aggasztóbb a helyzet. 2009-ben a 65 év feletti orvosok aránya 6,6 százalék volt, 2020-ban viszont már 16,3 százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szlovákiában minden hatodik orvos a nyugdíjkorhatár szélén áll, vagyis bármikor abbahagyhatja a szolgálatot. A helyzetet kissé enyhíti, hogy a fiatal orvosok aránya enyhén növekedett az utóbbi évtizedben. Ugyanez viszont nem mondható el a fiatal nővérekről: 2009-ben a nővérek 44 százaléka még nem töltötte be 40. életévét, 2020-ra viszont ez az arány 22 százalékra esett vissza. Az arányok átalakulása az utánpótlással kapcsolatos problémákra utal. Mit is jelent a hiány? Az INESS szerint a politikusok és az újságírók is gyakran úgy hivatkoznak a munkaerőhiányra, mint valamilyen konkrét számra, viszont ennél összetettebb a helyzet. Hiányról ugyanis mindig csak valamilyen ideális állapothoz viszonyítva lehet beszélni. Viszont hogy milyen is az ideális állapot, arról már megoszlanak a vélemények. Bizonyos elemzések a külföldi országokhoz viszonyítják a hazai helyzetet, mégpedig lakosságarányos összehasonlításokra alapoznak. Ez azonban becsapós lehet, hiszen vannak olyan országok, ahol lakosságarányosan kevesebb az egészségügyi dolgozó, mégis jól működik a rendszer. A tanulmányban egyebek mellett Franciaországot vagy Kanadát említik. A másik lehetséges megoldás, hogy valamilyen belső tényezőkhöz viszonyítva próbáljuk definiálni a hiányt. Az INESS itt több módszert is említ, de a legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a lakosság korosztályos összetétele alapján számítják ki, hogy 1000 főre hány egészségügyi dolgozó jut. Erre értelemszerűen azért van szükség, mert a 65 év felettiek jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a fiatalok. Ez a mutató pedig aggasztó irányt jelez: 2009-ben ezer 65 év feletti betegre 27 orvos és 49 nővér jutott, 2020-ban viszont már csak 22 orvos és 34 nővér. A demográfiai folyamatok ráadásul a lakosság elöregedését jelzik, úgyhogy ez az arány a jövőben még aggasztóbb lehet. A megoldások Az INESS szerint kétféleképpen lehetne megoldani az egészségügyi dolgozók hiányát: egyrészt olyan intézkedésekkel, amelyek közvetlenül segíthetnek növelni az orvosok és a nővérek számát, másrészt pedig olyan lépésekkel, amelyek eredményeként több egészségügyi szolgáltatást lehet kínálni a munkaerő számának növelése nélkül is. Az első csoportba tartoznak például az oktatásra vonatkozó fejlesztések. Az elemzők állítják, nem feltétlenül kell nagy változásokra gondolni: elég lenne elősegíteni a fiatal egyetemisták elhelyezkedését vagy létrehozni mentorprogramokat. Emellett a már meglévő elemzéseket is figyelembe kellene vennie az egészségügyi minisztériumnak. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) készített egy részletes ellenőrzést a rezidensprogramról és az egészségügyi középiskolák működéséről is, az INESS szerint ezeket kellene számításba venni. Ami a fizetéseket illeti, a szakértők azt javasolják, hogy az állam számolja fel az automatikus bérezési rendszert, ehelyett a teljesítmény alapján jutalmazza a dolgozókat. Az intézet további javaslati közé tartozik például az egészségügyi dolgozók kompetenciájának folyamatos ellenőrzése és átértékelése, így tisztázni lehetne, pontosan kinek mi a feladata, és a betegeknek nem kellene annyit vándorolniuk a rendszerben. A szakértők szerint azzal is sokat lehetne nyerni, ha folyamatosan ellenőriznék az egészségügyi dolgozók adminisztrációs kötelességeit, és eltörölnék a felesleges akadályokat. (nar) Az utóbbi években nőtt a szlovák egészségügyben dolgozó orvosok száma, viszont komoly problémát jelent az elöregedésük. Az INESS szerint sokat segítene az orvosi egyetemek és a rezidensprogram reformja. (TASR-fotó)
