Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-12 / 85. szám

4 RÉGIÓ 2022. április 12. | www.ujszo.com Közös feladat a Duna ágrendszerének kezelése kája. Nem minden vízi élőlény tudja elviselni a vízszintváltozást és ez a tény adja az ártéri területek biotópu­­sainak a természeti jellegét, értékét és egyediségét más vízi biotópusok­­hoz viszonyítva” - részletezte Izsák. Környezetvédelem A VV által nemrég beharangozott terv is ehhez kapcsolódhat. A Nor­vég Alapokból nyert támogatással felújítják a gátrendszer egyes vona­lait, (G és a H líniákat). Izsák Gá­bor rámutatott, hogy ezek ugyan a vízpótló rendszer részei, de a kör­nyezetvédelem mellett nem elhanya­golható az a tény sem, hogy az erdő­gazdálkodási területek megközelíté­se miatt is szükség van a szakaszok felújítására. A kijelölt gátakon, ahol megkezdődhet a munka, épp a legér­tékesebb természetvédelmi területre, a rétisas szigetre vezetnek az utak, de természetvédelmi szempontok­ból jobb volna, ha ezek a területek inkább szigetek maradnának. A zá­rások viszont a mesterséges elárasz­tásoknál is fontos szerepet töltenek be, ezért is fontos, hogy megfelelő állapotban legyenek, főleg vízgaz­dasági és vízpótlási megfontolásból. Természetes folyamat Az élő folyó jelentősen átalakítja a tájat, erre példa az is, hogy a Du­na folyamatosan mélyítette a medrét, ezért egyre kevesebb víz jutott az ág­rendszerekbe. A bősi vízlépcső meg­építése azonban a szakember szerint nem jelentett megoldást a problémá­ra. Másik folyamat a víz által lerakott kavicspadokon kialakuló különleges természetes biotópusok megjelené­se. A folyami ligeterdők környezet­­védelmi szempontból nagyon jelen­tősek és európai és nemzeti szinten is védettek. Az árvízvédelemben azonban akadályt képeznek a lezú­duló víz előtt. Optimális megoldás Ahhoz, hogy minden érintett si­kerként könyvelhesse el a Duna ág­rendszerében zajló tevékenységeket, szélesebb szintű összefogásra és az érintett szakemberek és intézmé­nyek szoros együttműködésére lenne szükség. „Csak akkor lehet megtalál­ni az optimális megoldást, ha együtt kezeljük a magyar és a szlovák részt mint vízrendszert” - szögezte le a szakember. A Duna és a hozzá kap­csolódó ágrendszer megfelelő kezelé­se az árvízvédelem szempontjából is elengedhetetlen, Izsák Gábor szerint azonban itt is figyelembe kell ven­ni a globális problémákat, amelyek közül a föld vízmegtartó képessé­ge is fontos szempont. A mezei utak felszámolása és a monokultúrákra összpontosító mezőgazdasági ter­melés csökkenti a föld vízmegtar­tó képességét, vagyis a lehullott eső nagy része rövid idő alatt lefolyik a vízgyűjtő területekről. Ez nemcsak Szlovákiában, hanem a Duna észa­kibb részén lévő vízgyűjtő terüle­tekre is jellemző - ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni az árvízvé­delmi feladatok ellátását. Változó hozzáállás A szakember szerint reményt je­lenthet az állam jelenleg változás alatt álló vízgazdálkodási politiká­ja, amely más ágazatok szakértőinek bevonásával is készül. Ezen felül a tavaly elindult Insula Magna kez­deményezés is, amely célja a közös Szigetközt és a Csallóközt érintő vízgazdálkodási fejlesztési koncep­ció kidolgozása, amelynek eredmé­nyeként valóban együtt kezelhetnék azt, ami a természet szempontjából is összetartozik. A jelenlegi feltételek mellett a tavakra jellemző közeg alakul ki az ágakban A szakember szerint a Szigetközben magasabb szinten foglalkoznak az üggyel (A szerző felvételei) KISS BARTALOS ÉVA Összehangolt tevékenysé­gekkel egyedülálló környe­zetet teremthetnének a Du­na ágrendszerében, ehhez azonban legfőképp arra van szükség, hogy kapcsolatban legyenek egymással a szak­emberek nemcsak itthon, ha­nem a határ mindkét oldalán. A tervek alapján ez már nem tűnik annyira távoli jövőnek. nmmmmm Felújítja a Duna szlovákiai ágrend­szerében található két objektumot a Vízépítő Vállalat (VV), amelynek köszönhetően javíthatják a víz dina­mikáját és az ártéri erdők állapotát, a két elem javítására azonban más célok miatt is szükség van. Azért is fel kell újítani azokat, hogy a jármüvek - el­sősorban teherautók - bejuthassanak a víz által körbezárt erdőgazdálkodási területekre, amelyek védett élőhelyek­ként is szolgálnak. Különböző érdekek Izsák Gábor, az állami természet­­védelem, a Duna menti ligeterdők tá­jvédelmi körzet felügyelősége duna­­szerdahelyi kirendeltségének tájvé­delmi szakreferense rámutatott, hogy a Duna térségében korábban egy­másnak feszültek a környezetvédők, a vízgazdászok, a vízépítők és az er­dészek érdekei. Mindez úgy, hogy az egyes szektorok képviselői nem ta­lálták egymáshoz az utat. „Egyazon területet nem lehet 100 százalékban rekreációra, vízgazdálkodásra, erdő­­gazdálkodásra használni, teret kell adni a környezetvédelmi és a termé­szetvédelmi érdekeknek is, meg kell határozni, milyen célokat szolgáljon ez az egyedi régió, és arányosan el­osztani azokat” -jegyezte meg Izsák Gábor, hozzátéve, van haladás ennek kezelésében. Mindemellett a hajózá­si szempontokat is figyelembe kell venni, az Öreg-Duna ugyanis még mindig szerepel a nemzetközi hajó­zási útvonalak között, ezért medrét folyamatosan karban kellene tartani, hogy megfeleljen a hajózási szem­pontoknak. Ez az elmúlt évtizedek­ben elmaradt. Egy folyó, kát ország Határfolyóként a Duna választja el Magyarországot és Szlovákiát, míg sok platformon összeköti a folyó az itt élő embereket, a környezet kezelésé­ben máig jellemző a kétféle hozzáál­lás. Izsák Gábor szerint nincs megfe­lelő szinten a magyar szakemberekkel való egyeztetés. „Olyan szervezetre lenne szükség, ami egységként keze­li ezt a területet. Sajnos még egyik Több célt is szolgálnak az ágrendszer elemei fél sem tudta levetkőzni a korábbi sé­relmeket” - véli a szakember. Más a Duna-ágak vízpótló rendszerének ellátása, kezelése, és az ágrendszer is máshogy néz ki a két szomszédos országban. A Szigetközben magasabb szinten kezelik az élővilágot, máshol járnak az idegenforgalom területén is. Vízpátlás Dunán innen ás túl Alapvető különbség van a szlová­kiai és a magyarországi ágrendszer vízellátásában. Nálunk a doborga­­zi vízpótlóműből, amelynek része a kis vízerőmű is, illetve a bal oldali szivárgócsatornából látják el vízzel a Duna-ágakat. A magyar-szlovák bilaterális egyezmény értelmében té­len 250-300, nyáron másodperceként 500 köbméter vizet kap ae. Óreg-Du­­na, ami a mi ágrendszerünk szem­pontjából kevés, így a szintkülönbség miatt nem juthat víz az Öreg-Duná­­ból a szlovákiai ágrendszerbe. Ma­gyarországon ez a vízpótlás másképp működik, a dunakiliti fenékküszöb és a részlegesen üzembehelyezett dunakiliti gát által saját rendszer­ben szabályozzák az ágrendszerük vízpótlási vízszintjét. A jobb terve­zés és műszaki háttér mellett azon­ban a természetes feltételek is ked­vezőbbek voltak a magyar oldalon. Ahhoz, hogy hasonló eredményt ér­jünk el Szlovákiában is, más műsza­ki megoldásra lenne szükség az ág­rendszerünk vízpótlásában. „A ma­gyar ágrendszer azért jobb, mert több vízzel működik és nem kell olyan mértékben duzzasztani, mint nálunk. Ennek a nagymértékű duzzasztásnak az az eredménye hogy a mi ágrend­szerünkben fokozottan jelen van a szedimentáció, vagyis az iszaposo­­dás, csökken az átjárhatóság a ha­lak és más vízi organizmusok részé­ről, és így inkább tó jellegű vízi kör­nyezet alakul ki. Az ártéri biotópu­­sokban nagyon fontos a víz dinami­

Next

/
Thumbnails
Contents