Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-22 / 92. szám
www.ujszo.coml 2022. április 22. KÖZÉLET 3 A háborús rémtettek relativizálása a neten Egyre több olyan hozzászólás és bejegyzés terjed a közösségi médiában, hogy a bucsai mészárlás az ukránok által megrendezett hazugság. A helyszíni tudósítók beszámolói és fotói egyértelműen cáfolják ezeket az állításokat. A szakértők szerint az orosz háborús bűnöket megkérdőjelező bejegyzések az orosz propagandából táplálkoznak. (TASR/AP-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán felerősödő hibrid hadviselés még intenzívebben jelenik meg a közösségi médiában, mint bármikor korábban. Az orosz háborús bűnöket relativizáló bejegyzések tömegével terjednek a Facebookon, és a legfrissebb kutatások szerint Szlovákiában különösen sokan osztják meg az efféle híreket. Az információs háború a közösségi média mellett a politikai színtéren is megjelenik. A háború kitörése nemcsak katonai konfliktust hozott magával, hanem felerősítette a térségben zajló hibrid hadviselést is. Az információs háború egy régóta használatos eszköz arra, hogy megrendítse az emberek főáramú médiába vetett bizalmát, és alternatív „igazságokat” kínáljon az erre fogékony hírfogyasztóknak. A hibrid hadviselés megerősödésére a szlovák politikusok is felhívták a figyelmet, sőt, konkrét lépéseket is tettek azért, hogy visszaszorítsák az álhírek terjedését. Új törvény készül Jó példa erre az a törvényjavaslat, amely felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy ideiglenesen, vagyis június 30-ig blokkolhatja a dezinformációs portálok működését. így sikerült például felfüggeszteni a Hlavné správy vagy az Infovojna nevű portálok tevékenységét. Más kérdés, hogy ez a felhatalmazás kritikát váltott ki a szakértők körében, sőt, még a kormánykoalícióban sem tekintenek egységesen a kérdésre. Az aktuality.sk hírportál csütörtökön számolt be arról, hogy az OEaNO képviselői a parlament következő ülésén módosító javaslatot akarnak benyújtani, amelynek értelmében nemcsak átmenetileg lehetne felfüggeszteni a weboldalak működését. Emellett a javaslat átformálná az álhírportálok blokkolásának jelenlegi menetét is. Juraj Krúpa (OEaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke elmondta, a folyamatba bevonnák a bíróságokat is, vagyis a blokkolt portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás előtt bizonyíthatnák, hogy nem terjesztettek hamis információkat. Ondrej Dostál, az SaS nemrég kinevezett igazságügyi államtitkára örömmel fogadná a bíróságok bevonását, viszont azzal nem ért egyet, hogy a törvény módosító javaslatként kerüljön a plénum elé. Szerinte a hagyományos törvényalkotási eljárást kellene követni, vagyis egy új kormányjavaslatként kellene beterjeszteni a parlament elé, a képviselők pedig három olvasatban tárgyalnának a dokumentumról. Dostál volt egyébként az a képviselő, aki szorgalmazta, hogy az NBÚ az állandó blokkolási jog helyett csak ideiglenes felhatalmazást kapjon. A relativizálás Az orosz-ukrán konfliktus kitörése után számos olyan narratíva jelent meg, amellyel igyekeztek relativizálni azt a tényt, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Jó példa erre az a nézet, hogy az ukránok tulajdonképpen „kiprovokálták” ezt a háborút, illetve az is, hogy az orosz hadsereg mintegy felszabadítóként érkezett az ukrán területekre. Ahogy azonban a háború egyre nagyobb és egyre kegyetlenebb méreteket öltött, úgy jelentek meg az újabb és újabb „nézőpontok”, amelyek a háborús bűnök súlyosságát igyekeztek enyhíteni. Az említett narratívák leglátványosabban talán a bucsai mészárlás után jelentkeztek, a politikai közegben és a választók körében. A politikai színtér Ahogy arról az Új Szó is írt, az Ukrajnában levő Bucsában több tucat utcán heverő holttestről számoltak be a helyi