Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-07 / 81. szám
www.ujszo.coml 2022. április 7. KULTÚRA 9 Elszánt küzdelem az igazságszolgáltatásért Férj (Milan Ondrík) és feleség (Dominika Morávková-Zeleníková), amikor még felhőtlen volt köztük a kapcsolat (Forrás: Hangar Films) TALLÓSI BÉLA Komor film. Súlyos tartalommal telített minden kockája, ránehezül az emberre, s egy pillanatra sem enged fellélegezni, kikukkantani a zűrzavaros mélyből egy kicsit a világosba, a napfénybe. Valahol érthető a mindvégig félhomályba bújtatott realitás, hiszen az Árnyjáték című cseh-szlovák krimithriller központi témája a rossz, a bűn, a bűnözés. És az ezekkel kéz a kézben járó igazságszolgáltatás. Nem utolsósorban a bosszú és az elégtételvétel a motiváló elem, ami dagasztja a történetet. A bűn, a bűnelkövetés mellett, miként Peter Bebjak legtöbb és számos rendezői filmje, ez is szól emberközi tartósan erős, még inkább viharos kapcsolatokról, barátságról, szeretetről és nem annyira felhőtlen szeretetről, hűségről, megcsalatásról és súlyos veszteségekről. A komorsághoz, a félhomályhoz és a borongóssághoz az alapot és a bűnözés melegágyát egy kisváros lestrapált ipamegyede szolgáltatja sikátorokkal, elhagyottan meredező betonpillérekkel, rácsszerkezetes objektumokkal, funkciójukat vesztett gyártócsarnokokkal vagy azok torzóival, elmúlásra ítélt épületszerkezetekkel, kátyúkkal feltöredezett aszfaltsávokkal. A lepusztulás és a süllyedéssorsok környezetébe vezet ez a krimi, ahol erősen korlátozott a ki- és megkapaszkodás lehetősége és a visszaút, valamiféle tisztességes kiemelkedéshez. Ettől a hányódó környezettől alig valamivel mutat jobb képet, vagyis különül el a helyi kórház, ahol többször is helyet kap a film egy-egy fontos epizódja. Nem véletlenül. A film főhőse, a negyvenes éveiben járó Jan Kavka (Milan Ondrík) ugyanis ott dolgozik mentőtisztként. Magánéletében változásra érett helyzetéből vele indulunk el egy elképzelése szerinti megoldás felé a film elején. Kavka szakításra szánta el magát, Új zenés színpadi adaptáció készült Mikszáth Kálmán regényéből, A beszélő köntösből, amelyet holnap láthat először a közönség a Komáromi Jókai Színházban. Az alkotók célja közelebb hozni egy klasszikust az ifjúsághoz. A történet a török megszállás idején játszódik Kecskeméten, amely még a nehéz időkben is megőrizte függetlenségét. A szabadságnak azonban ára van: a törökök, a kurucok és a labancok is szabad prédának tekintik, sarcolják, fosztogatják a várost. „Kisebbségi helyzetünkből adódóan sokszor érezhetjük azt, hogy mi szlovákiai magyarok, úgy élünk, mint Kecskemét város polgárai a régmúltban. Identitásunk kettőssége zavart okoz a hétköznapokban, hiszen teljes mértékben nem tartozunk egyik foúr fennhatósága alá sem. És ugyanúgy próbálunk ügyeskedni, keresni a kiskapukat, a túlélési lehetőségeket, ahogy tette azt Lestyák Mihály és a kecskeméti városatyák. Az előadás megpróbál ezen a nagyon szép, ugyanakkor tanulságos történeten keresztül szólni a jelen helyzetről, teljes eltökéltséggel elköltözni készül feleségétől, Évától (Dominika Morávková-Zeleníková). Erős feldúltságában épp elszállításra szánt holmiját pakolgatja, amikor pátja, hogy mentse a menthetőt, felhívja azzal a kéréssel, adjanak még egy esélyt maguknak, és próbáljanak javítani a kapcsolatukban eldurvult helyzeten. A férfi kérlelhetetlen, dühödten és vulgárisán elutasítja neje