Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-21 / 91. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 21. | www.ujszo.com Nyugati fegyverekkel is harcolhat Ukrajna ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A brit védelmi tárca szerint bár a keleti offenzíva megindult Ukrajna ellen, az orosz hadsereg továbbra is logisztikai és technikai kihívásokkal küzd. Folyamatosak a harcok Ukrajna és Oroszország határterületén, a Donyeck és Luhanszk régiókban. Az ukránok ellentámadásokat is képesek voltak indítani. Érkeznek a nyugati fegyverek. Mariupol védői segélykiáltást tettek közzé. A Pentagon azt állítja: az orosz hadvezetés tanult a háború elején elkövetett hibáiból, most a logisztikai és légi támogatást jobban szervezik meg. Jelentős mennyiségű légi- és logisztikai eszközt csoportosítottak át Fehéroroszországba és Nyugat-Oroszországba. A Pentagon szerint Oroszország még mindig kellő mennyiségű fegyverrel rendelkezik egy kelet-ukrajnai offenziva lebonyolításához, ballisztikus rakétáik és légi eszközeik is bőven vannak. Összességében viszont katonai erejük a taktikai zászlóaljakat tekintve mindössze 65%-a annak, mellyel az Ukrajna elleni offenzivát megkezdték, illetve 11 zászlóaljat jelenleg Mariupol elfoglalása köt le. Az ukránok ellentámadásokat is képesek voltak indítani az orosz erőkkel szemben, sőt, vissza tudták foglalni Marjinka városát is Donyeck közeléb.en. A brit hírszerzés szerint az ukránok jórészt viszszaverték az oroszok előrenyomulási kísérleteit a donbaszi fronton. Megölték az oroszbarát szakadárok egyik kelet-ukrajnai zászlóaljának parancsnokát, Mihail Kiscsiket, becenevén Misát, a csecsent. Kiscsiket és társait Kreminna város közelében az ukrán erők bekerítették. Kreminna az első város, ami elesett az oroszok új offenzívájában. Az ukrán csapatok 3 napnyi harc után adták fel a várost. A Guardian egy meg nem nevezett európai hivatalos személyre hivatkozva azt írja, hogy Oroszország mintegy 20 ezer, főleg Szíriából és Líbiából érkező' zsoldost vet be a donbaszi régióban. Az oroszok győzelme Donbasz térségében rémisztő üzenet lenne a Nyugatnak, és megmenthetné Putyin háborús céljait, míg egy vereség történelmi kudarcot jelentene az orosz elnök számára. Holtan találtak rá a harkivi állatkert két alkalmazottjára, akik a ketrecek közelében maradtak, hogy gondoskodjanak az állatokról - írja a CNN. Az állatkert azt közölte, hogy a gondozókat orosz katonák lőtték le. Az állatkertből több állatot is kimentettek az orosz támadás miatt, köztük oroszlánokat, jaguárokat, hiénákat. A két alkalmazott azokat az állatokat etette, amelyeket már nem tudtak elszállítani. Nehézfegyverek Kijevnek A hét elején hét repülőgépnyi fegyverszállítmány érkezett Ukrajna térségébe Amerikából és további szállítmányok várhatók. Ez része annak a 800 millió dolláros támogatásnak, melyet Joe Biden elnök múlt héten jelentett be. Az USA, Kanada és az Egyesült Királyság tüzérségi eszközöket küld Ukrajnába, egyelőre nem tudni, pontosan milyen típusú eszközöket. Joe Biden bejelentette, a korábban beígért 155 mines lövegek mellett újabb tüzérségi eszközöket és lőszert küld, illetve valószínűleg 152 mm-es lőszert is szállítanak majd. Állítólag vadászrepülőket és repülőgép-alkatrészeket küldött az USA Ukrajnának, minden jel szerint orosz gyártmányúakat. A vadászgépek érkezése a Nyugat hozzáállásának változását jelzi, hiszen kezdetben elutasították, hogy nehézfegyverzetet biztosítsanak Ukrajnának, nehogy Oroszország azt a konfliktusba való közvetlen beavatkozásként értékelje. Az oslói kormány szerdán bejelentette, hogy Norvégia mintegy száz, francia tervezésű légvédelmi rakétát adományozott Ukrajnának. A Mistral rakétákat és rakétaindító rendszereket a norvég haditengerészet szállította le. A legbarbárabb hadsereg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csápatok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. „Mariupolban a helyzet változatlanul a lehető legsúlyosabb. Az orosz hadsereg akadályozza az embereink megmentésére irányuló erőfeszítéseket. A megszállók megpróbálják deportálni a helyi lakosokat. Több tízezer mariupoli sorsa ismeretlen, akiket korábban orosz ellenőrzés alatt álló területre telepítettek át. Ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadseregeként. A civilek tudatos gyilkolása, a lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket is, az orosz hadsereg kézjegye” - közölte Zelenszkij. Televíziós beszédében kijelentette, ha országa minden olyan fegyverhez hozzáférne, amely a szövetségesei rendelkezésére áll, akkor Ukrajna már legyőzte volna Oroszországot. Az ukrán katonaság taktikai és bölcsességi fölénye nyilvánvaló, de az igazságtalan, hogy csak porosodnak a nyugati raktárakban azok a fegyverek, amelyekre szükségünk lenne - fogalmazott. Mariupol végóráit éli Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy azonnal szüntessék be a harcot és tegyék le a fegyvert. Ukrajna megállapodást kötött Oroszországgal arról, hogy a katasztrofális helyzetre tekintettel humanitárius folyosót nyitnak Mariupolból, amelyen keresztül elmenekülhetnek a nők, a gyerekek és az idősek - közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A városban a számítások szerint 100 ezren maradtak és legalább 20 ezren haltak meg. Ezek az utolsó napjaink, de lehet, hogy az utol óráink - hallatott egy utolsó segélykiáltást tegnapi