Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-07 / 81. szám
Fürdőktől a pincékig 33. oldal 2022. április 7., csütörtök, 15. évfolyam, 14. szám Vaníliás-fűszeres borokat is ittak az ókori Jeruzsálemben Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i. e. 6. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap. Az i. e. 6. századi amforák gyűjteménye a restaurálási folyamat után (Fotó: Oafna Gazit/Israel Antiquities Authority (IAA) lemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i. e. 6. századi, még a babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével. Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. „Amikor megérkeztem az ásatási helyszínre, és megláttam a kerámiamaradványokat, tudtam, milyen nagyszerű lehetőség ez cserépedények tartalmának felfedezésére” - mondta Amir. „Fogalmunk sem volt, mit fogunk találni, mielőtt befejeztük a szilánkok maradványainak molekuláris elemzését” - mondta a The Times of Israelnek. „Rejtély volt.” A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis. rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket, és kiváló kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn távoli vidékekkel is. JÉ egzotikus, távoli A vaníliát Délkelet-Ázsiából im- 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte fi ^ vidékekről Izrael portálták, s a Júda Királyságban globális nemzetközi kereskedelmi LJ r M földjére került működő borászok ezzel is ízesítet- útvonalaknak. í \ M fuszermaradvá- ték a borokat, hála a több mint A PLOS ONE című tekintélyes JL W rf nyolcra Jeruzsánemzetközi folyóiratban közzétett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő „első Szentély” kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt. A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i. e. 586-ban. A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az akkori elit köreiben fogyasztották. Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i. e. 1700- 1600 körüli kánaáni maradványokban is Megiddóban, s ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok. A vanillinvegyületet négyből három kis kancsóban fedezték fel, amelyeket a temetkezési ételáldozatok részeként helyeztek el három ép csontváz körül. Ezeket arany és ezüst ékszerekkel díszítették. Az ékszerkincs - és a vaníliakivonat - egy látványos, érintetlen bronzkori sírkamrából származik, amelyet 2016-ban tártak fel Megiddóban. Ma a vanília a sáfrány után a második legdrágább fűszer a világon. El lehet képzelni, milyen fényűző volt a használata abban az időszakban. Mivel a legújabb tudományos kutatást a pészah előestéjén tették közzé, amely ünnepen az ember hagyományosan négy csésze bort iszik, a The Times of Israel megkérdezte Amirt, hogy vaníliás bor díszíti-e majd széderasztalát. Amir elnevette magát, és bevallotta: „Nem vagyok nagy borivó, de talán!” (MTI, The Times of Israel) Az amforatöredékek Dávid városában kerültek elő (Fotó: Eliyahu Yanai/City of David) Néhány fogantyút rozetta alakú pecsétlenyomat díszít, amely Júda királyi igazgatását jelzi (Fotó: Eliyahu Yanai/Dávid városa) A vanília ma is az egyik legdrágább fűszer a világon (Fotó: Shuttestock) Az i. e. 6. századi korsók restaurálásának szakasza az Izraeli Régiségügyi Hatóság laboratóriumában (Fotó: Ortal Chalaf/IAA)
