Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-13 / 86. szám
www.ujszo.comI 2022. április 13. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 121 Nem az ár a legfontosabb tényező, amikor okostelefont választunk (Shutterstock) Mi a legfontosabb, ha okostelefont veszünk? ÖSSZEFOGLALÓ Manapság szinte mindenkinek szüksége van egy okostelefonra a zsebében vagy a táskájában. De melyik márkát ás modellt válasszuk? A Fonteeh informatikai portál megpróbálta kideríteni, milyen szempontok alapján választunk okostelefont. Sok tévhit megdőlni látszik... Néhány héttel ezelőtt a FonTech. sk megkísérelte a lehetetlent, és úgy döntött, hogy a közösségi oldalak segítségével elemzi, milyen elvárásai vannak a szlovákiaiaknak az ideális mobiltelefonnal szemben. Az ideális készülék keresése azzal a kérdéssel kezdődött, hogy pontosan mi a legfontosabb paraméter a szlovákiaiak számára, és az eredmény valószínűleg meglepő lesz. Úgy tűnik, hogy a piacunk árérzékenységére vonatkozó állítások csak mítoszok. Legalábbis az eredményekből erre lehet következtetni. A válaszadók mindössze 17%-a jelölte meg az árat a legfontosabb paraméterként. A leggyakoribb választási szempont a kamera minősége (32%), majd az akkumulátor üzemideje (28%) volt, ezt követte az „erős processzor” (23%), és csak ez után jött az ár az elvárások sorrendjében. A mobiltelefonunkkal ma már számos olyan tevékenységet végzünk, aminél elengedhetetlen a megfelelő biztonság, de ez az igény szempont a magánélet és a mobilon tárolt információk védelme miatt is. Nem mindegy tehát, milyen biztonsági rendszer van a készüléken. Mivel naponta több százszor feloldjuk a mobiltelefonunkat, a válaszadók csupán 5%a tartja kényelmesnek, hogy rendszeresen legalább egy 4 számjegyű PIN-kódot üssön be. Az arcfeloldás és az ujjlenyomat-feloldás közötti csatát azonban elég egyértelműen (56%) a hüvelykujjunk nyerte. Nehéz megmondani, hogy miért „csak” 37%-unk részesíti előnyben az arcszkennelést. Lehet, hogy a világjárvány és például a tömegközlekedési eszközökön még mindig kötelező maszk viselése befolyásolta ezeket az adatokat? Tárhely szempontjából a válaszadók 54 százaléka jelölte meg, hogy számára elegendő a 128 GB, egyötödünknek 256 GB-ra van szüksége, de az abszolút alapszintű 64 GB csak az ügyfelek 18%-ának elegendő, (szí) Mielőbb telepítse a Chrome frissítését! A Google egy újabb súlyos sebezhetőséget talált a Chrome böngésző motorjában, így a Microsoft is kiadott egy javítást az Edge böngészőhöz. Rövid időn belül már a második vészfrissítést adta ki a Google a Chrome böngészőhöz. Legutóbb március 28-án tettek közzé egy soron kívüli csomagot, most pedig egy újabb készült, amit a cég közlése szerint mind a 3,2 milliárd felhasználónak telepítenie kell. Jó hír, hogy a Google szerint a felfedezett biztonsági rést egyelőre nem használták ki a hackerek, így a telepítéssel el is zárjuk ennek lehetőségét. A helyzet súlyosságát azonban jól mutatja, hogy a frissítés csupán ennek az egyetlen hibának a javítására koncentrál. Ahogy az az ilyen súlyos hibáknál lenni szokott, a Google semmilyen technikai részletet nem árult el a sebezhetőségről. A Center for Internet Security szerint azonban a támadóknak elég csupán egy kártékony kódot tartalmazó weboldalra irányítaniuk a felhasználót, hogy az általuk írt programot aztán futtatni tudják az áldozat számítógépén. A frissítést a szokásos módon lehet elérni: a Súgó menüben meg kell keresni az A Google Chrome névjegye menüpontot, majd megnézni, hogy a gépen a 100.0.4896.75-ös verziószámú szoftver van-e. Ha igen, akkor a frissítést már telepítette is a rendszer, ha nem, akkor pedig letölti, majd a letöltés végén újra kell indítani a számítógépünket. A