Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-01 / 49. szám

8 I HÁBORÚ 2022. március 1. | www.ujszo.com Bóketárgyalás közben szétlőtték Harkivot A finnek által az oroszok ellen 1939-ben kitalált ún. Molotov-koktélok gyár­tására állt át egy ukrán sörfőzde, Kijev utcáin is nagyban állítják elő a pán­célosok megállítására alkalmas házilag barkácsolt fegyvereket (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Brüsszel. Béketárgyalás kezdődött az ukrán-belarusz határon. Valóban készültség­be helyezték az orosz nukle­áris elrettentő erőket. Óriási orosz katonai menetosziop indult Kijev felé, heves raké­tatámadás érte Harkivot, szá­mos civil áldozatot követelve. Megérkeztek az első uniós fegyverszállítmányok Ukraj­nába. Zuhan a rubel. A fehérorosz-ukrán határon ta­lálkozott egymással az ukrán és az orosz delegáció. Vlagyimir Me­­gyinszkij, az orosz delegáció vezető­je elmondta: készen állnak az ukrán féllel mindaddig tárgyalni, amed­dig sikerül megállapodásra jutni. Az ukrán elnöki hivatal azt közöl­te: az ukrán delegáció fő célja, hogy megállapodásra jussanak az azonna­li tűzszünetről és az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából. Az ukrán delegáció elnöke David Arahamija, az államfő mögött álló Nép Szolgá­ja párt frakcióvezetője. A küldött­ségben részt vesz még Olekszij Rez­­nyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda ve­zetőjének tanácsadója és Mikola To­­csickij külügyminiszter-helyettes. Harkiv rakátatűz alatt Kijev felé vasárnap estétől egy 5 km hosszú orosz katonai konvoj haladt. Vitalij Klicsko, Kijev pol­gármestere szerint továbbra is van elektromosság, áram és fűtés a vá­rosban, de az élelmiszer és a gyógy­szerellátás infrastruktúrája nem mű­ködik. Rakétákkal lőtték Harkivot, több tucatnyian meghaltak. Erről Anton Herascsenko, az ukrán bel­ügyminiszter tanácsadója számolt be. Elmondása szerint több százan megsérültek, épp azokban az órák­ban, amikor megkezdték az első béketárgyalást. Az Economist tu­dósítója holttestekről, végtagjaikat vesztett nőkről ír. Idáig úgy tűnt, az orosz inváziós sereg próbálja kí­mélni a civil lakosságot Ukrajná­ban, most úgy néz ki, ez megválto­zott. Most rengeteg videó került fel a netre - még oroszbarát oldalakon is - arról, hogy Grad rakétavetőkkel lövik szét a harkovi panelházakat. A Grad rakéta-sorozatvető a máso­dik világháborúból ismert Katyusa utódja, egy 122 mm-es rakétarend­szer. Negyven indítócsővel rendel­kezik, másodpercenként két rakétát képes kilőni. Nem tudni még, hogy a lakónegyedre való tűzparancs egy helyi műveleti parancsnok indulatai­nak az eredménye-e, vagy parancsot kapott-e a teljes inváziós sereg arra, hogy civil célpontokat bombázzanak. Ha az utóbbi a helyzet, várhatóan na­gyon durván megnő a háború halálos áldozatainak száma. Értesülések szerint az északke­let-ukrajnai, 250 ezres Szúrni város közelében az oroszok bevetették a nemzetközi szerződések által tiltott ún. termobárikus (vákuum)bombát. Ennek hő- és lökéshulláma sokkal nagyobb, mint egy normális bombáé. Atomfegyver Minszknek? Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője aggasztónak nevezte, hogy a Fehéroroszországban vasárnap tar­tott népszavazás az alkotmány mó­dosított változatában eltörli azt a kötelezettséget, hogy az ország to­vábbra is atomfegyvermentes öve­zet maradjon. Borrell kijelentette: a fehérorosz vezetés az emberi jogok széles körű megsértése és a teljes fehérorosz társadalommal szembeni brutális elnyomásával összefüggés­ben tartott alkotmányos népszava­zást. A vasárnap megszavazott al­kotmánymódosítás között szerepel a volt elnökök élethosszig tartó bírói mentelmi joga, továbbá lehetővé te­szi Lukasenka számára, hogy 2025- ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon. Megerősített személyzettel kezd­ték a szolgálatot az orosz hadászati rakétaerők, az Északi- és a Csen­des-óceáni Flotta, valamint a távol­sági repülőparancsnokság irányító­központjai -jelentette Szergej