Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-13 / 86. szám
2 I KÖZÉLET 2022. április 13. | www.ujszo.com A régió legpesszimistább országa vagyunk Szlovákia lakosságának fele nem ért egyet az Európai Unió orosz-ukrán háborúval kapcsolatos lépéseivel (TASR/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága már a háború előtt is az áremelkedést és a nehéz megélhetési körülményeket tartotta az ország legnagyobb problémájának - derült ki a legújabb Eurobarometerfelmérésből. A közvélemény-kutatást 2022. január 18. és február 14. között készítették, vagyis abban az időszakban, amikor a legtöbb európai országban még javában tombolt a koronavírus. Az elemzők kiemelték, a járvány hatása komolyan rányomta a bélyegét az emberek gondolkodásmódjára, európai és szlovákiai szinten egyaránt. Emellett fontos még hangsúlyozni, hogy az adatgyűjtés 10 nappal az orosz-ukrán háború kitörése előtt ért véget, vagyis ez a felmérés még nem tükrözi a konfliktus közvéleményre gyakorolt hatását. Általános pesszimizmus A kutatásból az látszik, hogy Szlovákia lakossága már az év elején is kifejezetten negatívan viszonyult az aktuális helyzethez: a megkérdezettek 74 százaléka gondolta úgy, hogy az országban nincsenek rendben a dolgok, ezzel szemben mindössze 25 százalék volt optimista. Az emberek pesszimista hozzáállását nagyban növelte a járvány kirobbanása. A 2019 tavaszán készített felmérésben (vagyis egy évvel a járvány kitörése előtt) például még többségben volt az optimisták aránya, akkor a válaszadók 44 százaléka gondolta rosszfiak az aktuális helyzetet, 53 százaléka viszont jónak. Ez az arány mostanra jócskán megfordult, a lakosság mintegy háromnegyede már pesszimista. A negatív hozzáállás az uniós átlaghoz, sőt, még a szomszédos országokhoz képest is látványos. Ami az EU összesített adatait illeti, az előző, 2021 nyarán készített felmérésben még alacsonyabb volt a pesszimisták aránya: akkor a válaszadók 52 százaléka nézte negatív szemmel a helyzetet, most pedig már az 55 százaléka. Ez azonban még így is 19 százalékponttal alacsonyabb, mint a hazai eredmény. Szlovákia lakossága még a szomszédos országokkal összevetve is kifejezetten pesszimista. Csehországban a válaszadók 58 százaléka, Ausztriában az 56 százaléka, Magyarországon az 53 százaléka, Lengyelországban pedig a 40 százaléka nézi pozitív szemmel a helyzetet. Gazdasági problémák Az elemzésből továbbá kiderült, hogy már az év elején is a nehéz gazdasági helyzet aggasztotta leginkább az embereket. A válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy Szlovákia legnagyobb problémája az infláció, az áremelkedés és a megélhetési költségek növekedése. A második helyen az egészségüggyel kapcsolatos problémák állnak, a megkérdezettek 33 százaléka ezt tartotta a legfőbb gondnak. Ezekből az adatokból is jól kiolvasható, milyen komolyan befolyásolta a közvéleményt az aktuális vírushelyzet, hiszen éppen a gazdaság és egészségügy az, amelyeket a járvány és az azzal összefüggő lezárások a leginkább leterheltek. A lista felső részében egyébként javarészt a gazdasággal szorosan összefüggő témák állnak. Az oktatásügy rossz helyzetét pusztán az emberek 9 százaléka, a klímaváltozást pedig a 7 százaléka tartotta fő gondnak. A háború kitörése valószínűleg még inkább növelte a lakosság gazdasággal kapcsolatos aggodalmát, hiszen ez még inkább befolyásolta az inflációt és az áremelkedést, de erről pontosabb adatokat már csak a következő Eurobarometer-felmérésből kaphatunk. Az intézmények helyzete Az Eurobarometer-felmérés állandó témája az egyes tagországok intézményrendszerébe vetett bizalom is. Szlovákiával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a lakosság többsége nem tartja megbízhatónak a politikai vezetést: a parlamentnek a megkérdezettek 23 százaléka, a kormánynak pedig mindössze a 22 százaléka hisz. Mindkét intézményre igaz, hogy a velük szembeni bizalom már évek óta nem növekszik 30 százalék fölé, ezzel jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól. 2020-ban, a parlamenti választást követően az Igor Matovic-féle kabinetben még a válaszadók 29 százaléka bízott, most viszont már 7 százalékponttal viszszaesett ez a mutató. A bíróságokkal szembeni bizalom visszaállítását a kormány az egyik legfontosabb programpontjaként emlegette, és az Eurobarometer alapján ez a folyamat meg is indult, igaz, elég lassan. A 2019-es felmérésekből az látszik, hogy egy viszonylag nagy esés következett be, a 33 százalékos megbízhatóság pár hónap alatt 23 százalékra esett vissza. Ebben nagy szerepet játszhatott a Kuciak-gyilkosság, illetve az azzal összefüggő események, amelyek alapvetően rengették meg az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. A bíróságokkal szembeni bizalom jelenleg 31 százalékon áll, felmérésről felmérésre növekszik a mutató. A rendőrségben a megkérdezettek 46 százaléka bízik, ami hatalmas elmaradás az uniós átlaghoz képest (70 százalék). Az EU megítélése Szlovákiában az emberek továbbra is negatívabban viszonyulnak az EU-hoz, mint a legtöbb uniós tagországban. A válaszadók 35 százaléka nézi jó szemmel az uniós tagságunkat, 26 százaléka gondolja problémának, viszont a legtöbben (38 százalék) még mindig közömbösen tekintenek az EU-ra. Annak, hogy az emberek egy jelentős csoportjának nincs kiforrott véleménye az unióról, az lehet az oka, hogy sokan nem is ismerik annak működését. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy Szlovákiában az emberek nem eléggé tájékozottak az uniót érintő kérdésekben. Ebben a kérdésben az önkritikusok aránya is magas volt: majdnem ugyanennyien ismerték el, hogy saját maguk sem ismerik az EU működési mechanizmusait. Amikor pozitívumokat kellett megnevezni az unióval kapcsolatban, a legtöbben az emberek szabad mozgását emelték ki. Megosztó döntések Mivel a felmérés még a háború kirobbanása előtt készült, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete rendelt egy utólagos kutatást a Focus ügynökségtől, amelyben elsősorban arra kérdeztek rá, hogyan viszonyul a lakosság az unió háborúval kapcsolatos lépéseihez. Mint kiderült, a lakosság fele elégedetlen az EU döntéseivel, és mindössze a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett. Michal VaSecka szociológus szerint ez is jól mutatja a társadalom megosztottságát. „Az elégedetlenek többnyire ellenzéki szavazók, akik megbíznak a pártelnökökben és hallgatnak rájuk” - jelentette ki a szociológus. Hozzátette, nagy átfedés figyelhető meg azoknak a táborában, akik korábban oltásellenes álláspontot képviseltek, valamint azokban a csoportokban, akik megkérdőjelezik az Ukrajnában zajló háborút. Megjegyezte, azt is figyelembe kell venni, hogy az elégedetlenek között nemcsak oroszpárti emberek vannak, hanem olyanok is, akik azért tiltakoznak, mert szigorúbb fellépést vártak volna az uniótól. (nar, tasr) Javul a szlovákiai turizmus, de még mindig nem az igazi MOLNÁR IVÁN A szlovákiai szállodák látogatottsága idén februárban az egy évvel korábbi 8,5-szeresére nőtt, és egyre többen érkeznek külföldről is, azonban még így sem sikerült elérni a járvány előtti szintet. Mely régiók vonzzák a legtöbb turistát? „A szlovákiai szállodákat 2022 februárjában csaknem 251 ezer vendég kereste fel, 8,5-szer annyi, mint egy évvel korábban. A jelentős éves növekedés ellenére azonban ez még mindig csak 52%-os növekedést jelent 2020 februárjához, a világjárvány előtti utolsó hónaphoz képest, amikor a turisták száma elérte a 482 ezret” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Idén februárban a vendégek közel 700 ezer vendégéjszakát (TASR-felvétel) A februári javulás elsősorban a finiselő síszezonnak köszönhető töltöttek el a szálláshelyeken, az egy főre jutó átlagos tartózkodási idő így csaknem 3 éjszaka volt. Besegített a síszezon „A februári javuláshoz elsősorban a síszezon járult hozzá, még annak ellenére is, hogy ekkor még érvényben volt több járványügyi megszorítás is. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a leglátogatottabb régiók közé Zsolna és Eperjes megye tartozott. A látogatók számát tekintve a pozsonyi régió állt a harmadik helyen, amelyet Besztercebánya megye követ. A zsolnai régiót feb-, ruárban 81 ezer vendég kereste fel, ami az összes látogató közel egyharmada” - mondta el Morhácová. Eperjes és Besztercebánya megyével együtt 170 ezer látogatót fogadtak, ami az összes látogató 68%-át tette ki. A legtöbb vendég a téli turizmusra jellemző járásokat - Poprád, Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna - kereste fel, ám a pozsonyi régió is magas látogatottsággal (csaknem 37 ezer vendég) büszkélkedhetett. Egyre több külföldi Morhácová szerint az egyik legjobb hír, hogy februárban a külföldiek száma is jelentősen megugrott. Szlovákiában csaknem 74 ezer külföldi vett ki szállást, ami 14-szer több, mint tavaly februárban. A külföldiek így az összes látogató 29%át tették ki, míg egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 18% volt. Több mint felük Zsolna és Eperjes megye téli üdülőhelyeit látogatta meg, egynegyedük pedig Pozsonyt. A pozsonyi régióban a külföldiek a látogatók több mint felét, Zsolna megyében pedig a harmadát tették ki. A koronavírus megjelenése előtti szintet azonban még a külföldi turisták esetében sem sikerült elérni. A járvány előtti időszakban, azaz 2020 februárjában még több mint 165 ezer külföldi látogatott el Szlovákiába.
