Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-07 / 81. szám

www.ujszo.coml 2022. április 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Már nincs miről Mi visz rá bárkit, hogy JUHÁSZ KATALIN Nem szoktam ismerősöket törölni, mert minden­ki véleményére kíváncsi vagyok, és a közösségi oldalakon jól lecsapódik a „néplé­­lek”. Az, hogy mi érdekli az embe­reket, hogyan kommunikálnak, hon­nan informálódnak, mitől tartanak, minek örülnek. És hogy mennyire sokfélék. Tegnap azonban eltört ben­nem valami. Nehéz szívvel, nem kevés lelki­furdalással eltüntettem néhányukat a virtuális látókörömből, vállalva annak kockázatát, hogy előbb-utóbb saját kis buborékom fogságába ke­rülök, ha így folytatom. Vagyis nem fogom tudni, hogyan gondolkodnak a „másként gondolkodók”. Ezek az általam valaha kedvelt, sőt sok esetben tisztelt emberek hosszú, módszeres munkával érték el nálam, hogy beteljen az a bizo­nyos pohár. Csepegették bele a vizet, vagy inkább a mérget. Ezt elein­te laza kézlegyintéssel, illetve lefelé görgetéssel kezeltem, később hitet­relativizálni próbálja egy nép haláltusáját? lenkedve, majd szörnyülködve bön­gésztem a véleményeket, hozzászó­lásokat. Itt-ott vitába is bonyolódtam egyesekkel - bár ne tettem volna. Mert kevesen tűrik a sajátjukkal el­lentétes véleményt, érvek mentén vi­tázni pedig egyáltalán nincs kedvük. Lassan rájöttem, hogy lelki egészsé­gem fontosabb, mint kíváncsiságom kielégítése. Az, hogy ki kire szavaz, melyik oldalnak szurkol, az ő ügye - poli­tikai meggyőződés, családi háttér és átélt traumák kérdése, amit tisz­teletben tartok. Azt viszont nem szeretném saját üzenőfalamon ol­vasni, ha valaki a jelenlegi hábo­rús helyzetben olyanokat posztói amivel egy: relativizálja egy nép haláltusáját, kettő: egy kétségbe­esett elnök segélykérését, három: őt korábbi előadóművészi tevékenysé­gének videóival igyekszik lejáratni, négy: a szomszédban zajló népirtás elől menekülőktől sajnálja az in­gyen krumplit, kabátot, óvodai fé­rőhelyet. Mondván, az ittenieknek is milyen jól jönne mindez. Szóval empátiájukat, szívüket vesztett, lincshangulatot tápláló emberekkel nincs miről vitázni. A vírustagadókkal szemben is át­­éreztem már önnön feleslegessége­met, aztán később a maszkellenesek­kel, oltásellenesekkel, „csipezésről” értekezőkkel szemben is. Azoknak sincs már mondanivalóm, akik úgy vélik, az újságírók találják ki a híre­ket. Azokkal sem beszélek egy nyel­vet, akik nem tartanak engem jó ma­gyarnak. Ja, és meguntam a helyes­írási hibáktól hemzsegő, stilisztikai bakikkal teli kommenteket, főleg a magyarságukat egyfajta érdemként, különleges kiváltságként kezelő egyedektől. Tőlük is búcsúzom itt és most, hiszen a Facebookon már nem futunk össze. Mindazonáltal hiszek a józan ész­ben, hiszem, hogy képesek vagyunk értelmezni a körülöttünk zajló ese­ményeket. Szerintem az a legna­gyobb gond, hogy nem volt időnk fellélegezni. Még nem ocsúdtunk fel a koronavírus-járvány miatti sokk­ból, amely sokat rontott a lakosság mentális állapotán, máris itt az újabb trauma, a szomszédban dúló háború. Szenvedéssel, menekülők fájdalmá­val kell szembesülnünk, nem beszél­ve a jövő miatti aggodalmainkról. Egy ilyen traumasorozat óhatatla­nul nyomot hagy a lelkűnkön. Hogy mekkorát, és hogyan lehet ezekkel a lelki terhekkel megküzdeni, az nagy kérdés. A verbális agresszió azonban nem lehet ventiláció - ha értik, mire gondolok... Háborúellenes lufitank az ENSZ genfi székháza előtt. A járókelők a STOP szót írhatják filctollal a léggömbökre. (Twitter) Putyint is bíróság elé lehet állítani