Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-20 / 90. szám

www.ujszo.coml 2022. április 20. KULTÚRA 111 Soha, senki nem tudta megvenni Pier Paolo Pasolininak, az egyetemes filmművészet nagy alakjának 100. születésnapját ünnepli a világ SZABÓ G. LÁSZLÓ Róma ünnepel. Pier Paolo Pa­solini 100. születésnapját ün­nepli. A sokkoló zsenit. Az örök baloldalit. A javíthatat­lan provokátort. A megrögzött vitázót. De legfőképp: a mozi nagymesterét. Róma városszerte Pasolini arcát mutatja. A filmrendezőt. A költőt. A próza- és forgatókönyvírót. A filo­zófust. A nyelvészt. A szexuális erköl­csök felborítóját. Pasolini 100 - hirdetik a plakátok. Róma legelegánsabb, legpompá­sabb bevásárlóközpontjában, a bu­dapesti Párisi udvarhoz hasonlító Alberto Sordi Galériában csupán a többemeletes könyvesbolt tart nyit­va. Minden butik zárva, kiürítve, áru­készletüket elfújta a világjárvány sze­le. Maszkban sétálgatok a polcok kö­zött. Pasolini kötetei kiemelt helyen. Friss kiadványok a jubileumi évben. Regényei, versei, esszéi, levelei, for­gatókönyvei, köztük Anna Magnani arcával a digitálisan felújított Mamma Roma és Ninetto Davoli festett port­réjával a Dekameron. A könyvborítók zömén a töprengő, befelé forduló, a világgal bátran szembeforduló Paso­lini. Van miből választani. Ugyanez a kép fogad az elsősorban Amerigo Tot és Pasolini révén híressé vált Termini pályaudvar jókora üveg­kalitkájában helyet kapott könyves­boltban. Csupa újdonság, pontosan időzített kiadványok az olasz mozi sokoldalú alkotójáról. Köztük egy sú­lyosabb album Roberto Villa fotóival, aki Az ezeregyéjszaka virágai forga­tásakor járt a rendező nyomában. Ősi keleti tájakon, Iránban és Jemenben. Roberto Villa Pasolini szemével ké­szítette varázslatos felvételeit. Utcá­kon, sikátorokban, piacokon. Életké­peket gyűjtött, amelyeken korántsem egyhangú mindennapjaikba enged­nek betekinteni a helybeliek. Sütnek, főznek, árusítanak. Az ő világukba ültette Pasolini a Kelet fülledt éjsza­káinak érzéki meséit. Danilo Donali lenyűgöző kosztümjei elevenednek meg kamasz fiúkon és idős férfiakon, fiatal lányokon és korosodó asszo­nyokon. Kendők, turbánok, fejdíszek, sálak, ékszerek. Perzsa kézművesek lenyűgöző munkái. Pasolini beállít, instruál, irányít, képeket komponál. Olykor beáll a kamera mögé. Fejben jegyzetel. Micsoda helyszínek, micsoda ké­pek, micsoda forgatás! És mindez most, a kezemben, csak­nem ötven évvel később ott, azon a helyszínen, a Termini pályaudvaron (homlokzatának díszét, a dombormű­vet készítette a magyar származású Amerigo Tot), ahonnan azon a vég­zetes éjszakán, 1975-ben, épp halot­tak napján, november elsején elindult a halálba. Itt, a pályaudvar tövében szedte fel Giuseppe Pelosit, a tizenhét éves fiúprostit, akit az ostiai tenger­partra vitt magával. A „pásztoróra” hirtelen drámai fordulatot vett. Előbb a szöges léc, aztán a brutális össze­­verés, majd biztos, ami biztos, Pelosi beült a kocsiba, és áthajtott a még élő Pasolini testén. Róma most Pier Paolóját élteti. A Vatikán kapujában álló információs központban speciális Pasolini-térké­­pet vehet kézbe a turista. Rajta ponto­san bejelölve azok a forgatási helyszí­nek, amelyeket a Maestro választott ki a filmjeihez. A Via Appia Antica és a Ponte Sant Angelo, amely az An­gyalvárba vezet, az Éhenkórászban látható. A Via Nazionalén A papírvi­rág