Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-12 / 85. szám
8 I A Kreml ÖSSZEFOGLALÓ A milliós északkeleti Harkivban hetek óta pincékben élnek a civilek. A nagyváros ostroma az elkövetkező napokban tovább erősödhet. (TASR/AP) Kijev/Moszkva. Oroszországa jelek szerint a Donyec-madence teljes megszerzésire fog összepontosítani, miután Ukrajna teljes elfoglalására tett kísérlete kudarcot vallott. Uniós olajembargó jöhet Moszkva ellen. Újabb tömegsírt találtak egy Kijav megyei faluban. Kari Nehammer osztrák kancellár tegnap Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel. Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában -jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-államok külügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán. „Az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” - tette hozzá, azzal öszszefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről. Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják a különböző lehetőségeket, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának. Simon Coveney ír külügyminiszter szerint az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Harkiv ostroma jöhet Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint Ukrajna sosem fog békemegállapodást aláírni, amíg nem szerzi vissza az ellenőrzést keleti régiói felett. Olekszij Aresztovics szerint az orosz megszállókat fokozatosan meg fogják semmisíteni. Ukrajna második legnagyobb városa, az 1,4 milliós Harkiv a várható orosz offenzíva frontvonalában fekszik, így a már több mint egy hónapja tartó folyamatos bombázásokhoz képest is komolyan romolhat a helyzete. Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből. Az ukrán hírszerzés az amerikai által is megerősített értesülései szerint a határ túloldalán az oroszok negyven zászlóaljnyi, vagyis 25-40 ezer fős hadsereget csoportosítottak. A német külügyminiszter szerint háborús bűnökre utaló jelek tömegei vannak Ukrajnában. Annalena Baerbock úgy fogalmazott, hogy végül a bíróságoknak kell majd dönteniük, de „központi jelentőségű számunkra, hogy minden bizonyítékot biztosítsunk”. Tudatosan ölik a civileket Újabb tömegsírt találtak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Buzova faluban - jelentette be Tarasz Gyidics helyi polgármester. A településvezető szerint több tucat megkínzott ember holtteste hevert egy benzinkút mellett ásott gödörben. Nem tudta megmondani, hány halottat találtak, a tömegsír feltárása folyamatban van. Hozzátette, az orosz csapatoktól felszabadított területen több tucat felgyújtott személyautót is találtak, bennük utasok holttestével. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, hogy az orosz katonák addig lőttek rá, amíg a gépkocsija ki nem gyulladt. A háború előtt született hírszerzési jelentésekből is kiderült, hogy Oroszország a legmagasabb szinteken készül ukrán civilek megtámadására, mondta Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Szerinte az orosz katonák egy része parancs nélkül, saját frusztrációja miatt követ el brutális háborús bűncselekményeket, de alapvetően Putyin elnök a felelős. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy 57- re emelkedett a kramatorszki vasútállomás ellen pénteken végrehajtott orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 109-re. Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója pedig a Telegramon közölte, hogy a Dnyipro elleni vasárnapi légicsapásban, amelynek következtében megsemmisült a megyeszékhely repülőtere, a katasztrófavédelmi szolgálat hat munkatársa sérült meg. Az ukrán különleges erők egyik alakulata megsemmisítette az orosz hadsereg 42. gépesített lövész hadosztálya egyik zászlóaljcsoportját, jelentette tegnap az ukrán vezérkar. Ennek az alakulatnak a csecsenföldi Sáli városa a bázisa, vagyis az 1. zászlóalj egy csecsen alakulat volt. Ez az alakulat a különleges erők sajtóosztálya szerint megjárta Szíriát is, ahol részt vett a polgári lakosság mészárlásában. A különleges erők sajtóosztálya Facebook-oldalán képeket is közzétett a megsemmisített csecsen alakulatokról. Németország bírálata Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóüzenetében. „Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán-orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni” - hangoztatta Zelenszkij. Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött. Mert ezek a személyek „csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt” - fogalmazott Zelenszkij. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellően Ukrajnát, mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik a fegyverzet tekintetében. Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre. Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak. „Megadtok nekünk mindent, amire szükségünk van. Mi pedig harcolni fogunk, hogy nektek ne kelljen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer úgy dönt, hogy tesztelni fogja az észak-atlanti szerződés ötös cikkelyét megtámadva az egyik NATO-tagállamot” - mondta az ukrán diplomácia vezetője. Nehammer Moszkvában Kari Nehammer osztrák kancellár tegnap Moszkvában nem éppen barátságos hangvételű tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Nehammer az első európai vezető, aki Oroszország ukrajnai háborújának február 24-i kezdete óta személyesen találkozott Putyinnal. A kancellár, aki szombaton Kijevben egyeztetett az ukrán államfővel, e lépéséről tájékoztatta Berlint, az Európai Bizottságot és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de tagja az Európai Uniónak, és támogatta annak minden szankcióját Moszkva ellen, csak a gázvásárlás leállítását ellenzi. Bécs elítéli Ukrajna orosz megszállását, és szolidáris Kijevvel. Horvátország kiutasította a zágrábi orosz nagykövetség 24 munkatársát. Az indoklás szerint Oroszország Ukrajna elleni „brutális agressziója és az ott elkövetett számos bűncselekmény” miatt - tehát ezúttal nem diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőket utasítottak ki, hanem ez az ukrajnai háború miatt hozott büntetőintézkedés. (MTI, 444, Tx, ú) Ukrajna gazdasági zuhanása Ukrajna gazdasága idén 4596-kal fog zsugorodni az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozások, megszakadt export és a megsemmisült termelőeszközök miatt - ismertette a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90%-ától, illetve összes exportjának felétől. A Világbank hangsúlyozta, Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is. Az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni. Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában. A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,296-ot esik 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására. (mti) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 12. | www.ujszo.com célkeresztjében a Donyec-medence Macron és Le Pen jutott tovább az elnökválasztás 2. fordulójába Emmanuel Macron francia államfő a választás április 24-i második fordulójában 5 év után újra Marine Le Pennel csap össze (TASR/AP) Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismát Emmanuel Macron hivatalban lávő elnök ás a szuvsrsnlsta jobboldali Marina Le Pan megmérettetése jön a voksolás 2. fordulójában. Párizs. A vasárnapi első fordulón leadott voksok alapján Macron a szavazatok 27,6%-át szerezte meg, míg Le Pen a 23,41%-át tudhatja magáénak. így ők ketten jutottak be az április 24-i 2. fordulóba. Harmadik helyen 21,95 százalékkal a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végzett. A belügyi tárca adatai szerint Éric Zemmour, a radikális publicistából lett szélsőjobboldali politikus 7,05%-ot, a jobbközép Valérie Pécresse 4,8%-ot, Yannick Jadot zöld párti jelölt 4,6%-ot, Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere pedig 1,7%-ot szerzett. Az Ipsos közvélemény-kutató cég szerint a választási részvétel 74 százalék volt. Jadot, Hidalgo és Pécresse bejelentette, hogy Macront támogatja a 2. fordulóban, Zemmour pedig azt, hogy Le Pent. Mélenchon még nem jelentette be, ki mögé áll a 2. fordulóban. Ugyanakkor felszólította híveit, hogy a 2. fordulóban ne szavazzanak Le Penre. Macron hívei előtt tartott beszédében óva intett mindenkit, hogy a választás kimenetele még nem dőlt el. Egyben megfogadta, hogy igyekszik meggyőzni a választópolgárokat, így azokat is, akik nem mentek most el szavazni, hogy április 24-én már őt támogassák. Le Pen az előzetes eredmények tükrében arról beszélt, megválasztása esetén öt éven belül rendbe tenné Franciaországot. „Ami április 24-én kockán forog az, hogy milyen társadalmat és milyen civilizációt akarunk. Az Önök voksától függ, hogy milyen helyet tudunk biztosítani az embereknek a pénz hatalmával szemben” - hangsúlyozta a korábban szélsőségesen jobboldali politikus, akinek kampányát egyébként Mészáros Lőrinc bankja, az MKB támogatja. Marine Le Pen mindent megtett, hogy a lehető legmérsékeltebb, legtöbb szavazót megszólító politikákat és üzeneteket képviseljen az elmúlt években úgy, hogy mozgalmának eredeti szavazóit is megőrizze. Ennek az eredménye a támogatottság lassú gyarapodása lett, miközben a radikálisabb Éric Zemmour nagy falatot hasított ki a táborából. A francia választás nagy tanulsága a hagyományos bal- és jobboldali néppártok alkonya. Katasztrofális eredményeket hozott nekik a vasárnap este: De Gaulle örököseinek pártja, a Republikánusok elnökjelöltje, Valérie Pécresse mindössze 4,8 százalékot szerzett. A másik régi nagy erőről, Mitterrand egykori nagy hatalmú pártjáról, a szocialistákról nem is beszélve. Francois Hollandé gyenge elnöksége után öt évvel a szocialisták Anne Hidalgo párizsi polgármestert indították az elnökválasztáson - és teljesítményére még a katasztrofális jelző is gyenge: 1,7 százalékot szerzett a szocialista politikusnő, aki még az általa vezetett Párizsban is alaposan kikapott. Az Ifop közvélemény-kutató cég már most becslést adott arra, hogy a 2. fordulóban hogyan alakul az eredmény: eszerint Macron minimális különbséggel, 51:49 arányban fogja legyőzni Le Pent. (mti, Mand., shz)