a bucsai rémtettekért? Rendkívül hosszadalmas és bonyolult folyamat, míg a jog megállapítja, hogy egy hábo­rús bűncselekményért ki min­denki felelős. A fotók önmagukban ritkán szá­mítanak döntő bizonyítéknak - véli Philip Grant nemzetközi jogi szakér­tő. Figyelmeztet, hogy a háborús bű­nök jogi bizonyítása és a felelősségre vonás „fárasztóan unalmas folyamat”. Grant szerint elég egyértelműnek tű­nik, hogy háborús bűncselekmények történtek például az ukrajnai Bucsá­­ban, de a fotók nem árulnak el min­dent. „Tudnunk kellene, hogy ki adott erre parancsot. Maga Putyin? Vagy az orosz parancsnok a helyszínen? Esetleg egy bűnözőkből álló alaku­lat tette?” — magyarázta, kiemelve, hogy büntetőjogi szempontból korai kijelenteni, kit kellene bíróság elé ál­lítani. Ha harc közben végeznek egy katonával, az nem bűncselekmény, viszont ha sebesültként vagy fogoly­ként, akkor igen - fejtegette Grant. Ha harc közben elesett katonákat temet­nek tömegsírba, az nem bűncselek­mény, de ha egy családra, civilekre bukkannak a tömegsírban, az az. Ha megállapítják, hogy bűncselekmény történt, a legnehezebb feladat kap­csolatba kerülni a gyanúsítottakkal. A felelősségnek „több rétege” lehet, végig a parancsnoki láncolatban, egé­szen a legfelsőbb szintig. Ha az ukrán vizsgálatok arra jutnak, hogy Putyint kellene felelősségre vonni, el kelle­ne érni ehhez a konkrét személyhez, márpedig ez nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen - mondta. (MTI/AFP) lovákiában is súlyos csata zajlik, méghozzá bírák, ügyé­­f"Wf szék és nyomozók között. Két évvel ezelőtt a hatalom- i m ra kerülő négypárti koalíció kormányprogramjában ki­k-/ MLjL emelt célként tüntette fel az elharapózott korrupció fel­számolását, az elkövetők bíróság elé állítását. Aránylag rövid időn belül megkezdődött a gyanúsítottak letartóztatása, és közülük néhányan haj­landóságot mutattak az együttműködésre. A nyomozók ezután jórészt az ő vallomásaik alapján folytatták a sok millió eurós bűncselekmények leleplezését, a hatósági eljárás jogosságát elsősorban a számonkéréstől tartó Robert Fico vitatta. Mára a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás mérlege legalábbis fele­más. Több tucat gyanúsított került szigorított vizsgálati fogságba, két fontos személy (Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány és Fran­­tisek Böhm vállalkozó, a Szlovák Információs Szolgálat egykori tagja) öngyilkosságba menekült az ellenük felhozott vádak elől. Martin Ribár ügyvédet az Alkotmánybíróság döntése alapján engedték szabadon, mert a taláros testület megállapítása szerint a nyomozás és a fogva tartás idején sérültek alapvető emberi jogai. A legnagyobb közfigyelmet a csúszópén­zek elfogadásával meggyanúsított Vladimír Péolinskynak, a titkosszol­gálat volt igazgatójának és Jaroslav Hascáknak, a Penta társaság egyik vezetőjének esete váltotta ki. Mindkettőjüket Maros Zilinka főügyész a büntető törvénykönyv hovatovább hírhedtté váló 363-as paragrafusa alap­ján, bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentette a vádak alól. Utóbbi nyilvános bocsánatkérést, vagy 13,5 millió eurós kártérítést követel a kor­mánytól. Több főkolomposnak tartott személy hosszú vizsgálati fogság után immár szabadlábon védekezhet. Az ellenük felhozott vádak - Dusán Kovácik volt speciális ügyész kivételével - egyelőre nem jutottak el a bí­rósági tárgyalásig. Nem egyszerű megválaszolni a kérdést, vajon kik akadályozzák a ru­galmasabb nyomozást, s miért tört ki és dúl a mai napig háború a rendőr­ségen belül, továbbá MaroS Zilinka és Dániel Lipsic, a