Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-20 / 90. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. április 20. | www.ujszo.com Jön a metaverzum, a virtuális valóság ideje Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Napjaink egyik legizgalmasabb témája a virtuális valóság, a metaverzumban rejlő lehetőségek. A viiég legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De pontosan mit értünk metaverzumon? Mely iparágak a legérintettebbek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői. Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Hogy ez valóban így lesz-e, az kérdés, de a Facebook márkaváltásával a „metaverse” szó egyre gyakrabban bukkan fel különféle kontextusokban, a közösségi médiától kezdve a divaton át az oktatásig. „A metaverzum segítségével az egyének a virtuális világba lépve megalkothatják saját világukat önmaguk leképezésével. A metaverzum lehetővé teszi az egyének számára, hogy elmerüljenek a virtuális világ több rétegében, mely rétegek a fizikai világra vannak leképezve, sokkal több 3D-s élményt teremtve, mint az eddigi megoldások” - mondta Hoszszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. A lehetőségek tárháza. Az a felfogás, hogy a metaverzum csak a videojátékokkal játszók számára releváns, elavult - relevanciáját ma már sokkal szélesebb körűnek ismerik el. Egyes iparágakban a metaverzum felé való elmozdulás már megkezdődött, és a magával ragadó élmények számos különböző platformon elérhetők. Digitális piacterek és digitális üzleti modellek. Fontos, hogy a metaverzumban legyen egy működő piactér és egy gazdasági ökoszisztéma, melynek kialakítása már elkezdődött. Ez teljesen digitális piacterek és tisztán digitális tranzakciók létrehozását is lehetővé tenné a metaverzumban. Például az aukciókat a világ bármely pontjáról elérhetnék az emberek, ahogy kedvenc webáruházunkba is ellátogathatnának. A digitális piacterek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a blockchainre és kriptovalutákra épülő technológiák kihasználása. Sport és kulturális események. A koronavírus következtében a legtöbb kulturális vagy sportesemény látogatása korlátozva volt. A metaverzum kiváló lehetőséget nyújthat majd sport-, zenei vagy művészeti események virtuális lebonyolításához, biztosítva a maximális fogyasztói élményt. Ezek a digitális események ráadásul sokkal több embernek adhatnak lehetőséget szerte a világon, hogy teljesen új módon fogyaszthassák ezeket a tartalmakat. Digitális művészeti alkotások. Már jelenleg is létezik több olyan játék, ahol a felhasználók saját elképzeléseik alapján építhetik az adott játék világát. Ha megadjuk a felhasználónak azt a szabadságot, hogy tetszés szerint formáljanak, alkossanak új világokat, az sokkal több ember számára adhatja meg az alkotás szabadságát. Kiterjesztett és virtuális munkahelyek. Ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen. Virtuális utazás és turizmus. Milyen érzés lenne beutazni a világot anélkül, hogy elhagynánk a nappalit? Olyan időkben, amikor az utazás korlátozott, és az éghajlatváltozás sürgető probléma, érdekes lehetőség lehet virtuális világok létrehozása. Képzeljünk el egy játékszerű környezetet, ahol az emberek megtapasztalják a svájci Alpokat, megmászhatják a Himaláját, vagy a spanyol tengerparton sétálhatnak. A virtuális világokban akár más bolygókat is meglátogathatunk, virtuális világokat, sok más olyan helyet, amelyet ma el sem tudunk képzelni. Oktatás és iskolai élet. Az interaktív világ különösen az oktatás és az iskolák számára jelenthet nagy előnyt. Amikor a naprendszerünkről tanítunk, szó szerint lehetséges lenne az űrben tartózkodni, bolygókat feltérképezni, és adatokat szerezni róluk. Minél szórakoztatóbb a tanulási környezettel való interakció, annál könnyebben tanulnak a gyerekek. A metaverzum a vidéki területek vagy az elmaradottabb régiók oktatási helyzetét is megváltoztathatja, ha van internet, ugyanolyan elit oktatásban részesülhetnek, mint mások. Egészség, jólét. A telemedicina egyre több figyelmet kap manapság, azonban a metaverzum megjelenésével ez a szegmens is tovább fejlődhet. A metaverzum felszabadíthatná az