Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-14 / 87. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 14. | www.ujszo.com Biden kijelentette, Putyin népirtást követ el Temetetlen holtak. Az orosz vérengzések egyik helyszlnénen, a Kijev közeli Bucsában már több mint 400 civil holttestét találták meg. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Őrizetbevették Viktor Medvedcsuk ukrán vezető politikuet, milliárdoet, Putyin orosz elnök nagy hívét. Joe Biden amerikai elnök szerint Putyin népirtást követ ei Ukrajnában. Kijevbe utazott a lengyel államfő és a három balti állam elnöke. Hatalmas orosz csapatösszevonások történnek a Donyec medencében. Egyre több ukrán menekült tér vissza hazájába. Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán vezető politikust - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható. Zelenszkij azt írta, hogy a politikust „különleges művelet” keretében tartóztatták le. Állítólag a határ átlépésének kísérlete közben egy „többszintű és rendkívül veszélyes” akció keretében fogták el. Medvedcsuk az Ellenzéki Platform - Az Életért nevű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője. Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta bujkált, ezért az ügyészség elrendelte a letartóztatását. A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok. Miután 2014- ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel a Krím félsziget partjainál a cége által feltárt olajlelőhelyek újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna saját erőforrásának tekint. Hazaárulással pedig azért vádolják, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben a vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészitették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett. Kicserélnék az árulót Zelenszkij elnök felajánlotta, hogy szabadon engedik Viktor Medvedcsuk oroszbarátként számon tartott ukrán politikust cserébe azért, ha Oroszország is elenged fogva tartott ukránokat. „Azt javaslom, hogy adjuk át ezt az embert Oroszországnak cserébe azokért a fiainkért és lányainkért, akik orosz fogságban vannak. Medvedcsuk szolgáljon példaként: még a régi oligarchák sem szökhetnek meg (...), mindenkit el fogunk kapni. Ukrán katonai egyenruhával is álcázhatod magad. De megmenekülhetsz-e a büntetés elől? Aligha” - mondta Zelenszkij. A Forbes magazin szerint Medvedcsuk a 12. leggazdagabb ember volt Ukrajnában 2021-ben. Személyes kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, aki Medvedcsuk egyik lányának a keresztapja. Biden egyre keményebb Vlagyimir Putyin orosz elnök népirtást követ el az ukrajnai háborúban - erre utalt Joe Biden amerikai elnök, az Iowa államban található Menlo városában tartott beszédében. Az amerikai elnök a növekvő üzemanyagárakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: mindent megtesz, hogy csökkenjenek az árak és kezelje a Putyin okozta áremelkedést. Biden hozzátette: „A családi költségvetés, a tankolás nem függhet attól, hogy egy diktátor háborút folytat és népirtást követ el egy fél világgal arrébb.” Később megerősítette a beszédben használt szavait. „Népirtásnak neveztem, mert egyre világosabb, hogy Putyin még annak a gondolatát is próbálja kitörölni, hogy valaki ukrán lehessen. A bizonyítékok egyre szaporodnak” - fogalmazott Biden. Az elnök szerint több bizonyíték is napvilágra került azokról a „szörnyű dolgokról, amelyeket az oroszok elkövettek Ukrajnában”, és egyre többet tudnak a pusztításról. Az amerikai kormány korábban azzal vádolta az orosz elnököt, hogy háborús bűnöket követ el, azonban a polgári áldozatokat követelő háborút eddig nem nevezte népirtásnak. Szakértők szerint Biden keddi megjegyzései tovább fokozzák az Egyesült Államok és Oroszország között fennálló feszültséget. Információk szerint Washington szerdán várhatóan bejelenti, hogy újabb 750 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz csapatok elleni harchoz. A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok több mint 1,7 milliárd dollár értékben nyújtott biztonsági segítséget Ukrajnának. Négy államfő Kijevben Kijevbe utazott Andrzej Duda lengyel, Ghanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnök, az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij államfővel találkoztak. „Országaink így mutatják ki támogatásukat Ukrajnának és elnökének” - olvasható Jakub Kumoch, a varsói államfői hivatal külügyi irodájának főnöke bejegyzésében. Kumoch közölte: a balti államok Lengyelország kulcsfontosságú partnerei a térség biztonságát érintő ügyekben. A kijevi utat Lengyelország szervezte, az ukrán féllel együtt biztosítja ennek logisztikáját és biztonságát. A négy államfő kedd este találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a zárt ajtók mögött zajló rendkívüli csúcstalálkozó napirendjén a térségbeli biztonsági helyzet, valamint az Ukrajnának nyújtandó támogatás szerepelt a varsói államfői hivatal közlése szerint. A lengyel, a litván, a lett és az észt elnök kijevi útja az első ilyen szintű látogatás az ukrajnai háború kitörése óta. Mióta az oroszok elvonultak az ukrán főváros alól, megélénkültek a diplomáciai folyamatok, azóta meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - Eduard Heger szlovák miniszterelnök társaságában - és Boris Johnson brit kormányfő, valamint Kari Nehammer osztrák kancellár is. Óriási orosz orők keleten Három nagyobb csapatösszevonás látszik Ukrajna keleti határán a műholdfelvételeken. A BBC jelentése szerint az orosz erőket Belgorodnál, Voronyezsnél, illetve Matvejen Kurgan környékén vonták össze. Belgorod Harkivval határos, Voronyezs közvetlenül Belgorod mellett van. Innen északkeleti irányból próbálhatják körbekeríteni a Luhanszk megyét védő ukrán erőket. Az azovi partvidéken összevont csapatok a Mariupol ostroma után felszabaduló erőket támogatva északi irányba előretörve a donyecki frontot tartó ukrán erőket karolhatják át, és akár teljesen is körbezárhatják a keleti arcvonalat tartó ukrán főerőt. Amennyiben ez az átkarolás sikerrel járna, az katasztrofális lenne az ukrán hadseregnek, amelynek így több tízezer katonája szorulhatna egy katlanba. „Több mint ezer tank, többtucatnyi vadászgép és bombázó, az oroszoknak még rengeteg tűzerejűk van” - mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője, aki szerint a háború előtt felhalmozott technikájuk javarészt még rendelkezésükre áll. Á fő változás, hogy a háború első hónapjának, a három irányból indított támadás kudarca után, mely során még a legsikeresebb, déli offenzívájuk se érte el minden célját, most minden erejüket egyetlen frontra, a keletire koncentrálják. Az USA most minden forrását tankelhárító rendszerek küldésére fordítja, hogy az ukránoknak legyen mivel megállítaniuk az orosz sereg várható tankrohamát. Az utolsó százmillió dolláros szállítmány teljes egészében Javelin-rakétákból állt. Közölte, immár 4-6 napra sikerült lerövidíteniük a fegyverszállítások idejét attól, hogy Joe Biden jóváhagyja, addig, hogy azok megérkeznek Ukrajnába. Mintegy 870 ezer ukrán háborús menekült tért vissza eddig a hazájába - közölte az ukrán határőrség szóvivője. Naponta 25 ezer és 30 ezer közé tehető a visszatérő menekültek száma. Hozzátette, időközben egyre több nő, gyermek és idősebb férfi is érkezik, míg a háború első heteiben főleg hadra fogható férfiak jöttek haza. Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött orosz támadás óta 4,6 millió ember menekült el Ukrajnából, s a becslések abból indulnak ki, hogy további hétmillió ember próbált az ország más, biztonságos térségeiben menedéket találni. (MTI, Tx, 444, ú) Putyin puszipajtása, Viktor Medvedcsuk ukrán üzletember és politikus. Az öszszes többi hazaárulóra is bilincs vár, üzente Zelenszkij ukrán elnök. (TASR/AP) A magyar parlament alakuló ülését május 2-án hívják össze A magyar parlament alakuló ülósótÁder János leköszönő államfő hívja össze, várhatóan május 2-ra. A Momentum és Hadházy Ákos bojkottra készül, nem teszik le képviselői esküjüket az alakuló ülésen. Budapest. Az alkotmányos rendelkezések szerint az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő 30 napon belül kell összehívnia az államfőnek. Azaz, a parlamentnek az április 3-ai választás után legkésőbb május 3-ig kell megtartania az alakuló ülését. Áder János leköszönő államfő az előzetes konzultációk alapján bizonyosan május 2-ra hívja össze az alakuló ülést - derítette ki az ATV. Miután a köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a kormányfő személyére, akit az Országgyűlés választ meg a képviselők több mint felének szavazatával, Orbán Viktort május 2-án ötödszörre is miniszterelnöknek választhatják. A Fidesz- KDNP negyedszerre is kétharmados győzelmet aratott, a kormányoldalon minden eddiginél több vokssal, 135 országgyűlési mandátummal rendelkeznek, vagyis Orbán megválasztása zökkenőmentes lesz. Viszont a kormányfő a napokban arról beszélt, május vége előtt nem alakul meg az új kormány, mert lényeges átalakításokra van szükség. „Meg kell érteni, hogy mik azok a nagy kérdések, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak, és ezek alapján derül ki, hogy milyen kormányszerkezetre, milyen típusú emberekre, hol, milyen vezetőkre van szükségünk” - mondta a miniszterelnök. Az alakuló ülésről az már kiderült, azon az ellenzék egy része nem lesz ott. Fekete-Győr András és Hadházy Ákos már bejelentette, hogy a Momentum 11 képviselője bojkottálja a parlament alakuló ülését. Hadházy megfogalmazása szerint elcsalták a választást, és aki ellenzékiként részt vesz az alakuló ülésen, „annak ki lehet írni a homlokára, hogy kollaboráns”, ők viszont nem akarnak „díszellenzék” lenni. Hadházy felszólította az ellenzéki képviselőket, hogy parlamenti alelnöki, jegyzői posztot, tisztségeket se. vállaljanak. Ugyanakkor a honatyák addig nem kapnak fizetést és a képviselői jogosítványaikat sem gyakorolhatják, amíg nem mondják el a képviselői esküjüket. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja Hadházyék felhívásával szemben azt írta a Facebook-oldalán: „Az igény, hogy a negyedik kétharmad után gondoljuk teljesen újra a politikánkat, jogos. De ha azt gondoljuk, hogy a magyar emberek akkor fogják az ellenzéket választani a Fidesz helyett, ha a parlament nyitóülésén való részvételből csinálunk politikát, akkor félő, hogy nagyon rossz irányba indulunk. Mi nem fogjuk bojkottálni az alakuló ülést, mert a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznénk. Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk.” Az MSZP, a Párbeszéd és a DK még nem döntöttek, az ellenzéki egyeztetés után mondják el álláspontjukat az alakuló ülésről. (Atv, Tx)
