Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-20 / 90. szám
Zöld út WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM A környezetvédő aktivisták egyre gyakrabban hangsúlyozzák az ún. körforgásos gazdaság elvét és a különböző termékek újrahasznosításának a fontosságát. A korszerű törekvés az, hogy amit lehet, újból valamilyen gyártási folyamat alapanyagaként hasznosítsanak, vagy az olyan készárukat, amelyek még használhatók, újból értékesítsenek, illetve jótékony célra elajándékozzanak. Sokan nem tudatosítják, hogy ez a textíliára is vonatkozik. Szakemberek szerint a textilanyagok újrahasznosítása a fenntartható fejlődés egyik fontos tényezője, és a gyártási hulladékok, valamint az elavult, kiselejtezett textíliák újbóli felhasználását vagy feldolgozását jelenti. Ennek több módja is van. FELHASZNÁLÁSI MÓDOK Ha a gyártási folyamat valamelyik szakaszában hulladék keletkezik, azt még fel lehet dolgozni - akár ugyanarra a célra vagy más célra. A tapasztalatok szerint legfeljebb három újrafeldolgozás lehetséges, utána a szálak már annyira károsodnak, hogy nem alkalmasak használható termék készítésére. Ezenkívül tönkrement textíliákat is lehet textilipari célra újból feldolgozni. A megunt, de még jó állapotban levő textiltermékeket pedig más helyen lehet hasznosítani - például használt ruhákat jótékony célra át lehet adni, ismét lehet értékesíteni. Egyes textilhulladékok közvetlenül is felhasználhatók más célokra. Ilyenek például az elhasznált függönyök, törülközők, ponyvák, nemezek, sziták stb. anyagai. Ha eredeti céljuknak már nem felelnek is MENTSÜNK MEG MINDENT, amit csak lehet! meg, kevés munkával átalakíthatok, és megfelelhetnek pl. géprongynak, kárpitoskelléknek, geotextíliának, párnatöltetnek stb. Végső esetben a textilhulladékot és a végképp tönkrement, kiselejtezett darabokat meg lehet semmisíteni. AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS NEM ÚJDONSÁC Az újrahasznosítás nem új keletű találmány. Régi szokás, hogy a kinőtt gyerekruhákat megtartják a kisebb testvéreknek, továbbadják a családtagoknak, a szülők egymás között csereberélik. A kézműiparban készülő rongyszőnyegeket is szövethulladékokból állítják elő. A használt textíliát hozzávetőleg már a 18. századtól az ún. rongyszedők gyűjtötték vagy vásárolták fel, akik házról házra jártak, és az összegyűjtött rongyokat leadták a gyárakban fonalkészítés céljából. A fonodák a fonal- és szálhulladékokat kártolt fonási eljárással régen vigonyfonalakká dolgozták fel. A rendszerszerű újrahasznosítást a 19. század elején vezették be Angliában, ahol a pamuthulladékból készítettek fonalat. A 19. század közepe táján az olasz A TEXTILHULLADÉK TÍPUSAI ÉS ARÁNYA A FELTÉTELEZETT ÚJRAHASZNOSÍTÁS SZERINT: A felhasználás módja • Second hand értékesítés és jótékonysági célok • Szétnyírják feltörlő- vagy mosogatórongynak • Másodlagos nyersanyaggá alakítják át • Elégetik • Felhasználhatatlan textíliák Prato vált a textilhulladék újrahasznosításának a központjává. Jelenleg főleg a textilfeldolgozó vállalatok vagy a jótékonysági szervezetek szerveznek gyűjtést- rendszerint konténereket helyeznek el, vagy kijelölnek egy gyűjtőhelyet. EGY KIS STATISZTIKA Nyugat-Európában - például Németországban vagy Svájcban - a textilhulladék 80%-a konténerekből, 20%-a pedig jótékonysági szervezetektől származik. Az emberek ezekben az országokban fejenként évente mintegy 10 kg használt textíliát ajándékoznak el, illetve szabadulnak meg fölösleges holmijaiktól. Ezek 40-60%-a ruha, maradék szőnyeg, függöny, ágynemű és egyéb textília. Egy felmérés szerint a német fogyasztók évente 1000-1100 tonna textíliát vásárolnak, és 700-800 tonnától szabadulnak meg. A világ textilipara évente mintegy 100 millió tonna- a világ 7,7 milliárd főnyi népességére számítva fejenként 13 kg - szálasanyagot dolgoz fel. Ennek csaknem kétharmada szintetikus szálasanyag (főleg poliészter), harmada pedig pamut. Az Európai Unió textiliparában a becslések szerint évi 16 millió tonna hulladék keletkezik. Ennek nagy részét hulladéklerakókba szállítják. Arányos rész 40-60% 15-16% 15-20% kb. 10% kb. 10% 16 ZJdút 2022. ÁPRILIS Ennek az óriási mennyiségű textilanyagnak a java (43%) ruházati cikk. A háztartási és lakástextília 33%ot, a műszaki és egészségügyi, higiéniai termékek 24%-ot képviselnek. Ez mind olyan terület, amely a gyártásban és a használatban jelentős mennyiségű hulladék képződésével jár. Különösen fontosak ezen belül a megunt vagy elhasználódott ruházati cikkek. Egy ruhadarab átlagos kihordási ideje kb. 3 év. Jobb módú emberek ezeket kidobják, jobb esetben elajándékozzák. Sok készruhát semmisítenek meg a gyárak az el nem adott készletből is. Egyre erőteljesebb az az irányzat, hogy az ilyen, általában jó minőségű ruhadarabokat begyűjtik, és felajánlják jótékony célra, vagy szegényebb országokba juttatják, ahol teljes értékűek. CSÖKKENTSÜK A HULLADÉKKÉPZŐDÉST! A szálasanyagok újbóli feldolgozása energiaigényes és költséges, sőt, esetenként környezetszennyező hatású is lehet. Viszont ha a textília a szemétdombra kerül, kárba veszik minden, amit az előállítására fordítottak. A természetben lebomló szerves anyagok (pl. a természetes szálasanyagból készült textíliák) komposztálhatok, és így a mezőgazdaságban, kertészetben hasznosíthatók, j A textilanyagok újrahasznosításakor tehát a legfon- j tosabb szempont, hogy kíméljük az erőforrásokat, j és csökkentsük a hulladékképződést. Az utóbbit teljes mértékben nem lehet elkerülni, ezért arra kell törekedni, hogy az anyagokat a lehető leghosszabb ideig tartsuk körforgásban. Amit lehet, igyekezzünk megmenteni újrahasznosítás, újrafeldolgozás céljából! Európában nem igazán kifizetődő a textíliák újbóli gyári feldolgozása, e célból a hulladékot inkább külföldre viszik, főleg Indiába, amely jelenleg a használt textiltermékek legnagyobb importőre. Hulladéktextilt elsősorban az USA, Anglia és az utóbbi J időben Lengyelország is j szállít külföldre, (sza)