speciális ügyész­ség vezetője között. Az egyik lehetséges válasszal Peter Bárdy szolgált. Az Aktuality.sk főszerkesztője úgy véli, hogy Igor Matovic még kor­mányfőként végzetes hibát követett el, amikor a fontos tisztségek elosz­tásakor beleegyezett abba, hogy az SIS élére Boris Kollár házelnöknek, a Sme rodina elnökének egyik bizalmasa, Vladimír Pcolinsky kerüljön. Ő magával vitte és ezzel lekötelezte azokat a rendőröket is, akik addigi beosztásukban esetleg besározódtak. Miután az új igazgató megneszelte, hogy ellene is nyomoznak csúszópénz elfogadásának gyanújával, ellentá­madásba lendült. Kapcsolatai révén elérte, hogy az ellene vizsgálódó Ján Curillát és a bűnüldöző ügynökség (NAKA) további három tagját titkos lehallgatások alapján hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával le­tartóztassák. Másfél hónap múltán, bírósági határozat nyomán engedték ki őket. Ezután sem adták fel a harcot Pcolinsky ellen, aki a volt beosz­tottját, Boris Bénát és a másik koronatanút, Cudovít Makót hamis tanúzás miatt jelentett fel. Ám az ügyükben eljáró bírónő alaptalannak minősítette nemcsak a vádat, hanem az egész eljárást. Még a helyhiány miatt csak vázlatos tényfelsorolás is két frontot rajzol meg. Az egyik oldalon a saját emberét védő Boris Kollár és a vele szim­patizáló Zilinka ügyködik, akinek néhány lépését még a saját bőrét men­teni igyekvő Fico is megdicsérte. Velük szemben sorakozott fel Lipsic és a NAKA vele tartó nyomozói. A Smer elnöke szerint ők a jelenlegi ellen­zéket, főleg annak vezetőit akarják ellehetetleníteni, ezért túlkapásoktól sem riadnak vissza. A két tábor csatája megosztja a bűnüldözőket és az igazságszolgáltatást is. Jelenleg a közvéleményt a orosz-ukrán háború, még inkább az energiaárak, a megélhetési költségek szüntelen emelkedé­se aggasztja. Ám közben a bűnüldözők csatái és bűnei miatt súlyosan sé­rülhet igazságszolgáltatásunk függetlensége - és a maradék hitele. FIGYELŐ Elhunyt az oroszok egyik rossz szelleme Az elmúlt évtizedek egyik legis­mertebb orosz politikusának halá­lát valószínűleg koronavírus-fer­­tőzés okozta. Bár politikai bohóc­nak tartották, fontos szerepe volt a belpolitikában. 75 éves korában meghalt Vlagyimir Zsirinovsz­­kij, aki legutóbb azzal vétette ma­gát észre, hogy decemberben a parlamentben közölte, Oroszor­szág 2022. február 22-én fog újra talpra állni. Ezzel gyakorlatilag bejelentette az ukrajnai inváziót, ami végül két nap késéssel, febru­ár 24-én indult meg. Ám koráb­ban már annyiszor beszélt össze­vissza, hogy valószínűleg senki sem vette komolyan a beszédét. A szélsőséges nacionalista párt­vezér számtalanszor fenyegette a Nyugatot atomháborúval, egy­szer még azt is javasolta, hatal­mas ventilátorokat kell telepíte­ni a balti államok határára, hogy átfújják a radioaktív szennyezést a csernobili övezetből. Indult az elnökválasztásokon, s azt ígérte, ha államfő lesz, azonnal diktatú­rát vezet be és visszaszerzi Orosz­országnak Finnországot és az USA-tól Alaszkát. Zsirinovszkij 2014-ben Ukrajna teljes elfogla­lását szorgalmazta, azt is közölte: el kell törölni Lengyelországot és a balti államokat a föld színéről. Egy évvel később arról beszélt, hogy ha a Nyugat Oroszország el­len támad, akkor Párizs égni fog, s az oroszok megostromolják Ber­lint. Amikor 2016-ban egy török vadászgép a szír határnál lelőtt egy orosz repülőt, azt javasol­ta, hogy Moszkva robbantson fel atombombát a Boszporusznál, és a keletkező szökőár 9 millió isz­­tambulit ölne meg. (hvg) bűnei SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents