Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-07 / 81. szám
www.ujszo.coml 2022. április 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Már nincs miről Mi visz rá bárkit, hogy JUHÁSZ KATALIN Nem szoktam ismerősöket törölni, mert mindenki véleményére kíváncsi vagyok, és a közösségi oldalakon jól lecsapódik a „néplélek”. Az, hogy mi érdekli az embereket, hogyan kommunikálnak, honnan informálódnak, mitől tartanak, minek örülnek. És hogy mennyire sokfélék. Tegnap azonban eltört bennem valami. Nehéz szívvel, nem kevés lelkifurdalással eltüntettem néhányukat a virtuális látókörömből, vállalva annak kockázatát, hogy előbb-utóbb saját kis buborékom fogságába kerülök, ha így folytatom. Vagyis nem fogom tudni, hogyan gondolkodnak a „másként gondolkodók”. Ezek az általam valaha kedvelt, sőt sok esetben tisztelt emberek hosszú, módszeres munkával érték el nálam, hogy beteljen az a bizonyos pohár. Csepegették bele a vizet, vagy inkább a mérget. Ezt eleinte laza kézlegyintéssel, illetve lefelé görgetéssel kezeltem, később hitetrelativizálni próbálja egy nép haláltusáját? lenkedve, majd szörnyülködve böngésztem a véleményeket, hozzászólásokat. Itt-ott vitába is bonyolódtam egyesekkel - bár ne tettem volna. Mert kevesen tűrik a sajátjukkal ellentétes véleményt, érvek mentén vitázni pedig egyáltalán nincs kedvük. Lassan rájöttem, hogy lelki egészségem fontosabb, mint kíváncsiságom kielégítése. Az, hogy ki kire szavaz, melyik oldalnak szurkol, az ő ügye - politikai meggyőződés, családi háttér és átélt traumák kérdése, amit tiszteletben tartok. Azt viszont nem szeretném saját üzenőfalamon olvasni, ha valaki a jelenlegi háborús helyzetben olyanokat posztói amivel egy: relativizálja egy nép haláltusáját, kettő: egy kétségbeesett elnök segélykérését, három: őt korábbi előadóművészi tevékenységének videóival igyekszik lejáratni, négy: a szomszédban zajló népirtás elől menekülőktől sajnálja az ingyen krumplit, kabátot, óvodai férőhelyet. Mondván, az ittenieknek is milyen jól jönne mindez. Szóval empátiájukat, szívüket vesztett, lincshangulatot tápláló emberekkel nincs miről vitázni. A vírustagadókkal szemben is átéreztem már önnön feleslegességemet, aztán később a maszkellenesekkel, oltásellenesekkel, „csipezésről” értekezőkkel szemben is. Azoknak sincs már mondanivalóm, akik úgy vélik, az újságírók találják ki a híreket. Azokkal sem beszélek egy nyelvet, akik nem tartanak engem jó magyarnak. Ja, és meguntam a helyesírási hibáktól hemzsegő, stilisztikai bakikkal teli kommenteket, főleg a magyarságukat egyfajta érdemként, különleges kiváltságként kezelő egyedektől. Tőlük is búcsúzom itt és most, hiszen a Facebookon már nem futunk össze. Mindazonáltal hiszek a józan észben, hiszem, hogy képesek vagyunk értelmezni a körülöttünk zajló eseményeket. Szerintem az a legnagyobb gond, hogy nem volt időnk fellélegezni. Még nem ocsúdtunk fel a koronavírus-járvány miatti sokkból, amely sokat rontott a lakosság mentális állapotán, máris itt az újabb trauma, a szomszédban dúló háború. Szenvedéssel, menekülők fájdalmával kell szembesülnünk, nem beszélve a jövő miatti aggodalmainkról. Egy ilyen traumasorozat óhatatlanul nyomot hagy a lelkűnkön. Hogy mekkorát, és hogyan lehet ezekkel a lelki terhekkel megküzdeni, az nagy kérdés. A verbális agresszió azonban nem lehet ventiláció - ha értik, mire gondolok... Háborúellenes lufitank az ENSZ genfi székháza előtt. A járókelők a STOP szót írhatják filctollal a léggömbökre. (Twitter) Putyint is bíróság elé lehet