Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-02 / 77. szám

www.ujszo.coml 2022. április 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az ukrán takarítónő esete Középiskolai tananyag, hogy nincs objektív igazság LAMPL ZSUZSANNA a megkérdezné tőlem egy mar­slakó, milyen világiján élünk, azt mondanám, hogy hamisban. Olyan világban, amely nemhogy nem keresi az igazságot - persze középiskolai tananyag, hogy nincs objektív igazság -, hanem már azt is elítéli, sőt hazugságnak, legújab­ban dezinformációnak tartja, ha valaki a dolgok pártatlan megköze­lítésével próbálkozik. Az erre tö­rekvő embereket lejáratja, mi több, lassan már a demokratikus rend­szerekben is kriminalizálja. Azo­kat viszont, akik az épp megfelelő Nagy Testvér szekerét tolják, hő­söknek nevezi, szemérmesen lep­lezve, hogy az ő céljai érdekében az emberélet sem számít nekik. A szemérmes leplezést nyugodtan nevezhetjük propagandának. Az is egy nagy hamisság, hogy részrehajlók vagyunk a háborús ag­­resszor kérdésében. Igen, Putyin az. A szomszédunkban zajló háború fegyveres részét ő robbantotta ki. De voltak/vannak mások, akik úgy gyilkoltak tőlük messze élő, őket egy csöppet sem veszélyeztető né­peket - akiknek még a nevét sem tudják -, hogy nem nevezik őket sem agresszornak, sem háborús bű­nösnek, hanem szinte szentté avat­ják. Márpedig ha következetesek akarunk lenni, látni kell, hogy tele a világ olyan agresszorokkal, hábo­rús bűnösökkel, akik vígan élik éle­tüket, sőt újabb háborúk kirobban­tásán és kiterjesztésén ügyködnek. Itt van ez a szomszédunkban zaj­ló háború. Csak azért nem írom, hogy szörnyű, mert a világban egyidejűleg zajló más háborúk ugyanolyan szörnyűk, másrészt pedig a „szörnyű” szó már kiüre­sedett, nem tudja visszaadni azo­kat a borzalmakat, amelyek egy háborúban történnek. S azért nem írom, hogy orosz-ukrán háború, mert nem csak az. Aki figyelmesen követi a hazai főáramlatú médiá­ban közölt híreket, az biztosan em­lékszik, hogy Zelenszkij rögtön a háború elején kijelentette, hajlandó tárgyalni Ukrajna semlegességéről. Másnap viszont már harcról be­szélt. S azóta is, hacsak egy kis re­ménysugár mutatkozik az ukrán­orosz tárgyalásokban, az „USA ezt rögtön megfúrja”. A megfogalma­zás ukrán diákjaimtól származik. Hogy igazuk van, mi sem bizonyít­ja jobban, mint Biden kijelentése, hogy a cél Putyin likvidálása. S ha ez így van, akkor ez amerikai­orosz háború, amelyben az ukrán fél az elsődleges áldozat. Hát, aki sok pénzt fektetett az ukrán már­kába, majd a Zelenszkij márkába, az nem adja fel egykönnyen. Ezért nem lehet béke. Ezért kellenek a fegyverek, a ka­tonák. Ismerősöm ukrán takarító­nője a férjével és kamasz gyerekei­vel két éve él Pozsonyban. A háború kezdete után ide mene­kült az anyja, a testvére és annak beteg gyermeke. A takarítónő férje Zelenszkij, de főleg Klicsko üze­netén felbuzdulva - utolsó csepp véréig harcolni fog - önként visz­­szament abba az Ukrajnába, amit korábban többször is szörnyű hely­nek nevezett. Az asszony egy uk­rán családnál is takarít, és gyává­nak nevezte a család két férfi tag­ját, mert nekik eszükbe sem jutott harcolni. A héten tudta meg szegény, hogy a férje elesett. Durva dolog a propa­ganda és a valóság találkozása. Aki megtapasztalja, talán megérti, hogy fegyverekkel sosem lehet béke. Rubel alapú zsarolási kísérlet (Kotrha) Depardieu-nek is elege lett Putyinból A francia színész a háború előtt még barátjának tartot­ta az orosz elnököt, most már őrültnek. „Az orosz nép nem felelős olyan vezetőinek elfogadhatatlan őrült el­tévelyedéseiért, mint amilyen Vlagy­imir Putyin” - mondta Depardieu, aki régebben számtalanszor méltatta az orosz elnököt. Azt is bejelentette, hogy az április eleji három párizsi koncertjének bevételét az ukrajnai áldozatoknak ajánlja fel. Depardieu a párizsi Champs-Élysées színházban adja elő a Barbara énekesnő sanzon­jaiból összeállított estjét. „A három koncert teljes bevételét e tragikus testvérháború ukrajnai áldozatai kap­ják” - olvasható a közleményében. „Mindig is sajátosan vonzódtam az orosz néphez, amelyet olyan ki­válóan írt le Dosztojevszkij, Tolsz­toj, Gögol, Paszternák és sok más művész ( ...), Csajkovszkij, Prokof­­jev, Sosztakovics” - tette hozzá. Hét nappal az Oroszország indí­totta háború kitörése után, márci­us 1-én Gérard Depardieu az AFP francia hírügynökségen keresztül azt üzente az Ukrajnában harcoló felek­nek, hogy hagyják abba a háborús­kodást és tárgyaljanak. „Oroszország és Ukrajna mindig is testvérnemze­tek voltak. Én a testvérháború ellen vagyok. Azt mondom: tegyétek le a fegyvereket és tárgyaljatok!” - idézte akkor a hírügynökség Depardieu-t, aki telefonon hívta fel az AFP-t, és tette meg nyilatkozatát. Depardieu-nek a francia állam­­polgársága mellett orosz is van, amelyet 2013 januárjában kapott meg. A színész azt követően kap­ta meg az orosz útlevelet Putyin elnöktől, hogy bejelentette: Belgi­umba költözik az akkori szocialista francia kormány gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt. „Természetes, hogy adózunk, de nem olyan ostobáknak, akik azt gondolják, hogy jót tesznek” - mondta 2014-ben a Le Point című hetilapnak Depardieu az orosz ál­lampolgárság felvétele kapcsán. Az­óta nem győzte dicsérni Oroszor­szágot a francia sajtóban, „nagy de­mokráciának” is nevezte, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította. (mti) Népakarat rövid pórázon SÁNTA SZILÁRD F prilis harmadika, a magyar országgyűlési választás napja a de-Amokrácia és választói akarat ünnepe kellene hogy legyen, ám még­sem ilyen hangulat uralkodik az országban. A háború árnyékában tartott választás kampányüzeneteit és a választóknak megfogalma­zott „választás tétjét” is megváltoztatta az orosz-ukrán háború. A megha­tározó közvélemény-kutatók szoros Fidesz-előnyt mérnek, de az ellenzéki szavazók még belekapaszkodnak a megmaradt csekély reménybe, hátha a bi­zonytalan szavazók tábora képes a javukra billenteni az eredményt. A putyini agressziót kellő határozottsággal el nem ítélő Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök egyre megbízhatatlanabb partner az unióban és a nyu­gati szövetségesek számára, azonban még mindig van egy kis várakozás, hátha a megnyert választás után módosul Orbán retorikája és viselkedése, ezzel együtt a háború kitörése óta eltelt hetekben tett nyilatkozatait és visel­kedését nem felejti el a megtámadott Ukrajna mellett egyértelműen kiálló nemzetközi közösség. A hitelvesztés és a pávatánc szégyenfoltja rajta marad. Péntek reggel a hagyományos rádióinterjúban Orbán orbitális választási csalásról beszélt, mert szerinte az ellenzék nem megengedett eszközökkel kampányol. Amikor a választásra érkező EBESZ-megfigyelőkről beszélt, újra előhúzta a harci retorikát: „Egy hadsereg van itt, egy háborút meg le­hetne nyerni ennyi katonával”. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet) valóban teljes körű missziót küld Magyarországra. A választás tisztaságáért sokan aggódnak - az ENEMO nemzetközi vá­lasztási megfigyelő csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a jogszabályi keretek Magyarországon a választási csalás megelőzésére. Részletes elemzést tett közzé Magyar Bálint és Madlovics Bálint (A posztkommunista rendszerek anatómiája monumentális könyv szerzői) Magyarország 2022: miként manipulálják és próbálják elcsalni a válasz­tást? címmel. Dolgozatukban azt vezetik le, hogy a modern autokráciában milyen eszközökkel próbálják manipulálni a választást úgy, hogy már a választási helyzetet a hatalomnak kedvező