jelenete forgott. A Boszorkányok a Colosseumhoz kötődik. A Mam­ma Roma a Piazza Santa Cecíliá­hoz. Metróval az ostiai tengerpart is gyorsan megközelíthető, ahol az ut­ca emberei a Szerelmi cselszövések című dokumentumfilmben vallottak szexuális szokásaikról. De megszólal a filmben Alberto Moravia, Giusep-Rómát elárasztották Pasolini könyvei pe Ungaretti és Oriana Fallacci is. A Cinecittába is kivisz a metró. Ott készült a Medea több epizódja Maria Callasgzal és az utolsó Pasolini-film, az olasz fasiszta köztársasággal azo­nosítható hatalom képviselőiről szóló Salo, avagy Sodorna 120 napja. Két­ségbeesett kiáltás ez a hatalom anar­chiája ellen, mert „a hatalom mindig azt teszi, amit akar, a végletekig ön­kényes, kizárólag saját szükségletei hajtják, más logikát nem tűr”. (A szerző felvétele) Hogy kik voltak filmjeinek a hősei? A társadalom alsóbb rétege­iből kikerült, bűnös utakon tévely­gő, nem egy esetben javítóintézetet és börtönt is megjárt, kétes egyedek. A külváros mocskában hempergő ut­­cakölykök, prostituáltak, római stri­cik, kisemmizettek, latrok és lumpe­nelemek, büszke anyák és lecsúszott lányaik. Az ő sorsuk érdekelte, az kötötte le, azon próbált változtatni a maga eszközeivel. Polgári családból jött, anyja, az imádott Mamma tanítónő volt, ap­ja katonatiszt. Pasolini is tanárként kezdte, előbb vidéken, anyja szülő­földjén, aztán Rómában. Be is szip­pantotta gyorsan a főváros. Aláme­rült bűnös bugyraiban. Megmártózott mocskában és ragyogásában. Nem­egyszer el is veszett benne. Érzéki­sége rántotta veszélyes helyzetekbe. Mintha élmény anyagot gyűjtött vol­na. Falkában lődörgő kamaszokhoz csapódott. Az ő társaságukban érezte igazán jól magát. így találta meg ké­sőbbi hűséges barátait, alkotótársa­it. A szobafestőként dolgozó Sergio Cittit és Francót, az öccsét. Mindket­tőjükkel több filmet forgat, Sergió­­ból rendező lesz. Aztán jön Ninetto Davoli, a külvárosi asztalosinas apja műhelyéből. Hozzá már nem csak a munka köti - hosszú éveken át életé­nek társa lesz. A Máté evangéliumá­ban kezdett nála, és csaknem minden későbbi filmjében szerepet ad neki. „Mi egy test, egy lélek voltunk - me­séli később Davoli. - Ez a kapcsolat mindkettőnknek meghatározó volt. Nekem egy személyben volt a bará­tom, a bátyám, az apám, az anyám: az életemet jelentette.” Erős, szenvedélyes, kíméletlenül őszinte, előrelátó személyiség volt Pier Paolo Pasolini, akit nem lehetett megvenni, lekenyerezni. Semmiben nem ismert megalkuvást. Ez vitte előre a maga által kijelölt úton. Azon az úton, amelynek veszélyes buktatói voltak. Az utolsó nagy kaland a Ter­mini pályaudvar sötét zugából indult. Ott ültette a kocsijába az éjszaka ifjú pásztorát. De nem szimpla gyilkos­ság történt azon az éjszakán. Politikai színezete volt. Egy olajmaffia bérelt fel néhány suhancot, hogy végezze­nek vele. Akkor kezdte el írni ugyanis nagy művét, az Olajat, amelyet erős társadalombírálat szőtt át. Ez lett a veszte. Nem is ért a kézirat végére. A szerző a Vasárnap munkatársa Látogatóközpont épül a gigantikus Miskahuszár-szobor mellé RÖVIDEN A királynőnek játszhat a Queen Grunge-veteránok új szupergruppja Családbarát látogatóköz­pontot építenek Pákozdon a sokat vitatott Miskahu­szár-szobor mellé a Kár­pát-medencei Művészeti Népfőiskola megbízásából. A hírt a terveket jegyző Dekon építésziroda tette ki honlapjára. Mint