javítás a windowsos számítógépekre, valamint Macekre, illetve a Linuxot futtató számítógépekre elérhető Chrome böngészőhöz érkezik. Mivel a hiba a Chrome böngésző motorját érinti, a Microsoft szerint az Edge böngésző is sebezhető. Ott a 100.0.1185.36-os verziószámú szoftvernek kell futnia a gépen ahhoz, hogy ne legyenek veszélyben a felhasználók. (hvg.hu) Jó hír, hogy a Google szerint a felfedezett biztonsági rést egyelőre nem használták ki a hackerek, így a telepítéssel el is zárjuk ennek lehetőségét (Shutterstock) Kiszolgáltatottá tesz a közösségi média az álhírekkel szemben? A közösségi média szerepe az álhírek terjesztésében nem kérdéses, de a hatásaival érdemes még bővebben foglalkozni. Az International Journal of Press/Politics friss tanulmánya szerint a közösségi média gyakoribb használata nincs összefüggésben azzal, hogy a felhasználók mennyire hiszik el a félretájékoztatást. Sokat emlegetett tévhitet kérdőjelez meg egy újonnan megjelent kutatás a közösségi média és a félretájékoztatás kapcsolatáról. Az eredmények szerint nincs szignifikáns összefüggés a Facebook, Twitter, YouTube, Instagram és WhatsApp használata, valamint a félretájékoztatás felismerése és a benne szereplő információk elfogadása között. Azaz hiába facebookozik valaki többet, attól még nem fogja jobban elhinni az álhíreket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az álhírek és a félretájékoztatás terjedése ne jelentene nagy problémát, csak éppen a kezelésében vet fel kérdéseket. Az 1750 főt megkérdező felmé-A közösséglmédla-fogyasztáson túlnyúló digitális tevékenységek (például hírkeresés, megosztás) viszont már befolyással lehetnek a félretájékoztatással való kapcsolatra (Shutterstock) rés ezúttal Mexikóban készült, de az eredményei szélesebb körben is elgondolkodtatóak. Főleg, hogy Mexikóban a 2012-es választás óta elterjedtek a félretájékoztató kampányok, súlyos következményekkel, melyben botok és fizetett troliok egyaránt közreműködnek, és több mint 80 tényellenőrző szervezet sem elég a megállításukra. Ebben az álhírekkel teli környezetben a chilei és monterreyi egyetemek kutatói a 2021-es időközi választás közben végezték a felmérést a közösségi oldalak felhasználói körében. A válaszadóknak a heti szintű közösségi média és általános hírfogyasztási szokásaikon kívül 4, interneten terjedő hírről kellett nyilatkozniuk 1-5 skálán, hogy mennyire hiszik el a benne szereplő állításokat. Majd a választás második szakaszában a kutatók 596 főt újabb 3 hírrel kapcsolatban megkérdeztek. Az eredmények elemzése alapján nincs összefüggés, hogy egy felhasználó mennyire sok vagy kevés időt tölt a közösségi médiában, illetve, hogy mennyire hiszi el az álhíreket. Ebben egyetlen statisztikai elemzés sem hozott szignifikáns eredményt. így a kutatók következtetése alapján a közösségi médiában is a „minimális médiahatások” paradigma érvényesül, mely szerint a média inkább csak a közönség véleményének erősítésére képes, mint a megváltoztatására. Úgy tűnik azonban, hogy a közösségimédia-fogyasztáson túlnyúló digitális tevékenységek (például hírkeresés, megosztás) viszont már befolyással lehetnek a félretájékoztatással való kapcsolatra. Vagyis, ha egy felhasználó több internetes tevékenységet végez, az gyakrabban lesz kitéve az álhíreknek. Eközben az online szolgáltatások gyakoribb használata nem feltétlen párosul információs és médiaműveltséggel. A kutatók szerint Mexikóban a társadalmi-gazdasági szakadék miatt eleve sok a tennivaló az internetes készségek fejlesztésében, de ahogy a tanulmány is mutatja, a félretájékoztatással szembeni felkészítésnek túl kell lépni a közösségi platformokon, ami viszont nem csak Mexikóra érvényes következtetés. (hwsw.hu)