eredmény érdekében alakítják át. Példák sokaságával igazolják, a „szabad, de nem tiszta” megnevezés helyett nyugodtan lehet használni a „manipulált” vagy „elcsalt” választás kifejezéseket. A teljesség igénye nélkül néhány példa, amelyekkel a rezsim maga felé hajlította a választás feltételeit és kimenetelét: a feles parlamen­ti többséggel meghozható szabályok kétharmadossá tétele; a jelenlegi kor­mány mandátumán túlmutató kinevezések, 31 állami kulcspozíció bebeto­nozása (a Költségvetési Tanács elnöke, a Kúria elnöke, a Legfőbb Ügyész, Alkotmánybíróság, a közmédia vezetője stb.); állami eszközök kiszerve­zése a kormánypárt által felügyelt alapítványokhoz - 21 egyetem és több száz ingatlan kiszervezése, az értékük több ezer milliárd forint; manipulált választókerületi térkép létrehozása (ennek eredménye: „ha a kormánypárt és az egységesen induló ellenzék ugyanannyi szavazatot kapna, akkor a szavazatok 2018-as választásföldrajz szerinti eloszlása mellett a kormány­párt győzne az egyéni választókerületek 57, az ellenzék pedig csak 43 szá­zalékában”); kamupártok bevonása; az államhatalom bevetése a kormány­párt oldalán - a közmédia propagandává alakítása, nehéz elkülöníteni az állam és a Fidesz kampányait, fideszes médiatúlsúly - „2019-re már a köz­életi hírmédiák 77,8%-át a Fidesznek kampányoló média tette ki” stb. stb. Nem véletlen, hogy az országgyűlési választási kampányokban megjele­nik a határon túli magyarok szavazatainak kérdése, ugyanis nem megfele­lően szabályozott a levélszavazás, ezért lehetőség nyílik visszaélésre. Az egyik sokat bírált megkülönböztetés, hogy a külföldön tartózkodó, zömmel kormánykritikus magyarok nem jogosultak levélszavazásra, csak azok a határon túli magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Visszaélé­sekről érkeztek hírek Szerbiából, a posta helyett egy párthoz kötődő akti­visták kézbesítették a szavazólapokat, és segítettek a kitöltésénél. Erdély­ben pedig az ellenzékre leadott, elégetett szavazólapokat találtak a Maros megyei Jedd közelében. A „halott határon túli szavazók” problémája arra vezethető vissza, hogy tíz évig van érvényben a regisztráció, ennyi idő alatt az elhunytak száma több tízezer is lehet, és az ő címükre kézbesített szava­zólapokkal bárki manipulálhat. A következő csalási lehetőség olyan válasz­tókerületbe való fiktív lakcím létrehozása, ahol szoros a verseny, mert ez­által egyéni kerületi jelöltre is lehet szavazni, nem csak pártlistára. Sosem volt még ilyen magas a levélben szavazásra jogosultak száma, közel 450 ez­ren vannak (2018-ban több mint 70 százalékuk szavazott). A választás elvileg szabad, de a NER tizenkét éve alatt a választási helyzet alaposan megváltozott. A népakaratot rövid pórázon tartja a ha­talom. Ezt nevezhetjük elcsalt választásnak. FIGYELŐ Nyilatkozniuk kell az orosz sportolóknak Az orosz és fehérorosz sportolók­nak kifejezetten el kell ítélniük az ukrajnai inváziót, ha Nagy-Britan­­niában akarnak versenyezni - je­lentette ki Nigel Huddleston brit sportminiszter. Kiemelte, hogy ez a teniszezőkre is vonatkozik, ha Wimbledonban akarnak játsza­ni. Az orosz és fehérorosz egyéni sportolóknak írásos nyilatkozat­tal kell bizonyítaniuk, hogy való­ban függetlenek és semlegesek, ha részt akarnak venni a brit sportese­ményeken - szögezte le Huddles­ton. Meg kell ígérniük azt is, hogy szóban sem állnak ki Oroszország ukrajnai inváziója mellett, továbbá nem viselhetik az orosz, illetve fe­hérorosz nemzeti színeket, és nem versenyezhetnek nemzeti zászló alatt-jelentette ki a sportminisz­ter. így például a világranglistán 2. orosz Danyiil Medvegyevnek vagy a női rangsorban 5. fehérorosz Ari­na Szabalenkának is el kell határo­lódnia Putyintól. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents