Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-21 / 91. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 21. | www.ujszo.com Nyugati fegyverekkel is harcolhat Ukrajna ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A brit védelmi tárca szerint bár a keleti offenzí­­va megindult Ukrajna ellen, az orosz hadsereg továbbra is logisztikai és technikai ki­hívásokkal küzd. Folyama­tosak a harcok Ukrajna és Oroszország határterületén, a Donyeck és Luhanszk régi­ókban. Az ukránok ellentá­madásokat is képesek voltak indítani. Érkeznek a nyugati fegyverek. Mariupol védői se­gélykiáltást tettek közzé. A Pentagon azt állítja: az orosz hadvezetés tanult a háború elején el­követett hibáiból, most a logisztikai és légi támogatást jobban szervezik meg. Jelentős mennyiségű légi- és logisztikai eszközt csoportosítot­tak át Fehéroroszországba és Nyu­­gat-Oroszországba. A Pentagon sze­rint Oroszország még mindig kellő mennyiségű fegyverrel rendelkezik egy kelet-ukrajnai offenziva lebo­nyolításához, ballisztikus rakétáik és légi eszközeik is bőven vannak. Összességében viszont katonai ere­jük a taktikai zászlóaljakat tekintve mindössze 65%-a annak, mellyel az Ukrajna elleni offenzivát megkezd­ték, illetve 11 zászlóaljat jelenleg Mariupol elfoglalása köt le. Az ukránok ellentámadásokat is képesek voltak indítani az orosz erőkkel szemben, sőt, vissza tud­ták foglalni Marjinka városát is Donyeck közeléb.en. A brit hírszer­zés szerint az ukránok jórészt visz­­szaverték az oroszok előrenyomu­lási kísérleteit a donbaszi fronton. Megölték az oroszbarát szakadárok egyik kelet-ukrajnai zászlóaljának parancsnokát, Mihail Kiscsiket, be­cenevén Misát, a csecsent. Kiscsi­ket és társait Kreminna város kö­zelében az ukrán erők bekerítették. Kreminna az első város, ami elesett az oroszok új offenzívájában. Az ukrán csapatok 3 napnyi harc után adták fel a várost. A Guardian egy meg nem nevezett európai hivata­los személyre hivatkozva azt írja, hogy Oroszország mintegy 20 ezer, főleg Szíriából és Líbiából érkező' zsoldost vet be a donbaszi régióban. Az oroszok győzelme Donbasz tér­ségében rémisztő üzenet lenne a Nyugatnak, és megmenthetné Pu­­tyin háborús céljait, míg egy vere­ség történelmi kudarcot jelentene az orosz elnök számára. Holtan találtak rá a harkivi ál­latkert két alkalmazottjára, akik a ketrecek közelében maradtak, hogy gondoskodjanak az állatokról - ír­ja a CNN. Az állatkert azt közölte, hogy a gondozókat orosz katonák lőtték le. Az állatkertből több álla­tot is kimentettek az orosz támadás miatt, köztük oroszlánokat, jaguá­rokat, hiénákat. A két alkalmazott azokat az állatokat etette, amelyeket már nem tudtak elszállítani. Nehézfegyverek Kijevnek A hét elején hét repülőgépnyi fegyverszállítmány érkezett Ukraj­na térségébe Amerikából és továb­bi szállítmányok várhatók. Ez része annak a 800 millió dolláros támoga­tásnak, melyet Joe Biden elnök múlt héten jelentett be. Az USA, Kanada és az Egyesült Királyság tüzérségi eszközöket küld Ukrajnába, egye­lőre nem tudni, pontosan milyen tí­pusú eszközöket. Joe Biden bejelen­tette, a korábban beígért 155 min­es lövegek mellett újabb tüzérségi eszközöket és lőszert küld, illetve valószínűleg 152 mm-es lőszert is szállítanak majd. Állítólag vadász­repülőket és repülőgép-alkatrésze­ket küldött az USA Ukrajnának, minden jel szerint orosz gyártmá­­nyúakat. A vadászgépek érkezése a Nyugat hozzáállásának változá­sát jelzi, hiszen kezdetben eluta­sították, hogy nehézfegyverzetet biztosítsanak Ukrajnának, nehogy Oroszország azt a konfliktusba való közvetlen beavatkozásként értékel­je. Az oslói kormány szerdán be­jelentette, hogy Norvégia mintegy száz, francia tervezésű légvédelmi rakétát adományozott Ukrajnának. A Mistral