tudósítók, miután az orosz hadsereg kivonult a településről. Az ukrán katonák két tömegsírra is bukkantak. Az újságírói beszámolók alapján a halottak többsége civil volt. Nem sokkal az eset után a parlament emberi jogi bizottsága behívatta Igor Bratcsikovot, Oroszország pozsonyi nagykövetét. Peter Pollák (OEaNO), a bizottság alelnöke azt mondta, hallani akarja, hogyan magyarázzák Oroszország képviselői a civilek ellen elkövetett bestiális cselekedeteket. Szerdán azonban az OEaNO sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy Bratcsikov nem jelent meg az ülésen. Ehelyett egy tizenegy oldalas levelet küldött a parlamentnek, amelyben igyekezett megcáfolni az orosz hadsereg ellen felhozott vádakat. Bratcsikov több pontban is azt állította, hogy a mészárlás valójában meg sem történt, az ukrán civilek pusztán színészek, akik a fotók és a videófelvételek után egyszerűen felkeltek a helyükről. Az orosz nagykövet az írta, a mészárlás pusztán az ukrán propaganda hazugsága. Pollákék válaszul készítettek egy elemzést, amelyben pontról pontra cáfolták meg Bratcsikov állításait. „Az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetsége az orosz hazugsággyár kihelyezett munkahelyeként működik” - jegyezte meg Juraj Krúpa. A közösségi média A bucsai mészárlást relativizáló vélemények rendkívül intenzíven jelentek meg a közösségi médiában is. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézete (ISD) egy friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlást megkérdőjelező bejegyzéseket többen osztották meg a Facebookon, mint azokat a posztokat, amelyeknek a szerzői hittek a rémtettek elkövetésében. Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutatásban vizsgált 20 országból (köztük 14 uniós tagállam) Szlovákiában terjedtek a leginkább a mészárlást megkérdőjelező bejegyzések. A kutatók szerint ezeket a posztokat egyértelműen a Kreml-féle forrásokra hivatkozva terjesztik, és valótlan információkon alapulnak. Az efféle vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az Új Szó Facebook-oldalán olvasható cikkek kommentszekciójában is. Az április 13-án közzétett, „Bucsában már 400 holttestet találtak, sokakat tömegsírokban vagy elégetve” című cikkünk alá például 25 hozzászólás érkezett, ezek túlnyomó többsége hazugságnak tartja a mészárlással kapcsolatos híreket. Voltak olyan kommentelők is, akik egyenesen azt állították, hogy az ukránok a felelősek az áldozatokért. „Ukránok voltak, mindenki tudja, csak próbálják a szót terelni, az ukrán nácik csinálják” - írta az egyik hozzászóló. Egy későbbi, április 18-án közzétett cikkünk alá, amely arról szólt, hogy Putyin kitüntette a bucsai vérengzésben részt vevő katonákat, 204 hozzászólás érkezett. A kommentelők jelentős része ebben az esetben is hazugsággal vádolta az ukránokat, az újságírókat, általánosságban a médiát, valamint lapunkat is. Ezen hozzászólások közt is felbukkant az a nézet, amely szerint „több tucat bizonyíték van arra”, hogy a mészárlást az ukránok rendezték meg. Hogy pontosan miért jelennek meg az efféle hozzászólások, és miért próbálják sokan megkérdőjelezni a háborús rémtettek súlyát, arról az alábbi interjúban bővebben is olvashatnak. A gyilkolás megkérdőjelezése az orosz propaganda eredménye NAGY ROLAND Miért bukkan fel a közösségi médiában egyre több, a bucsai mészárlást megkérdőjelező bejegyzés és hozzászólás? Kik és miért terjesztik ezeket a nézeteket? Az orosz agressziót relativizáló bejegyezések terjedésében mekkora szerepet játszik a főáramú média, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személye? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szicherle Patrikkal, a Political Capital elemzőjével. Ön hogy látja, közel két hónappal a háború kirobbanása után valóban megsokszorozódtak az orosz agressziót relativizáló hozzászólások és vélemények? Az inautentikus online viselkedés, vagy hétköznapibb nevén a „trollkodás” régóta része a Kreml dezinformációs eszköztárának, a módszer maga nem újdonság, érdemes például a brexitkampányra vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásra gondolni, ahol nagy számban vetették be a szentpétervári „trollgyár” munkatársait. A háború miatt tovább éleződött a Nyugat és Oroszország viszonya, konfliktusa, ez pedig természetszerűleg magával hozta a troliok aktivitásának emelkedését, amit tovább növelhet, hogy jelenleg számos orosz állami médium ki van tiltva az EU információs teréből. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy az orosz narratívák - melyek gyakran a főáramú sajtó cikkei alatt tűnnek fel - eljutnak olyan felhasználókhoz is, akik egyébként nem találkoznának velük. Honnan eredhet az a nézet, mely szerint a civil ukrán áldozatokat ábrázoló képek pusztán beállított fotók? Egyáltalán, miért próbálják sokan relativizálni a helyzetet, akár azzal, hogy az ukránokat is bűnösnek állítják be? Ez az orosz propaganda eredménye? Ezek a narratívák az orosz propagandamédiumokból erednek - például a magyar nyelvű Kreml-barát Orosz Hírek portál számos alkalommal osztott meg cikkeket, amelyekben azt állították, hogy a bucsai mészárlás csak megrendezett, a holttestek valójában felkelnek a földről stb. Ezeket az állításokat terjesztik aztán tovább Facebook-kommentekben a hivatásos trollok vagy a lelkes Kreml-párti aktivisták. A miértre pedig az lehet a válasz, hogy attól függ: a hivatásos troliokról elmondható, hogy nekik ez a munkájuk. Az, hogy ezért mennyi pénzt kapnak, jó kérdés; a szentpétervári Internet Research Agency esetében vélhetően orosz szinten meglehetősen jó fizetés jár a munkáért. A Kreml-párti aktivistákat tán az viszi előre, hogy számukra a Kreml igazsága az egyetlen létező igazság, és ténylegesen a lehető legtöbb embert szeretnék erről meggyőzni. Elképzelhető, hogy a lakosság egy jelentős része nem is szembesül az orosz propagandával, és pusztán azért kezdi el megkérdőjelezni az ukrán civil áldozatokkal kapcsolatos híreket, mert alapvetően nem hisz a főáramú sajtónak? A főáramú sajtóba vetett bizalom megrendülésének mindenképpen szerepe lehet ebben, de ugyanilyen fontos lehet a főáramú politikai elitbe vagy a nyugati intézményrendszerbe vetett bizalom gyengülése. Ha az olvasók nem bíznak e szereplőkben, akkor hajlamosabbak le-Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője (Forrás: politicalciapital.hu) hetnek más források után nézni és elfogadni az onnan származó magyarázatokat. Ki kell emelni egyébként, hogy a Kremlnek már bőven elég, ha a lakosság megkérdőjelezi a tényszerűen bizonyítható állítások igazságtartalmát, és elképzelhetőnek tartja a valóságtól eltérő magyarázatokat is - nincs szüksége arra, hogy egyértelmű igazságnak fogadják el az orosz álláspontot. Mit gondol, mennyire befolyásolta a magyar hozzászólók véleményét Volodimir Zelenszkij személye és kijelentései? A választást megelőzően többször is negatív hangnemben nyilatkozott Orbán Viktorról. Elképzelhető, hogy ezzel ellenérzést váltott ki a magyar kommentelők egy részéből, akik egyébként nem feltétlenül voltak ukránellenesek? Ezeknek talán annyi szerepük lehetett, hogy hihetőbbé tették a magyar ellenzék és Ukrajna közti kooperációt emlegető kormánypárti narratívát, ugyanakkor ukrán részről ezek mögött a hozzászólások mögött nem a magyar választási kampány befolyásolása, hanem a lehető legszélesebb körű nyugati támogatás biztosítása állt. Összességében e megnyilvánulások hatását nem becsülném túl, a jelenlegi magyar kormánypárti médiafölényben a Fidesz kellően hatékonyan tudja eljuttatni az üzenetét a választók nagyon széles tömegéhez; ez a háború vagy béke narratíva esetében sem Zelenszkij elnök megnyilvánulásain múlt.