Facebook-videójában Szergej Volina, a 36. önálló ukrán tengerészgyalogos dandár őrnagya, a mariupoli Azovsztal vasműben kitartó ukrán katonai egységek egyik vezetője. Az őrnagy elmondta, hogy tízszeres túlerővel állnak szemben, az oroszok fölénye egyértelmű a levegőben és a szárazföldön, a tüzérségi lövegek számában és a felszerelésben is. Az Azovsztal vasmű területén a katonák mellett több száz polgári személy, nők és gyerekek is tartózkodnak, és most a világ vezetőit kérik, hogy mentsék ki őket. A Bundeswehr tartalékai Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. Elmondta, az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott videótanácskozáson mindenki „teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki” Ukrajnának. A fegyverszállításokat firtató kérdésekre a kancellár nem adott választ, és megismételte, a fegyverszállításokra vonatkozó döntést a szövetségesekkel együttműködve hozták meg. Kijelentette, a Bundeswehrnek (a német haderőnek) nincs tartalékban olyan fegyvere, amelyet átadhatna Ukrajnának. Ennek ellenére Berlin egyeztet Kijevvel, hogy mire van szüksége. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges szállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek. Tegnap Kijevbe érkezett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A biztonsági okok miatt előre be nem jelentett látogatás keretében az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő tanácsi elnök megtekintette a háború sújtotta ukrán fővárost és megbeszélést folytaott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Finn vita a NATO-ról Tegnap kezdte el megvitatni a finn parlament a NATO-csatlakozás kérdését. A finn kormány egy hete nyújtott be egy, az országuk potenciális NATO-tagságának következményeit elemző és összegző jelentést, amelyről most parlamenti vita kezdődött. Abból kiindulva, hogy az Európa-ügyi miniszter a napokban úgy fogalmazott, „nagyon valószínű” a csatlakozási kérelem benyújtása, elképzelhető, hogy a korábban semleges finnek a háború miatt a NATO-ban kötnek ki. Sanna Marin finn kormányfő már korábban jelezte, nem hónapok, hanem hetek alatt dől el a NATO-csatlakozás kérdése. Az említett jelentés szerint a szövetséggel most is együttműködő Finnország jóval nagyobb biztonságot élvezne tagként a NATO ereje miatt, de ajánlást nem fogalmazott meg, így a parlament dönt. Az orosz-ukrán háború miatt jóval több finn támogatja most a csatlakozást, az évtizedekig 20-30% környékén stagnáló arány 60%-ig kúszott fel. A semleges svédek is egyre nagyobb arányban támogatják országuk NATO-csatlakozását, a legfrissebb felmérés szerint 57 százalékuk áll ki a NATO-tagság mellett. (mti.Tx, 24.hu, ú) Már körvonalazódik az ötödik Orbán-kormány összetétele Lázár János exminiszter és a nemzeti bank volt alelnöke is új tárcát kaphat a rövidesen megalakuló ötödik Orbán-kormány ban. Budapest. Sajtóértesülések szerint a május folyamán felálló új magyar kormányban Varga Mihálynak a jelenleginél soványabb pénzügyminisztériummal kell beérnie, Pintér Sándor belügyminiszter pedig újabb ciklust vállalt. Gulyás Gergely marad kancelláriaminiszterként a kormányban, Orbán Viktor pedig a választás utáni sajtóértekezletén maga nevezte meg fix pontként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A kormány tagja maradhat Palkovics László innovációs és fejlesztési miniszter is. A Népszava úgy tudja, szinte biztosra vehető, hogy a kormányfő a kulcstárcák - a belügy, a pénzügy, a kancellária - vezetőivel már meg is állapodott. A gazdasági stratégia, az energetika, a fejlesztések koordinálása egy új tárcához kerülhet, e terület irányítására a kiszivárgott információk szerint a miniszterelnök Nagy Mártont látná szívesen, aki korábban a Magyar- Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott. A nagy visszatérő a korábbi kancelláriaminiszter Lázár János: számára formálódik egy új, összetett feladatokkal - így az agráriumi-, élelmiszeripari fejlesztésekkel, kiskereskedelemmel - foglalkozó tárca. Még nem tudni, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője folytatja-e elődei útját, azaz kap-e valamilyen kormányzati pozíciót az új kabinetben. Nem kizárt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nem marad egyben a következő ciklusban. Az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, a sportot magába ölelő óriási tárca 2010-ben kapott közös minisztert, ám eddig nem sikerült egyetlen vezetőjének sem kellően átlátni, hatékonyan irányítani az összes ide tartozó területét. A mostani miniszterről, a 72 éves Kásler Miklósról már a hivatalba lépése pillanatától rendre felröppent, hogy hamarosan távozik. Nincs ez másként most sem, róla ugyanis az a hír járja, hogy nyugdíjba vonul. Ha bomlik az EMMI és lesz önálló egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó tárca, akkor az oktatás és a kultúra is kap egy minisztériumot. A hírek szerint a felsőoktatás várhatóan Hankó Balázshoz kerül, aki most az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Orbán Viktor az újabb kétharmados parlamenti győzelmet hozó választás után jelezte: nem lesz gyors az új kormány megalakítása és előrevetítette, a kabinet szerkezete is más lesz, mint eddig. Ader János köztársasági elnök május 2-ára hívta össze az új parlament alakuló ülését. (Npsz, ú) Szétlőtt páncélosok szegélyezik a menekülők útját. A donbaszi offenzíva százezreket tesz földönfutóvá. (