rakétákat és rakétaindító rendszereket a norvég haditengeré­szet szállította le. A legbarbárabb hadsereg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csá­­patok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. „Mariupolban a hely­zet változatlanul a lehető legsúlyo­sabb. Az orosz hadsereg akadályoz­za az embereink megmentésére irá­nyuló erőfeszítéseket. A megszállók megpróbálják deportálni a helyi la­kosokat. Több tízezer mariupoli sorsa ismeretlen, akiket korábban orosz ellenőrzés alatt álló terület­re telepítettek át. Ebben a háború­ban az orosz hadsereg örökre be­írja magát a történelembe a világ talán legbarbárabb és legembertele­nebb hadseregeként. A civilek tuda­tos gyilkolása, a lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmé­nyek által tiltott fegyvereket is, az orosz hadsereg kézjegye” - közöl­te Zelenszkij. Televíziós beszédé­ben kijelentette, ha országa minden olyan fegyverhez hozzáférne, amely a szövetségesei rendelkezésére áll, akkor Ukrajna már legyőzte volna Oroszországot. Az ukrán katonaság taktikai és bölcsességi fölénye nyil­vánvaló, de az igazságtalan, hogy csak porosodnak a nyugati raktá­rakban azok a fegyverek, amelyek­re szükségünk lenne - fogalmazott. Mariupol végóráit éli Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a ma­riupoli Azovsztal vas- és acélmű­ben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy azonnal szüntessék be a har­cot és tegyék le a fegyvert. Ukrajna megállapodást kötött Oroszország­gal arról, hogy a katasztrofális hely­zetre tekintettel humanitárius folyo­sót nyitnak Mariupolból, amelyen keresztül elmenekülhetnek a nők, a gyerekek és az idősek - közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterel­nök-helyettes. A városban a számí­tások szerint 100 ezren maradtak és legalább 20 ezren haltak meg. Ezek az utolsó napjaink, de lehet, hogy az utol óráink - hallatott egy utolsó segélykiáltást tegnapi Face­­book-videójában Szergej Volina, a 36. önálló ukrán tengerészgyalo­gos dandár őrnagya, a mariupoli Azovsztal vasműben kitartó ukrán katonai egységek egyik vezetője. Az őrnagy elmondta, hogy tízszeres tú­lerővel állnak szemben, az oroszok fölénye egyértelmű a levegőben és a szárazföldön, a tüzérségi lövegek számában és a felszerelésben is. Az Azovsztal vasmű területén a kato­nák mellett több száz polgári sze­mély, nők és gyerekek is tartózkod­nak, és most a világ vezetőit kérik, hogy mentsék ki őket. A Bundeswehr tartalékai Vlagyimir Putyin orosz elnök vi­seli a felelősséget az Ukrajnában el­követett háborús bűnökért - jelen­tette ki Olaf Scholz német kancellár. Elmondta, az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott vide­ótanácskozáson mindenki „teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki” Ukrajnának. A fegyverszállítá­sokat firtató kérdésekre a kancellár nem adott választ, és megismételte, a fegyverszállításokra vonatkozó döntést a szövetségesekkel együtt­működve hozták meg. Kijelentette, a Bundeswehrnek (a német haderő­nek) nincs tartalékban olyan fegy­vere, amelyet átadhatna Ukrajná­nak. Ennek ellenére Berlin egyeztet Kijevvel, hogy mire van szüksége. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lősze­reket említett mint lehetséges szál­lítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek. Tegnap Kijevbe érkezett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A biztonsági okok miatt előre be nem jelentett látogatás keretében az Európai Unió tagországainak veze­tőit tömörítő tanácsi elnök megte­kintette a háború sújtotta ukrán fő­várost és megbeszélést folytaott Vo­lodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Finn vita a NATO-ról Tegnap kezdte el megvitatni a finn parlament a NATO-csatlako­­zás kérdését. A finn kormány