kérését, valahol a mondat közepén erőszakos mozdulattal megszakítja a beszélgetést. Felesége újabb hívását, nem sokkal később, ugyancsak kinyomja. A nem fogadott hívás, vagyis a szándékos, dacból, dühből és haragból született elutasítás - amivel kapcsolatban csakhamar kiderül, hogy végzetes hiba volt - száznyolcvan fokban megváltoztatja a mentőtiszt mindennapjait, egyben visszafordíthatatlanul kisiklatja az életét. A nem fogadott utolsó próbálkozás ugyanis egészen másfajta segélyhívás volt Éva részéről. S ha Kavka természetesen anélkül, hogy direkt módon aktualizálna, vagy megbontaná Mikszáth történetét” - áll a beharangozóban. Az előadást a komáromi színház igazgatója, a Jászai- és Dosky-díjas színművész, Gál Tamás rendezte, aki így vélekedik: felvette volna a kitartóan újra és újra megszólaló mobilt, jó eséllyel többet is megmenthetett volna, mint a házasságukat. Talán megmenthette volna Éva életét. A nő ugyanis rosszkor volt rossz helyen: távolból akaratlanul is szemtanúja lett egy más ellen elkövetett durva bántalmazásnak. A bántalmazó pedig nem akart szemtanút, és ennek esett véletlen áldozatául Éva. A megözvegyült férfi életében bekövetkező gyökeres változás a filmnek egy bizonyos pontján két irányba nyitja meg és viszi-vezeti tovább a történetet. Egyrészt megismerjük Kavka kapcsolatait - vigaszért és segítségért régi barátjához fordul, egy bokszklub vezetőjéhez, illetve edzőjéhez (Hynek Cermák), akitől azt reméli, hogy gyászából, fájdalmából képes lesz sikeresen visszatérítenie a normál kerékvágásba. Ezen a vonalon haladva - erős szociális leletként - feltárul egy olyan emberi környezet, amelyben a mindennapi létezés alapja és az „Irodalmi nagyhatalom vagyunk, s ez a pozíció már Balassival, Csokonaival elkezdődött, s a 21. században is tartjuk ezt a helyzetünket. Sosem tettem különbséget a kortárs és klaszszikus irodalom között, számomra a kortárs klasszikus és a klasszikus mai. Talán ezért is döntöttem egy értékszemlélet meghatározója a ring, vagyis a boksz, az ökölvívás világa. El is hangzik ebben a közegben eligazító mottóként, hogy a ring maga az élet - ami azt is jelenti, hogy az edzőterem ezeknek a szereplőknek, a film ökölharcba kapaszkodó figuráinak teljességében behatárolja és formálja az életét. Ebben a létezési formában a fő elem, a fel nem adás, a talpon maradni akarás, a kitartás minden áron, vagyis az elszánt, vérre menő küzdés az élet adta pofonokkal vagy valós pofonokkal szemben. A másik szál vagy irány, amely a gyilkosság után nyílik és elindul az Árnyjátékban, a küzdést - Kavkának az valós igazság kivívását, a jogos igazságszolgáltatás elérését célzó küzdelmét - mutatja meg. Kiterjedő olvasatokat kínáló képsorok viliódznak a bűntett felgöngyölítésére indított nyomozásról, a halált okozó bűntett körülményeinek megvilágításáról, a nyomozás lefolyásáklasszikus regényadaptáció mellett. Mikszáth regénye számomra egy groteszk irodalmi alkotás, hiszen gondoljunk csak bele, ahelyett, hogy a kecskeméti városatyák megoldanák a problémáikat, azt kérik, hogy szűnjön meg a vásár, hogy ne kelljen foglalkozniuk a kérdéssel. Ami számomra még nagyon érdekes ebben a történetben, hogy a szerző a társadalom perifériájáról választ főszereplőt, így az előadás jó lehetőség arra, hogy a másság elfogadására nevelje a fiatal nézőket. Ez az előadás sok nagyszerű felvidéki művésznek ad lehetőséget és teret a megmutatkozásra.” Ez