írják: „Sokáig kerestük a hu­szárhoz illő építészeti formanyel­vet, végül a huszár-lobogó szélein futó jellegzetes háromszög alakból inspirálódtunk.” L. Simon László (aki többek kö­zött a népfőiskola védnöki testüle­tének is tagja) egy Facebook-be­­jegyzésében közölte, hogy a gi­gantikus, 13 méteres és 120 tonnás szobor „méltán vált a Velencei-tó térségébe kirándulók egyik kedvenc célpontjává”, így körülötte kultu­rális turisztikai fejlesztést akarnak megvalósítani. A látogatóközpontról egyelőre keveset tudni, de a cél az, „hogy gyerekbarát, rendezett, tiszta és biztonságos turisztikai attrakcióvá válhasson a 4 éve emelt monumen­tális huszárszobor. Az épület teteje a ‘48-as honvédek zászlóinak szé­lét díszítő piros-zöld háromszöge­ket idézi fel, az épület izgalmas éj­szakai megvilágítása még az M7-es autópályáról is látható lesz.” A szobor, amely a hungariku­­mok gyűjteményébe is bekerült, Rohonczi István képzőművész al­kotása. A Pákozd melletti Bogár halmon áll, ahol a monda szerint Jellasics horvát bán és császári-ki­rályi táborszernagy állt 1848 szep­temberében. A világ legnagyobb huszárszobra a magyar katona hősiességét, bátor­ságát hivatott megörökíteni. Egyik kezében a győzelmi zászlót tartja, a másik kezét kardján nyugtatja, jelezve, hogy bármikor készen áll hazája védelmére. (juk) London. Brian May a BBC reg­geli rádióműsorában kottyintotta el, hogy a Queen valószínűleg fellép az Erzsébet királynő ural­kodásának 70. évfordulójára ter­vezett koncerten. A legendás brit zenekar gitárosa annyit mondott a riporternek, hogy „valamire készülnek” június 4-én a londoni Buckingham Palota előtt terve­zett megakoncerten. A Queent jelenleg Brian May, Roger Taylor gitáros és Adam Lambert énekes alkotja, ez a trió kísérő zenészekkel indul turnéra nyáron, a pandémia miatt elma­radt 2020-as koncertkörút pótlá­saként. Brian May egyébként egyszer egy fogadáson már szó­lózott a királynő előtt, 2002-ben a Buckingham Palotában. Erzsébet királynő ünneplésén tí­zezer fő vehet részt, ötezer jegyet jótékonysági szervezetek részére foglaltak le a szervezők. A kon­certet közvetíti az állami BBC televízió és rádió, a fellépők név­sora viszont még nem ismert, egyedül George Ezra neve szivár­gott ki. (juk) Seattle. A Nirvana, a Pearl Jam és a Soundgarden zenészei új formá­ciót alapítottak 3rd Secret néven, és már első albumukat is rögzítették. A grunge-szupergruppról febru­árban beszélt először nyilvánosan Krist Novoselic, az egykori Nirva­na basszusgitárosa, akiről régóta nem hallottunk. A banda bovábbi tagjai Kim Thayil, a Soundgarden gitárosa és Matt Cameron, aki a Pe­arl Jamben és a Soundgardenben is dobolt már. Mellettük a hardco­re stílust képviselő Void zenekar­ból ismert Jon Dupree, valamint két énekesnő, Jillian Raye és Jennifer Johnson közerműködött a lemezen, amely egyelőre csak digitális for­mában hozzáférhető a Spotify-on, az Amazonon és a YouTube-on. A zenészek jelezték, hogy ha sokan meghallgatják az anyagot, elkép­zelhető, hogy fizikai formátumban, azaz CD-n is megjelentetik. Az új dalok csak nyomokban tartal­maznak grunge-elemeket, inkább hagyományos, klasszikus rockze­nének nevezhető a stílus, és több akusztikus ballada is szerepel az al­bumon. (juk) A látogatóközpont látványterve (Forrás: Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány)

Next

/
Thumbnails
Contents