egészségügyi innovációkat, melyek a mentális egészség, a műtétek, a fiinesz, a fizikoterápia, betegápolás területét érintik. Marketing a metaverzumban. A mai vállalkozásoknak újra kell értelmezniük a fogyasztóikkal való kapcsolatot, mivel jól láthatóan növekszik a kereslet az egyedi, limitált kiadású digitális kiegészítők és egyéb virtuális áruk iránt. A metaverzum platformokkal való partneri együttműködés révén a márkák így teljesen új módon egyesíthetik a fizikai és a virtuális kereskedelmet, és növelhetik márkájuk ismertségét. Technológiai fejlődés a metaverzum előszobájában. A digitális valóság olyan innovatív technológiákat foglal magában, mint a kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR), vegyes valóság (MR), 360 fokos videó vagy más térbeli technológiák. A digitális valóság eléréséhez szükséges eszközök piacán dinamikus fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, melynek üteme folytatódhat. Becslések szerint az iparág 2024-ben eléri a 73 milliárd USD-t, ami 2020 és 2024 között 54%-os éves növekedési rátának felel meg. (szí) Sokkal több extrém erős hurrikán lesz, mint korábban volt A tengervíz felszínének melegedése jelentősen hozzájárult a trópusi ciklonidőszak szélsőségesebbé válásához, (gy a halálos áldozatok számának növekedéséhez, a pusztításhoz és az ezermilliárd dolláros károkhoz (Shutterstock) Egy új kutatás szerint kétszer valószínűbbek most az extrám atlanti hurrikánszezonok, mint a nyolcvanas években. A klímaválság szuperviharokat teremt, melyek a parti régiókban életeket és anyagi javakat veszélyeztetnek - idézte a The Guardian online kiadása a tanulmányt. A Weather and Climate Dymanics című tudományos lapban közzétett munka szerzői megállapították, hogy 1982 óta a klíma összeomlása „döntően hozzájárult” az intenzív hurrikántevékenységhez. A német és svájci kutatók elemzésükben azt írták, hogy a viharok növekvő aktivitása „óriási arányban” írható az óceánok hőmérséklet-növekedésének számlájára. A tengervíz felszínének melegedése jelentősen hozzájárult a trópusi ciklonidőszak szélsőségesebbé válásához, így a halálos áldozatok számának növekedéséhez, a pusztításhoz és az ezermilliárd dolláros károkhoz, melyet az elmúlt négy évtizedben okoztak - írták a kutatók. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hurrikánok - melyeket gyakran hívnak ciklonnak, ha a Csendes-óceánon keletkeznek - száma a globális felmelegedés miatt talán nem változik drasztikusan, ám maguk az események intenzívebbek és pusztítóbbak. Akkor tekintenek egy vihart hurrikánnak, ha a szél hoszszabb időn át óránként legalább 119 kilométer per órás sebességgel fúj. A viharok felerősödése, amely során az örvénylő hurrikán energiáját és nedvességtartalmát az óceánból és a légkörből érkező magasabb hő fokozza, a közelmúltban számos katasztrófát okozott. Köztük volt az 5-ös kategóriájú, 2017-es Maria hurrikán, amelynek szele elérte az óránkénti 280 kilométeres sebességet, és óriási pusztítást okozott Puerto Ricóban, valamint a 4-es kategóriájú Florence hurrikán, amelyik egy évvel később az Egyesült Államok keleti partjára csapott le. Továbbra is nehéz megállapítani, hogy az egyes trópusi viharokban mekkora a szerepe, de az kétségtelen, hogy a klímaváltozás intenzívebb viharokat támaszt — mondta Peter Pfleiderer, a berlini központú Climate Analytics tudósa, a kutatás vezetője. Múlt héten megjelent egy másik tanulmány is, melyben azt állapították meg, hogy a klíma összeomlása növeli a nagy viharok idején lehulló csapadék mennyiségét, valamint magát a vihart is felerősíti. A tudósok elemezték a 2020-as hurrikánszezont, melynek idején rekordszámú, 30 névvel ellátott vihar keletkezett az Atlanti-óceán felett. A tanulmány „visszavetítette” az ipari forradalom előtti időkbe a 2020-as hurrikánszezont egy számítógépes modell segítségével, mely megmutatta, mi történt volna, ha a klímaváltozás nem megy végbe. Megállapították, hogy a globális felmelegedés 11 százalékkal fokozta a több mint háromórás extrém esőzéseket. Azt is megállapították, hogy a part menti települések ma nagyobb veszélynek vannak kitéve a viharos esőzések okozta hatalmas áradások miatt. (MTI)