állítani a bucsai rémtettekért? Rendkívül hosszadalmas és bonyolult folyamat, míg a jog megállapítja, hogy egy háborús bűncselekményért ki mindenki felelős. A fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak - véli Philip Grant nemzetközi jogi szakértő. Figyelmeztet, hogy a háborús bűnök jogi bizonyítása és a felelősségre vonás „fárasztóan unalmas folyamat”. Grant szerint elég egyértelműnek tűnik, hogy háborús bűncselekmények történtek például az ukrajnai Bucsában, de a fotók nem árulnak el mindent. „Tudnunk kellene, hogy ki adott erre parancsot. Maga Putyin? Vagy az orosz parancsnok a helyszínen? Esetleg egy bűnözőkből álló alakulat tette?” — magyarázta, kiemelve, hogy büntetőjogi szempontból korai kijelenteni, kit kellene bíróság elé állítani. Ha harc közben végeznek egy katonával, az nem bűncselekmény, viszont ha sebesültként vagy fogolyként, akkor igen - fejtegette Grant. Ha harc közben elesett katonákat temetnek tömegsírba, az nem bűncselekmény, de ha egy családra, civilekre bukkannak a tömegsírban, az az. Ha megállapítják, hogy bűncselekmény történt, a legnehezebb feladat kapcsolatba kerülni a gyanúsítottakkal. A felelősségnek „több rétege” lehet, végig a parancsnoki láncolatban, egészen a legfelsőbb szintig. Ha az ukrán vizsgálatok arra jutnak, hogy Putyint kellene felelősségre vonni, el kellene érni ehhez a konkrét személyhez, márpedig ez nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen - mondta. (MTI/AFP) lovákiában is súlyos csata zajlik, méghozzá bírák, ügyéf"Wf szék és nyomozók között. Két évvel ezelőtt a hatalom- i m ra kerülő négypárti koalíció kormányprogramjában kik-/ MLjL emelt célként tüntette fel az elharapózott korrupció felszámolását, az elkövetők bíróság elé állítását. Aránylag rövid időn belül megkezdődött a gyanúsítottak letartóztatása, és közülük néhányan hajlandóságot mutattak az együttműködésre. A nyomozók ezután jórészt az ő vallomásaik alapján folytatták a sok millió eurós bűncselekmények leleplezését, a hatósági eljárás jogosságát elsősorban a számonkéréstől tartó Robert Fico vitatta. Mára a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás mérlege legalábbis felemás. Több tucat gyanúsított került szigorított vizsgálati fogságba, két fontos személy (Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány és Frantisek Böhm vállalkozó, a Szlovák Információs Szolgálat egykori tagja) öngyilkosságba menekült az ellenük felhozott vádak elől. Martin Ribár ügyvédet az Alkotmánybíróság döntése alapján engedték szabadon, mert a taláros testület megállapítása szerint a nyomozás és a fogva tartás idején sérültek alapvető emberi jogai. A legnagyobb közfigyelmet a csúszópénzek elfogadásával meggyanúsított Vladimír Péolinskynak, a titkosszolgálat volt igazgatójának és Jaroslav Hascáknak, a Penta társaság egyik vezetőjének esete váltotta ki. Mindkettőjüket Maros Zilinka főügyész a büntető törvénykönyv hovatovább hírhedtté váló 363-as paragrafusa alapján, bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentette a vádak alól. Utóbbi nyilvános bocsánatkérést, vagy 13,5 millió eurós kártérítést követel a kormánytól. Több főkolomposnak tartott személy hosszú vizsgálati fogság után immár szabadlábon védekezhet. Az ellenük felhozott vádak - Dusán Kovácik volt speciális ügyész kivételével - egyelőre nem jutottak el a bírósági tárgyalásig. Nem egyszerű megválaszolni a kérdést, vajon kik akadályozzák a rugalmasabb nyomozást, s miért tört ki és dúl a mai napig háború a rendőrségen belül, továbbá MaroS Zilinka és Dániel Lipsic, a speciális ügyészség vezetője között. Az egyik lehetséges válasszal Peter Bárdy szolgált. Az Aktuality.sk főszerkesztője úgy véli, hogy Igor Matovic még kormányfőként végzetes hibát követett el, amikor a fontos tisztségek elosztásakor beleegyezett abba, hogy az SIS élére Boris Kollár házelnöknek, a Sme rodina elnökének egyik bizalmasa, Vladimír Pcolinsky kerüljön. Ő magával vitte és ezzel lekötelezte azokat a rendőröket is, akik addigi beosztásukban esetleg besározódtak. Miután az új igazgató megneszelte, hogy ellene is nyomoznak csúszópénz elfogadásának gyanújával, ellentámadásba lendült. Kapcsolatai révén elérte, hogy az ellene vizsgálódó Ján Curillát és a bűnüldöző ügynökség (NAKA) további három tagját titkos lehallgatások alapján hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával letartóztassák. Másfél hónap múltán, bírósági határozat nyomán engedték ki őket. Ezután sem adták fel a harcot Pcolinsky ellen, aki a volt beosztottját, Boris Bénát és a másik koronatanút, Cudovít Makót hamis tanúzás miatt jelentett fel. Ám az ügyükben eljáró bírónő alaptalannak minősítette nemcsak a vádat, hanem az egész eljárást. Még a helyhiány miatt csak vázlatos tényfelsorolás is két frontot rajzol meg. Az egyik oldalon a saját emberét védő Boris Kollár és a vele szimpatizáló Zilinka ügyködik, akinek néhány lépését még a saját bőrét menteni igyekvő Fico is megdicsérte. Velük szemben sorakozott fel Lipsic és a NAKA vele tartó nyomozói. A Smer elnöke szerint ők a jelenlegi ellenzéket, főleg annak vezetőit akarják ellehetetleníteni, ezért túlkapásoktól sem riadnak vissza. A két tábor csatája megosztja a bűnüldözőket és az igazságszolgáltatást is. Jelenleg a közvéleményt a orosz-ukrán háború, még inkább az energiaárak, a megélhetési költségek szüntelen emelkedése aggasztja. Ám közben a bűnüldözők csatái és bűnei miatt súlyosan sérülhet igazságszolgáltatásunk függetlensége - és a maradék hitele. FIGYELŐ Elhunyt az oroszok egyik rossz szelleme Az elmúlt évtizedek egyik legismertebb orosz politikusának halálát valószínűleg koronavírus-fertőzés okozta. Bár politikai bohócnak tartották, fontos szerepe volt a belpolitikában. 75 éves korában meghalt Vlagyimir Zsirinovszkij, aki legutóbb azzal vétette magát észre, hogy decemberben a parlamentben közölte, Oroszország 2022. február 22-én fog újra talpra állni. Ezzel gyakorlatilag bejelentette az ukrajnai inváziót, ami végül két nap késéssel, február 24-én indult meg. Ám korábban már annyiszor beszélt összevissza, hogy valószínűleg senki sem vette komolyan a beszédét. A szélsőséges nacionalista pártvezér számtalanszor fenyegette a Nyugatot atomháborúval, egyszer még azt is javasolta, hatalmas ventilátorokat kell telepíteni a balti államok határára, hogy átfújják a radioaktív szennyezést a csernobili övezetből. Indult az elnökválasztásokon, s azt ígérte, ha államfő lesz, azonnal diktatúrát vezet be és visszaszerzi Oroszországnak Finnországot és az USA-tól Alaszkát. Zsirinovszkij 2014-ben Ukrajna teljes elfoglalását szorgalmazta, azt is közölte: el kell törölni Lengyelországot és a balti államokat a föld színéről. Egy évvel később arról beszélt, hogy ha a Nyugat Oroszország ellen támad, akkor Párizs égni fog, s az oroszok megostromolják Berlint. Amikor 2016-ban egy török vadászgép a szír határnál lelőtt egy orosz repülőt, azt javasolta, hogy Moszkva robbantson fel atombombát a Boszporusznál, és a keletkező szökőár 9 millió isztambulit ölne meg. (hvg) bűnei SZILVÁSSY JÓZSEF
