Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-08 / 82. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 8. | www.ujszo.com A Donbasz elfoglalását erőltetik az oroszok Orosz vadászgép roncsai az északkeleti Csernyihiv megyeszékhelyen. Az ukrán ellenállás nem adott szárnyakat az orosz birodalmi vágyaknak... (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Egyre fokozzák a gazdasági szankciókkal az Oroszországra nehezedő nyomást a nyugati szövetségesek. Az ukránok szerint a keleti Donbasz teljes elfoglalását tervezik az oroszok. Az amerikaiak tankelhárító csúcsfegyverek kezelésére tanítják az ukránokat. Újabb és újabb szankciók bejelentésével akarják térdre kényszeríteni Oroszországot a nyugati szövetségesek. Az Egyesült Államok pénzügyi szankciók további hullámát jelentette be Oroszország ellen, az Egyesült Királyság gyorsan követte a példáját, és az Európai Unió sem maradt rest újabb megszoritások kilátásba helyezésével. A szankciók hatékonyságának a kulcsát az Egyesült Államok és az európai szövetségeseinek az egységes fellépésében látják. Az USA fellépett Oroszország két legnagyobb bankja, a Szberbank és az Alfa Bank ellen, megtiltva számukra pénzforgalom bonyolítását az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül, valamint megtiltva az amerikaiaknak is, hogy üzletet kössenek e két pénzintézettel. Az amerikai szankciók már Putyin családját is célba vették két felnőtt lánya elleni intézkedések bejelentésével. A szankciók Putyin összes közeli családtagját kitiltják az amerikai pénzügyi rendszerből, és befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat. A Putyin felnőtt lányai elleni lépések mellett az USA célkeresztjében van Mihail Miszustin miniszterelnök, Szergej Lavrov külügyminiszter, felesége és gyermekei, valamint az orosz Biztonsági Tanács tagjai, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök is. Biden várhatóan aláír egy rendeletet, amely megtiltaná az amerikaiak számára az új orosz befektetéseket, függetlenül attól, hogy hol élnek. Nem kell az orosz szén Az Egyesült Királyság a nagy bankok vagyonának befagyasztására, az oroszországi brit befektetések betiltására és az orosz széntől és olajtól való függőség év végéig történő megszüntetésére tett ígéretet. London már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonul az orosz olajból, amely az Egyesült Királyság ellátásának 8%-át teszi ki. Oroszország az Egyesült Királyság első számú szénszállítója, bár a környezetszennyező energiahordozó iránti brit kereslet az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett. Nagy-Britannia nem szüntette be az orosz földgáz importját, amely ellátásának 4%-át teszi ki. Jelezte viszont, hogy „amint lehetséges”, ezt meg fogja tenni. Az Európai Unió várhatóan hamarosan további lépéseket is tesz, beleértve az új oroszországi befektetések betiltását és a szénre vonatkozó embargót. Az Európai Bizottság által javasolt szénbehozatali tilalom lenne az első olyan uniós szankció, amely Oroszország jövedelmező energiaiparát célozná meg az ukrajnai háború miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az uniónak továbbra is nyomást kell gyakorolnia a Kremlre, és arra utalt, hogy valamikor a jövőben a gázimportra is embargót kellene elrendelni. „Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb A Kijev közeli, visszafoglalt Borogyanka kisvárosban még a macskák is vigaszra szorulnak (TASR/AP) az olajra, sőt a gázra vonatkozó intézkedésekre is szükség lesz” - vélekedett. Gigászi bombát vetnek be? A háború 7. hetében is közzétette friss jelentését az ukrán vezérkar, mely szerint az orosz haderő jelenleg átcsoportosításokat hajt végre és felderítéseket végez, abból a célból, hogy oífenzívát indítsanak az Ukrajna keleti részén lévő Donbasz régió (Luhanszk és Donyeck tartományok) elfoglalásáért. Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra szólította fel a civileket, hogy „amíg lehetőség van rá”, hagyják el az ország keleti részét. Verescsuk elmondta, hogy egy hatalmas orosz katonai offenzívára számítanak a következő napokban. A hatóságok „nem tudnak segíteni” azokon a lakosokon, akik ottmaradtak a nagyszabású harcok kitörése után - mondta a miniszterelnök-helyettes. Az orosz haderő legfőbb célja jelenleg, hogy áttörjék az ukrán védelmi vonalakat a donyecki régióban, ezen kívül teljesen ellenőrzésük alá akarják vonni Mariupolt. Oroszbarát források szerint az orosz légierő egy FAB-3000-es gigászi légibombát készül ledobni az Azovsztal üzemre, arra a létesítményre Mariupol körül, melyet az ukrán Azov nemzeti gárdista alakulat még mindig nagy erőkkel véd. A fegyver bevetésével kapcsolatosan felmerült, nem biztos, hogy ez jó döntés lenne, mivel semmilyen célkövető rendszerrel nem rendelkezik, ellenben hatalmas pusztításra képes. Miután az egész világot bejárták a bucsai mészárlás képei, az orosz hadsereg igyekszik eltüntetni a hasonló atrocitások nyomait, ezért mobil krematóriumokkal égetik a civil áldozatok holttesteit Mariupolban - írja a város önkormányzata. A szemtanúk látták, hogy az orosz hadsereggel együtt harcoló donyecki szeparatistákból és helyi kollaboránsokból állítottak össze „tisztogató brigádokat”, akik összegyűjtik és elégetik a civilek holttesteit, nehogy valamikor is fény derülhessen rá, mi is történt a város ostroma alatt a lakossággal. „A náci koncentrációs táborok óta nem látott ilyen tragédiát a világ” - mondta Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere. Az oroszok továbbra is tűz alatt tartják az északkeleti Harkiv városát. Az ukrán vezérkar jelentése kitér arra, hogy az oroszok vasúti hálózatot használva mozgatják a katonai felszereléseiket, valamint arra is, hogy az ukrán hadseregnek sikerült visszafoglalnia a Herszon közelében fekvő Osokorivkát. Kamikaze drónok Az orosz fegyveres erők szerda éjszaka folyamán precíziós légi és tengeri indítású rakétákkal megsemmisítettek négy üzemanyag- és kenőanyagraktárt az ukrajnai Nyikolajev, Zaporizzsja, Harkiv és Csugujev közelében - közölte Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Vlagyimir Putyin elnök valószínűleg el akar érni valami győzelemként eladható eredményt Ukrajnában május 9-ig, vagyis a győzelem napjáig. Május 9-én ünnepük Oroszországban a második világháborúban elért győzelmet, ilyenkor nagy katonai felvonulásokat tartanak Moszkvában. A BBC forrásai szerint az orosz hadsereg teljesen elvesztette a lendületet, így az orosz vezetés most éppen azon dolgozhat, hogy újradefiniálja, mit is tekint, vagy mit fogad el győzelemnek. Nehéz lesz komoly sikert felmutatni, mert Kijev után a déli Herszon-Mikolajiv vonal mentén is visszaszorulóban vannak, emellett kiszivárgott, hogy kamikaze drónok kezelésére tanítják az amerikaiak az ukránokat. A Switchblade nevű, tankelhárító kamikaze drónnak is nevezett eszközt egyetlen ember is tudja irányítani, és több kilométeres távolságból indítva képes elpusztítani akár egy tankot is. A Fehér Ház március 16- án jelentette be, hogy száz darabot adnak az ukránoknak ebből a dróntípusból. Most kiderült, az USA-ban javában zajlik az ukrán katonák kiképzése. (MTI, Tx, 444, Porti.) Moszkva nem jut a dollárjaihoz Oroszország szerdán fizette ki először nem dollárban, hanem rubelben külföldi adósságát, így teljesítve egy 649 millió dolláros kötvénytörlesztési kötelezettségét. Egy amerikai bank ugyanis, a Moszkva ellen életbe léptetett szankciókra hivatkozva, megtagadta a dollárban történő átutalás végrehajtását. A szankciók Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának nagyjából a felét befagyasztották. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy Moszkva választhat értékes devizatartalékainak felhasználása és az államcsőd bejelentése között. Pénzügyi szakértők és hitelminősítők hetek óta figyelmeztetnek az orosz államcsődre, tekintettel a valutához és az aranytartalékokhoz való korlátozott hozzáférésre. De ez csak technikai csőd lenne, nem pedig a klasszikus értelemben vett tényleges fizetésképtelenség. (Tx, mti) Még egy parlamenti hely a Fidesznek Francia elnökválasztás: Macron nyerő pozícióban A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójából a posztot betöltő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennekvan a legnagyobb esélye továbbjutni az április 24-i 2. fordulóba. Párizs. A felmérések szerint a francia elnökválasztás vasárnapi 1. fordulójából Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek továbbra is nagy esélye van továbbjutni az április 24-i 2. fordulóba. Ha most tartanák az 1. fordulót, a jelenlegi államfő az Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint 27,5, míg Marine Le Pen 22%-ot érne el. E szerint a mérés szerint a két jelölt között az erőviszony nem változott az elmúlt héten, Macron a 2. fordulót a szavazatok 53 százalékával nyerné meg most, míg Marine Le Penre a választók 47 százaléka adná a voksát. A Harris Interactive viszont a Nemzeti Tömörülés jelöltjének támogatottságát 48,5 százalékra, Macronét pedig 51,5 százalékra mérte, ami már a hibahatáron belül van. „Vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át” - hangsúlyozta Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta 9 alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal. „A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” - mondta Macron, fő kihívójára, Le Penre utalva. (MTI) Eggyel bővült, 136-ra nőtt a Fidesz-KDNP által elnyert mandátumok száma, az egyesült ellenzókó pedig eggyel csökkent. Márki-Zay Páter nem ül be a parlamentbe. Budapest. A Nemzeti Választási Iroda vasárnap kezdte meg a levélben érkezett szavazatok számlálását. Eddig 162 ezer érvényes levélszavazatot számoltak össze, ebből 151 ezret kapott a Fidesz-KDNP pártszövetség, míg az ellenzéki összefogás (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) 7 ezret, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 1700-at. A határon túli magyarok által leadott levélszavazatokat az országos listás mandátumok szétosztásánál veszik figyelembe. Mivel a levélszavazatok miatt jelentősen megnőtt a Fidesz-KDNP pártlistára jutó szavazat, így ez a lista még egy mandátumhoz jutott, egyúttal az ellenzék elveszített egy listás mandátumot, mert már nem volt elég szavazata az utolsóként kiosztandó mandátum megszerzéséhez, ezért összesen csak 55 mandátuma maradt. A mostani változás azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP listájáról bejut Pesti Imre, míg az ellenzéki listáról a momentumos Bedő Dávid nem jut be. A parlamentbe még bejutó Mi Hazánk Mozgalomnak nem változott a mandátumszáma. Ez az eredmény nem végleges, a levélszavazatokat tovább számolják, és az átjelentkezők és külképviseleteken szavazók voksait szombaton keverik hozzá az eddig fel nem bontott urnák voksaihoz a 106 választókerületben. Márki-Zay Péter bejelentette, hogy a választási vereség után nem veszi fel a parlamenti mandátumát, és nem lesz országgyűlési képviselő a következő 4 évben. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere a Facebook-oldalán azt írta: „Hoszszas mérlegelés után úgy döntöttem, nem ülök be a parlamentbe - nekem most Vásárhelyen kell megvédenem a vásárhelyi gyerekeket attól, hogy a Fidesz elvigye őket golyófogónak Ukrajnába, köztük négy, még csak nem is katona fiamat.” Márki-Zay azt írta, a választók jelentős részét teljesen félretájékoztatta az egyoldalú, hazug propagandagépezet. „Védtelenek voltak a Fidesz hazugságaival szemben, tényleg elhitték, hogy a sorkatonaságba szerelmes, még a kórházakba is katonákat küldő Orbán a béke garanciája, az ellenzék pedig ki sem képzett fiatalokat küldene meghalni Úkrajnába. (...) Ebben a helyzetben még a látszatát sem szeretném fenntartani annak, hogy Magyarország egy parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentben az ellenzék bármit is elérhet, ezért nem ülök be a listavezetőként megszerzett helyemre.” (MTI, Tx)
