Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-16 / 88. szám
2 KÖZÉLET 2022. április 16. | www.ujszo.com A szlovák-magyar viszonyt bonyolító háború Michal VaSeőka szociológus szerint a mai Magyarországot Oroszországhoz hasonló, potenciális agresszornak beállítani nem igazán szerencsés (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony Az, hogy Boris Kollár házelnök újra elővette a magyarkártyát, Michal VaSeőka szociológus szerint leginkább azzal indokolható, hogy Kollár megpróbált valahogy elhatárolódni Orbán Viktor kormányától, ahogy azt bizonyos értelemben Csehország ás Lengyelország is megtette már. „Mindezt azért, ahogy Orbán kormánya az ukrajnai háborúra ragált” - mondta a szakértő, és arra emlékeztetett, a magyar miniszterelnök például Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ellenfelének tartja. VaSeőka szerint Kollár elhatárolódását egyébként a szlovákiai demokrata gondolkodású polgárok valószínűleg üdvözlik. A Soltész-ügy Ahogy arról beszámoltunk, a Szövetség MKP-platformja tiltakozott Soltész Árpád publicista kijelentései ellen. „A putyinista Magyarországot izolálni kell, különben Rozsnyó lehet a következő Bucsa” - fogalmazott az újságíró, a Kijev külvárosában történt orosz vérengzésre utalva. Soltész szerint mivel Magyarország az olcsó energia érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnököt követi, nincs helye az EU-ban és a NATO-ban. „A magyarok nyugodtan tankolnák nők és gyerekek vérét, vagy fűtenének a csontjaikkal, ha ezt kedvező áron tehetnék” - írta a publicista a cikkében, amelyben elítélte Magyarországnak az orosz agresszió nyomán folytatott politikáját. A Szövetség vezetője, Forró Krisztián, aki az MKP-platformnak is a tagja, egy sajtótájékoztatón ítélte el az újságíró kijelentéseit. A megnyilatkozásai miatt visszamondták Soltész meghívását a Komáromi Napokra, ahol egy író-olvasó találkozón vett volna részt. VaSeőka ezzel kapcsolatban elmondta, ebben az esetben elsősorban Orbán Viktor politikájának kritikájáról van szó. „Ugyanakkor feleslegesen túl messzire ment” - tette hozzá. A szociológus szerint ugyanis a mai Magyarországot Oroszországhoz hasonló, potenciális agresszornak beállítani nem igazán szerencsés. „Ezzel ugyanis visszatér Közép-Európába a kölcsönös feszültségkeltés” - monda. A szakember arra emlékeztetett, hogy az elmúlt harminc év szlovákmagyar viszonyainak alakulása során mindig az egyik fél aktívabb, miközben a másik türelmesebb volt. Példaként említette, hogy a kilencvenes években inkább Pozsonyból érkeztek kemény kijelentések, miközben Budapest ezt nagy türelemmel viselte, nem reagált azokra. „Az utóbbi években pedig ez fordítva van, most szerencsére Pozsony nem reagál az ilyesmire” - tette hozzá. Egyben rámutatott, a feszültségkeltés, amely akár történelmi sérelmekre is épülhet, mindkét félnek árt, hiszen emiatt például a befektetőknek is kevésbé lehet vonzó ez a régió. Inkább óvatosság Vasecka ugyanakkor rámutat, Soltész megnyilatkozásai és Kollár kijelentései mindezek ellenére nem említhetők egy lapon. „Úgy tűnik számomra, Soltész Árpád mondatai esetében az ukrajnai háborúra adott nagyon inadekvát reakcióról, illetve Orbán Viktor politikájával való elégedetlenségről beszélhetünk. Boris Kollár esetében ugyanakkor egy sokkal szélesebb dologról van szó, amelynek finoman szólva is a Budapesttel szembeni óvatosság az alapja. Óvatosság azzal kapcsolatban, Budapest milyen politikát folytat Szlovákiával szemben” - magyarázta a szociológus. Feszült helyzet az egészségügyben Kuciak-ügy: Szabó végül vallomást tett Bazln. Szabó Tamás elismerte a bűnösségét az ügyészek meggyilkolásának előkészítésével kapcsolatos botrányban, ez pedig a Kuciak-gyilkosság ügyében is előrelépést jelenthet. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Specializált Büntetőbíróság szenátusa nemrégiben úgy döntött, az oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyét összevonja azzal az üggyel, amely Daniel Lipäic jelenlegi speciális ügyész, MaroS Zilinka jelenlegi főügyész, valamint Peter Sufliarsky ügyész meggyilkolásának előkészítésével kapcsolatos. Az összevonásra azért került sor, mert a két ügyben három közös vádlott is van: Szabó Tamás, Marián Koőner és Alena Zsuzsová. Szabó a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban tagadta a bűnösségét, ennek ellenére 25 évnyi szabadságvesztésre ítélték. O volt a gyilkosságot végrehajtó Miroslav Marcek sofőrje. Szabó az újságíró ügyében korábban nem volt hajlandó vallani, viszont az ügyészekkel kapcsolatos ügyben most elismerte, hogy bűnös. A többi vádlott továbbra is tagad. Kocnert és Zsuzsovát a gyilkosság megrendelésével vádolják. A Specializált Büntetőbíróság korábban bizonyítékok hiányában felmentette őket, viszont a Legfelsőbb Bíróság visszadobta az ügyet a szenátus elé. Koőnert egyébként 19 évre ítélték el a Markíza váltóbotrányában, Zsuzsová pedig 21 évet kapott egy másik gyilkossági Ügyben. _ (nar, Denník N) Az egészségügyi dolgozók nyílt levélben figyelmeztették Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnököt, hogy a betegellátás az összeomlás szélén áll. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter állítja, június végéig megoldják az orvosok és a nővérek problémáit. Pozsony. A tavasz beköszöntével az egészségügyben általában fokozódik a feszültség, hiszen a kórházak és a rendelők többsége ebben az időszakban írja alá az újabb szerződéseket a biztosítókkal. A konfliktus abból az érdekellentétből fakad, hogy az egészségügyi szolgáltatók igyekeznek minél előnyösebb szerződést kiharcolni a biztosítóknál, azok viszont általában az alulfinanszírozott költségvetésre hivatkoznak. A költségvetésért az egészségügyi minisztérium és a kormány a felelős, előbbi pedig mindig azzal érvvel, hogy az új szerződések megkötésébe ők közvetlenül nem avatkozhatnak bele. Az egészségügyi szakszervezetek gyakran a nyilvánosság erejével próbálnak nyomást gyakorolni a biztosítókra és a minisztériumra, erre az utóbbi években többször is láthattunk példát. Idén viszont a szokásosnál is feszültebb légkör alakult ki: a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) sztrájkkészültséget hirdetett és tömeges felmondással fenyeget, a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) egyelőre nem volt hajlandó hosszú távú szerződést aláírni az Általános Egészségbiztosítóval (VsZP), és a Szlovák Kórházszövetség (ANS) is hasonló lépéseket fontolgat. Nyílt levél A feszültség az utóbbi napokban csak fokozódott, miután a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) nyílt levelet írt Eduard Hegernek. Az AZZZ egy olyan ernyőszervezet, amely több egészségügyi szakszervezetet is képvisel, többek közt a már említett ZAP-t és az ANS-t. Rajtuk kívül a gyógyszerészeket és a mentőszolgálatokat képviselő szövetségek is aláírták a nyílt levelet, amelyben egyenesen a betegellátás összeomlásáról beszélnek. Mint írták, már tavaly, a 2022-es költségvetés összeállításakor is arra figyelmeztettek, hogy az egészségügyi költségvetés nem lesz elégséges, és ez most be is bizonyosodott: állításuk szerint az új szerződések, amelyeket a biztosítók ajánlanak, még a megnövekedett energiaárakat és a dolgozók törvényileg előírt béremelését sem fedezik. Éppen ezért nem marad más választásuk, nem írják alá az új szerződéseket, aminek eredményeként a betegeknek már csak a sürgősségi ellátás lenne ingyenes, a többi beavatkozást a saját zsebükből kellene megtéríteniük, már ha egyáltalán kapnának ellátást. Ez történt volna például a ZAP- hoz tartozó rendelőkben a VSZP ügyfeleivel, miután bejelentették, hogy nem szerződnek le a biztosítóval (végül megegyeztek egy átmeneti szerződésben, amelyet a tárgyalások idejére kötöttek meg). „A szlovák egészségügy a rendszertelen változtatások és a tartós alulfinanszírozottság miatt már évek óta veszélyhelyzetben van. Ezért azt szeretnénk kérni Öntől, hogy személyesen is vegye kézbe a témát, hogy sikerülhessen megakadályozni az egyik legfontosabb ágazat összeomlását, amely a tagszervezeteink számítása szerint már 2022 májusában be fog következni” - üzenték a miniszterelnöknek. Válaszreakció A szakszervezetek követeléseire az egészségügyi minisztérium reagált. Mindenekelőtt leszögezték, a tárca rendkívüli módon becsüli az egészségügyi dolgozók munkáját. „Az egészségügyi intézményekben tett látogatásai során Lengvarsky miniszter mindig személyesen köszöni meg az egyes osztályok valamennyi dolgozójának elhivatottságát a betegellátás iránt” - üzente a minisztérium sajtóosztálya. Mint írták, tudatosítják, hogy a dolgozók megérdemlik a jobb bérezést, ezért is jutalmazták őket 350 eurós bonusszal. A szakszervezetek azonban elégedetlenek voltak ezzel a megoldással, ők rendszerszintű változást akarnak, nem egyszeri juttatásokat. A minisztérium állítja, ezeken a változásokon is dolgoznak, viszont az egészségügy problémáival az előző kormányok évekig nem foglalkoztak, ráadásul az új kabinetnek egy világjárvány kellős közepén kellett átvennie az irányítást. „Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány során az emberi élet védelme volt a fő prioritásunk, sok mindent sikerült elérnünk az egészségügyben. Dolgozunk a kórházak, a rendelőhálózat és a sürgősségi betegellátás reformján. Az elfogadott reformoknak köszönhetően az unió helyreállítási alapjából hívhatjuk lesz a szükséges forrásokat” - írta a minisztérium. Továbbá felhívták a figyelmet, hogy nemrégiben további pénzt pumpáltak a költségvetésbe, legyen szó az állami biztosítottak ellátására szánt 100 millió euróról, vagy akár az Általános Egészségbiztosító alaptőkéjének 120 milliós megemeléséről. Az egészségügyi szakszervezetek azonban nem elégedettek ezzel az emeléssel, szerintük ez még kevés a rendszerszintű problémák megoldásához. Lengvarsky azt ígérte, június végéig megpróbálják megoldani a bérezési problémákat is. Egyre inkább fogy az egészségügyi dolgozók türelme (TASR/AP-felvétel)