egy igazi családi előadás: a fiatalabbak az akciót élvezhetik, szüleik pedig elgondolkodhatnak a kisebbségi sorsról. A zeneszerző Lakatos Róbert, a dalszövegeket Laboda Róbert írta. Szereplők: Matusek Attila, Szélyes Ferenc, Kiss Szilvia, Szabó Viktor, Köleséri Sándor, Boráros Imre, Olasz István, Bernáth Tamás, Öllé Erik, Dráfi Mátyás, Molnár Xénia, Panyi Ágota, Nagy László, Béhr Márton, Vadkerti Imre, Gál Tamás, Culka Ottó, Ifj. Erdélyi Zoltán és Varga Benjámin. (k) ról és eredményéről, legvégén pedig az igazságszolgáltatásról - ebben az esetben inkább az elmaradó igazságszolgáltatásról, az igazság manipulálásáról, eltussolásáról. Dvorák nyomozó (Vladimír Javorsky) Kavka hathatós segítségével a gyilkos nyomára bukkan. Bizonyítékok birtokában le is leplezi, csakhogy a kollégája, a kábítószer-ellenes osztály egyik tisztje megakadályozza az ügy igazságos lezárását. A gyilkos ugyanis beépített fedett informátor - Jan Jankovsky hidegrázós alakítása a velejéig romlott bűnöző figurájának ábrázolásával a film egyik erősen autentikus pontja. Kavkát, aki baráti segítséggel sem tud visszatérni korábbi életviteléhez, a gyilkos esetleges felmentése teljesen letaglózza. Bűntudat gyötri minden percben, felelősnek érzi magát felesége haláláért, ezért eltökéli, hogy saját kezébe veszi az ügyet, és igazságot szolgáltat. A mód és a megoldás, amelyhez folyamodik, megdöbbentő. Nem könnyű követni a helyenként feszült durvaságukkal mellbevágó hatást kiváltó eseményeket, a könnyebb értelmezés kedvéért nem árt elolvasni a szinopszist, a hivatalos filmismertetőt. A hirtelen és gyors vágásokkal szabdalt, szakaszosan váltogatott epizódokat jórészt a nézőnek kell úgy folyamatosságba és egységbe illesztenie, hogy kerek képe alakuljon ki mindenről, amiről ez a látszatra egyszerűnek tűnő sztori szól. Ennek ellenére felkavaró nyomot hagyó élmény a film, mert Bebjak, aki az egyik legproduktívabb, sőt talán megkockáztatható, a legproduktívabb szlovák - mi több, már Csehországban is rendszeresen dolgozó - rendező, a profizmus és a mesterségbeli tudás igen magas szintjét megütő, minden behatásra érzékenyen reagáló filmes alkotó. Talán mert sok zsánert, műfajt és stílust kipróbált, és mert ezekben ütős darabokat tudhat maga mögött, remek érzékkel vegyít stílusokat és ötvözi egységgé a mozgóképes produktum egyes komponenseit, köztük mindenekelőtt a látványszegmenseket, valamint az azokat erősítő hanghatásokat és kísérőzenét. RÖVIDEN Ed Sheeran nem lopott dallamot London. Napjaink egyik legmenőbb dalszerző-előadója, Ed Sheeran megnyerte a Shape of You című sláger miatt indult szerzői jogi pert. A popsztár és társszerzői tagadták, hogy a 2017-es dalban az őket beperlő, Sami Switch néven futó zenész Oh Why című számának egy részét koppintották volna, és a bíróság nekik adott igazat. „Bár nyilvánvalóan elégedettek vagyunk az eredménnyel, úgy érzem, a hasonló ügyek túlságosan is gyakorivá, már-már kultúrává váltak, és a követeléseket azzal az szándékkal fogalmazzák meg, még ha nincs is alapjuk, hogy végül egyezséget lehet elérni velük, ami olcsóbb, mint bíróságra vinni az ügyet” - mondta Sheeran. Az Oh Why szerzőjének ügyvédje azzal érvelt, hogy Sheeran, aki ismerte a 2015-ös számot, tudatosan vagy akaratlanul használta fel a Shape of You írásakor. (juk) Holnap ősbemutató a Komáromi Jókai Színházban Olasz István, Boráros Imre és Öllé Erik (Fotó: Dömötör Ede)
