Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-16 / 88. szám
4 I HÁBORÚ 2022. április 16. | www.ujszo.com Amerikai fegyverarzenál készül Ukrajnába Ételkészítés az 50 napja makacsul ellenálló Mariupolban (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Az oroszok újra lövik Kijevet, feltárt tömegsírok Bucsában. Az USA hatalmas fegyverszállítmányt indított Ukrajnába. Moszkva azzal fenyeget, hogy a Balti-tengerhez is atomfegyvereket telepít, ha Svédország és Finnország belép a NATO-ba. Hetek óta tegnap a leghangosabb robbanásokat hallották Kijevben. Az orosz hadsereg nagyjából két hete kezdett el kivonulni Kijev térségéből, azóta legfeljebb rakétával lőtték időről időre az ukrán fővárost. Az orosz védelmi tárca megerősítette, hogy rakétatámadást hajtottak végre az ukrán főváros ellen, és közölték, hasonló támadások gyakoribbá válhatnak, hogy így torolják meg az ukránok által orosz területeken elkövetett „terrorcselekményeket” és szabotázsokat. Oroszország azzal vádolja az ukránokat, hogy helikoptereikkel orosz településeket támadtak. Moszkva szerint tengerről indított rakétákkal egy üzemet lőttek ki az éjjel, ahol szerintük az ukránok légvédelmi eszközöket állítottak elő. Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet. A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szúrni megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a február 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak. Az ukrán hadsereg által közzétett fotók tanúsága szerint felrobbantottak egy hidat és azzal együtt egy orosz konvojt. Az orosz menetoszlop az Ukrajna keleti részében lévő Izjum város felé tartott, amikor rajtuk ütöttek az ukránok. Az ukrán hadsereg állítása szerint a teljes menetoszlop megsemmisült az akcióban. A Facebookra még egy olyan képet is feltettek, amin a robbanóanyag szerepel, amivel aztán megsemmisítették a hidat. Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere közölte, a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A holttestek közel 85 százalékán találtak töltény ütötte lyukakat Bucsában, ami arra utal, hogy az emberek többségével előre eltervezett módon végeztek. Eltüntetett holttestek Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte, a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy „hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Mariupoli hivatalnokok elmondása szerint a megszálló orosz csapatok elkezdték kiásni a lebombázott épületek romjai között heverő holttesteket. A helyiek nem temethetik el a hozzátartozóikat, helyette az oroszok a 13 mobilkrematóriumba hordják a holttesteket, a mariupoli városvezetés szerint azért, hogy eltüntessék a háborús bűnök nyomait. Egyelőre nem tudják független forrásból megerősíteni az ukránok állítását, de valószínűsíthető, hogy a hét héten át zajló folyamatos bombázás, a hideg és az élelmiszerhiány következtében több ezer ember halhatott meg a városban. Az ukrán fél szerint egy Tu-95-ös és egy TU-160-as orosz stratégiai nehézbombázó is indított robotrepülőgépeket mariupoli célokra. Menekülők buszára nyithattak tüzet az oroszok, heten meghaltak, 27-en megsérültek Harkiv környékén. Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését. Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető, amit az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háborúban elkövet. Óriási fegyverszállítmány Újabb, Ukrajnának küldött fegyverszállítmányt jelentett be az Egyesült Államok kormánya; a mostani csomagban minden korábbinál komolyabb eszközök, többek közt Ml 13-as páncélozott szállító harcjárművek, helikopterek és 155 milliméteres tüzérségi eszközök lesznek. A Lloyd Austin védelmi miniszter által bejelentett fegyvercsomag teljes értéke 800 millió dollár, többek közt az alábbiakat tartalmazza: 200 darab Ml 13-as páncélozott szállító harcjármű, 8 darab, 155 milliméteres tüzérségi löveg és 40 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszer, 300 Switchblade kamikaze-drón, 500 Javelin rakétaindító, 100 Humvee, 11 szovjet gyártmányú, Mi-17-es katonai helikopter (ezeket az Afgán Nemzeti Hadseregnek szánták korábban), radarok, robbanószerek, egészségügyi, személyvédelmi felszerelések és taktikai kiegészítők. Ukrajna tárgyalásokat folytat az USA-ban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben. Moszkva közölte az Egyesült Államokkal, hogy „beláthatatlan következményekkel” járhat, ha Washington továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának. Blinken Kijevbe utazhat A Fehér Ház hamarosan dönthet magas rangú kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy ő maga készen állna-e arra, hogy elinduljon Ukrajnába, Biden igennel válaszolt, de nem erősítette meg, ez valóban a tervek között szerepelne. Később az Air Force One, az amerikai elnöki különgép fedélzetén az újságírók ismét rákérdeztek Biden félreérthető megjegyzésére, azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivő-helyettese azt mondta, hogy nincs ilyen terv. Sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter látogat majd Ukrajnába, de kicsi a valószínűsége, hogy Biden vagy Kamala Harris alelnök oda utazzon. Atom a Baltikumban Oroszország atomfegyverek telepítésével fenyegette meg a NATO-csatlakozáson gondolkodó finneket és svédeket. A Sky News szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese azzal reagált Svédország és Finnország lehetséges NATO-csatlakozásának hírére, hogy ha ez megtörténik, akkor Moszkva is lépni fog. Úgy fogalmazott: „Nem beszélhetünk többé a Baltikum nukleárismentes státuszáról, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egészen mostanáig Oroszország nem akart ilyen intézkedéseket hozni.” Finnország heteken belül, Svédország pedig alapos mérlegelés után dönthet a NATO-csatlakozásról. Oroszország korábban mindkét ország felé jelezte, nem örülne a csatlakozásuknak, mivel a háborút is „részben azért indította”, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a szövetséghez. Medvegyev szerint a két ország csatlakozásával tovább nőne Oroszország hivatalos ellenfeleinek száma. Az orosz határvédelmet viszont nagyon komoly feladat elé állítaná a bővítés, hiszen több mint 1300 km-rel nőne az orosz-NATO-határ. (MTI, 444, Tx) Bárkit lenáciznak az oroszok Az orosz külügy szerint náci lényegében szinte mindenki, aki nem ért Moszkvával egyet. Az orosz külügyminisztérium úgy tartja, náci Észtország, mert eltávolított egy szovjet emlékművet Tallinnból. Kanada szintén az, mert pénzzel támogatja az ukrán hadsereget, így szerinte a neonácikat is. Lengyelország, amiért nem értenek egyet azzal az orosz narratívával, hogy Lengyelország 1939 szeptemberi szovjet inváziója „felszabadítás" lett volna. A példák között van például Japán, amely az oroszok szerint azért „neonáci", mert nem tekinti terrorszervezetnek a Mariupolt védő Azov gárdistákat. Az orosz külügyminisztérium szerint náci ugyanakkor Svédország is, mert az Oroszország elleni szankciók részeként kitiltották az orosz hajókat a kikötőikből. De a Kreml szerint neonáci Lettország is, mert megemlékezik a háború ukrán áldozatairól. (Tx) Elsüllyedt a Moszkva, a Fekete-tengeri orosz flotta vezérhajója Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett Moszkva nevű zászlóshajója. Szavasztopol. Az orosz védelmi tárca szerint a rakétacirkáló egy viharban süllyedt el, amikor egy kikötőbe vontatták javításra. A cirkáló legénységét, mintegy félezer tengerészt a flotta hajói vették fel, nem tudni, hány matróz menekült meg. Makszim Marcsenko, Odessza megye kormányzója azt mondta, a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Neptun cirkálórakéta-rendszert a kijevi hadmérnökök tervezték válaszul az oroszok fekete-tengeri fenyegetésére. Az ukrán haditengerészet csak 2021 márciusában kapta meg a 300 km-es hatótávolságú rakéták első szállítmányát. A 150 kg robbanófejet hordozó fegyverek akár 5000 tonnás célpontok megsemmisítésére is képesek. A Moszkva a Fekete-tengeri Flotta 186 méteres, 12 500 tonnás zászlóshajója. A hajó értékét 750 millió dollárra becsülte a Forbes amerikai gazdasági magazin. Ez egyértelműen a legjelentősebb orosz eszközveszteség a február 24-én kezdődött háborúban, aminek nyilvánvaló kihatása lehet a harcok menetére is, elsősorban a déli frontokon. A Moszkva eredetileg Ukrajnában, a napjainkban ostromolt Mikolajivban épült a szovjet időkben, és sokak szerint az orosz tengeri hatalom szimbólumát jelképezi a Fekete-tengeren. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által is többször meglátogatott hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki. Oroszországnak mindössze 3 ilyen zászlóshajóosztályú hadihajója van. A Moszkva nem csupán egy hadihajó, hanem parancsnoki központ is, ahonnan irányítják a térség hadműveleteit. A zászlóshajók a 21. században kiemelt vezetési pontok, számos funkcióval. Vagyis fontos lehet a szárazföld, a légvédelem, a légierő és a haditengerészet együttműködésében, hiszen parancsnoki funkciója miatt itt határozzák meg, hogy hogyan, milyen eszközökkel kell elpusztítani a célokat. Ennek megfelelően az ilyen hajókon magas rangú tisztek - tengernagy, ellentengernagy - tartózkodnak, akik esetleges elvesztése nagy veszteség. Ráadásul a Moszkva ugyanaz a hajó, amit a Fekete-tengeri Kígyó-sziget legendássá vált ukrán védői a háború első napjaiban úgy fogadtak: „Orosz hadihajó, húzz a f@szba!” Makszim Marcsenko odesszai kormányzó e híressé vált mondatra reagálva azt írta: „Megerősítést nyert, a Moszkva cirkáló pontosan oda ment, ahová a Kígyó-szigeti határőrségünk küldte.” (MTI, 444, Infost.) A Moszkva rakétacirkáló teljes pompájában. Már hullámsírban... (TASR/AP)