egy hete nyújtott be egy, az országuk potenciális NATO-tagságának kö­vetkezményeit elemző és összegző jelentést, amelyről most parlamen­ti vita kezdődött. Abból kiindul­va, hogy az Európa-ügyi minisz­ter a napokban úgy fogalmazott, „nagyon valószínű” a csatlakozási kérelem benyújtása, elképzelhető, hogy a korábban semleges finnek a háború miatt a NATO-ban kötnek ki. Sanna Marin finn kormányfő már korábban jelezte, nem hóna­pok, hanem hetek alatt dől el a NA­­TO-csatlakozás kérdése. Az említett jelentés szerint a szövetséggel most is együttműködő Finnország jóval nagyobb biztonságot élvezne tag­ként a NATO ereje miatt, de ajánlást nem fogalmazott meg, így a parla­ment dönt. Az orosz-ukrán hábo­rú miatt jóval több finn támogatja most a csatlakozást, az évtizedekig 20-30% környékén stagnáló arány 60%-ig kúszott fel. A semleges své­dek is egyre nagyobb arányban tá­mogatják országuk NATO-csatlako­­zását, a legfrissebb felmérés szerint 57 százalékuk áll ki a NATO-tagság mellett. (mti.Tx, 24.hu, ú) Már körvonalazódik az ötödik Orbán-kormány összetétele Lázár János exminiszter és a nemzeti bank volt alelnö­­ke is új tárcát kaphat a rövi­desen megalakuló ötödik Or­bán-kormány ban. Budapest. Sajtóértesülések sze­rint a május folyamán felálló új ma­gyar kormányban Varga Mihálynak a jelenleginél soványabb pénzügy­minisztériummal kell beérnie, Pin­tér Sándor belügyminiszter pedig újabb ciklust vállalt. Gulyás Gergely marad kancelláriaminiszterként a kormányban, Orbán Viktor pedig a választás utáni sajtóértekezletén maga nevezte meg fix pontként Szij­­jártó Péter külgazdasági és külügy­minisztert. A kormány tagja marad­hat Palkovics László innovációs és fejlesztési miniszter is. A Népszava úgy tudja, szinte biztosra vehető, hogy a kormányfő a kulcstárcák - a belügy, a pénzügy, a kancellária - vezetőivel már meg is állapodott. A gazdasági stratégia, az energeti­ka, a fejlesztések koordinálása egy új tárcához kerülhet, e terület irá­nyítására a kiszivárgott információk szerint a miniszterelnök Nagy Már­tont látná szívesen, aki korábban a Magyar- Nemzeti Bank alelnöke­­ként dolgozott. A nagy visszatérő a korábbi kancelláriaminiszter Lázár János: számára formálódik egy új, összetett feladatokkal - így az agrá­­riumi-, élelmiszeripari fejlesztések­kel, kiskereskedelemmel - foglalko­zó tárca. Még nem tudni, hogy Ko­csis Máté, a Fidesz frakcióvezetője folytatja-e elődei útját, azaz kap-e valamilyen kormányzati pozíciót az új kabinetben. Nem kizárt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nem marad egyben a kö­vetkező ciklusban. Az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, a sportot magába ölelő óriási tárca 2010-ben kapott közös minisztert, ám eddig nem sikerült egyetlen vezetőjének sem kellően átlátni, hatékonyan irá­nyítani az összes ide tartozó terü­letét. A mostani miniszterről, a 72 éves Kásler Miklósról már a hiva­talba lépése pillanatától rendre fel­röppent, hogy hamarosan távozik. Nincs ez másként most sem, róla ugyanis az a hír járja, hogy nyug­díjba vonul. Ha bomlik az EMMI és lesz önálló egészségügyi és szo­ciális ügyekkel foglalkozó tárca, akkor az oktatás és a kultúra is kap egy minisztériumot. A hírek szerint a felsőoktatás várhatóan Hankó Ba­lázshoz kerül, aki most az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Orbán Viktor az újabb kétharmados parlamenti győzelmet hozó választás után je­lezte: nem lesz gyors az új kormány megalakítása és előrevetítette, a ka­binet szerkezete is más lesz, mint eddig. Ader János köztársasági el­nök május 2-ára hívta össze az új parlament alakuló ülését. (Npsz, ú) Szétlőtt páncélosok szegélyezik a menekülők útját. A donbaszi offenzíva százezreket tesz földönfutóvá. (

Next

/
Thumbnails
Contents