Sojgu védelmi miniszter. Ezzel teljesítet­ték Vlagyimir Putyin elnök vasár­napi parancsát a nukleáris elrettentő erők készültségbe helyezéséről. Az ukrán állami nukleáris válla­lat, az Energoatom cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az orosz erők átvették az irányítást a zaporizzsja atomerőmű felett, amely Európa legnagyobb atomerőműve. Mennek az unió fegyverei Az Európai Uniónak nagy kali­berű fegyvereket, lőszert, páncéltö­rő felszereléseket kell biztosítania Ukrajnának, valamint üzemanya­got a tankokhoz és repülőgépekhez - jelentette ki Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő. Borrell el­mondta, az uniós Védelmi Tanács ülésének célja, hogy összehangolja a tagállami intézkedéseket és meg­tárgyalja, hogy miként lehessen fel­használni az ukrán fegyveres erők­nek vasárnap felajánlott félmilliárd eurós támogatást. A finanszírozás a védelmet szolgáló fegyverek, köz­tük nagy kaliberű fegyverek, tank­támadás ellen védelmet nyújtó pán­célok és más felszerelések biztosí­tását szolgálja az orosz agresszió visszaszorítására. A fegyvereket a tagállamoknak kell biztosítaniuk, összehangolva az erőforrásokat - mondta. „A harc heves. Kijev el­lenáll, Harkiv ellenáll, Mariupol ellenáll, és Oroszország számos áldozattal fizet az agresszióért” - fogalmazott. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban kérte az unió államait, hogy harci repülőket is küldjenek az ukrán hadseregnek az orosz invázió elleni harchoz. Ku­leba azt mondta, olyan gépek kelle­nek nekik, amiket tudnak vezetni a pilótáik, azaz minden bizonnyal a korábbi keleti blokk EU-tagállama­­iból érkeznek majd a repülők. Úton a német hadianyag Elindították az orosz invázió el­len harcoló ukrán hadsereg támo­gatását szolgáló német fegyverszál­lítmányt - nyilatkozta a német vé­delmi miniszter. A fegyverek úton vannak, és megérkezésük órák kér­dése - mondta Christine Lambrecht. A szövetségi kormány a válságöve­zetekbe irányuló fegyverexportot el­utasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegy­vereket az ukrán hadseregnek, ami példátlan lépés Németország II. vi­lágháború utáni történetében. Cseh­ország újabb fegyverszállítmánnyal segíti Ukrajnát. Jana Cernochová vé­delmi miniszter azt mondta, hogy a fegyverek és a haditechnika értéke 400 millió korona. „Nem könnyű­­fegyverekről van szó” - tette hozzá, de részleteket biztonsági okokra hi­vatkozva nem közölt. Az előző cseh fegyverszállítmány, amelyről szom­baton döntött a kabinet, Cernochová szerint már meg is érkezett rendelte­tési helyére. Svédország is küld ka­tonai eszközöket és más segítséget. Magdalena Andersson miniszterel­nök elmondta, országa az 1939-es szovjet-finn háború óta most küld először fegyvereket egy másik or­szágnak. A bejelentés szerint 5000 tankelhárítót, 5000 védőmellényt, 5000 sisakot és 135 ezer élelmiszer­csomagot adnak az ukránoknak. Félmillió menekült Az Európai Unió tagországai megállapodtak arról, hogy akár 3 évig befogadnak ukrán menekül­teket, akik azonnali ideiglenes vé­delmet kaphatnának. Az EU-nak az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt menekültek millió­inak érkezésére kell felkészülnie, ezért az Európai Bizottság tervet dolgoz ki a nemzeti erőfeszítések összehangolására és a menekültek esetleges tagállamok közötti elosz­tására - közölte Ylva Johansson bel­ügyi biztos. Az unió szerint akár 7 millió ember is elhagyni kénysze­rülhet a hazáját Ukrajna orosz in­váziója miatt, ezzel pedig a háború „történelmi méretű” humanitárius katasztrófához vezethet. Janez Le­­narcic, a szakterületért felelős uni­ós biztos azt mondta, 18 millió le­het azoknak a száma, akik a háború miatt segítségre fognak szorulni, és közülük előreláthatóan 4-7 millió ember el is hagyhatja Ukrajnát. Csütörtök óta több mint félmillió ember menekült el Ukrajnából a há­ború miatt valamelyik szomszédos országba - közölte tegnap Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának (UNHCR) vezetője. Ebből közel 300 ezren Lengyelor­szágot választották. Ukrajna legyen EU-tag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnapi videóüzenetében felszólítot­ta az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. „Az európaiak tisztában van­nak azzal, hogy katonáink államun­kért, ezzel egy időben egész Európá­ért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz for­duljunk: új, különleges eljárás for­májában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoz­tatta az elnök. Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de „a célunk az, hogy mi mind egyen­lők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője azt mondta: Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van. Ugyanakkor kiemelte, most az orosz agresszióval szemben kell fel­lépni. A világ nem engedheti meg magának, hogy egy hatalmas or­szág katonai képességeivel szétzúz­za egyik szomszédját - szögezte le. Fájdalmas veszteségek Az ukrán belügyminisztérium összesítése szerint 352 ukrán állam­polgár halt meg az orosz invázió so­rán, köztük 14 gyermek. A hivatal adatai alapján további 1684 ember, köztük 116 gyermek megsebesült. Ez a szám azóta lényegesen nőtt, mert Harkivban hétfőn lakóházakat lőttek szét. Az orosz védelmi mi­nisztérium először ismerte el, hogy vannak orosz áldozatai az invázió­nak. „Az orosz katonaság körében voltak halottak és sebesültek a kü­lönleges katonai művelet során” - idézte a TASZSZ hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közle­ményét, ami szerint „az orosz fegy­veres erők által elszenvedett vesz­teségeknek többszöröse a kiirtott nacionalisták száma”. Igor Kona­­senkov, az orosz védelmi minisz­térium szóvivője Konasenkov hadi­jelentésében első ízben tért ki arra, hogy az orosz haderőnek halottjai és sebesültjei vannak, de konkré­tumot nem említett. Ukrán oldalon több ezer, akár az 5000-et is meg­haladó orosz halottról beszélnek. A tábornok közölte: a háború négy napja során az orosz erők az ukrán katonai infrastruktúra 1 067 objek­tumát semmisítették meg, köztük 27 parancsnoki állást és kommuni­kációs csomópontot, 38 légvédelmi rakétarendszert és 56 radarállomást számoltak fel. Továbbá megsemmi­sítettek hét légvédelmi rakétarend­szert és három Bayraktar TB-2 pi­lóta nélküli repülőgépet. Összecsuklott a rubel Óriásit zuhant a rubel hétfő haj­nalban a legújabb szankciók hatásá­ra, miközben Oroszországban hosszú sorok kígyóztak az ATM-ek előtt, hogy az emberek minél gyorsabban készpénzhez jussanak. Az orosz fi­zetőeszköz közel 30 százalékot ve­szített értékéből a dollárral szemben, és az ázsiai kereskedés során volt, hogy 119-et is kellett belőle adni egy amerikai dollárért (a pénteki piaczá­ráskor még 83,50-et adtak). Tekint­ve, hogy az orosz jegybank európai pénzintézeteknél tárolt tartalékait is befagyasztották, a rubel védelme ér­dekében történő beavatkozás határai is korlátozottak. (mti, Pont 444, Tx) Kiégett orosz harci járművet mustrál Harkiv utcáin egy ukrán katona. A másfél milliós várost tegnap brutálisan megsorozták az orosz rakéták. (tasr/ap) Zelenszkijre vadászó zsoldosok Több mint 400 orosz zsoldos tartózkodik Kijevben azzal a pa­ranccsal, hogy kutassák fel, és öljék meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kormánya tagjait - értesült a The Times. A brit lap szerint a rendszeresen orosz állami megbízásokat teljesítő, Putyin elnök egyik legközelebbi szövetségese által irányí­tott Wagner Group zsoldosai öt hete érkeztek Ukrajnába azzal a megbízással, hogy fejezzék le az ukrán vezetést, és ha ez si­kerül, komoly bonuszt kapnak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármes­tere elmondta, hogy a kijárási tilalomra azért van szükség, hogy könnyebb legyen „orosz szabotőrökre” vadászni. A brit lap szerint jelenleg 2000-4000 Wagner-zsoldos lehet Ukrajná­ban, és többségük Afrikából érkezett az országba még janu­árban. Sokan Ukrajna keleti megyéiben tartózkodnak, kb. 400 zsoldos azonban Fehéroroszország felől érkezve elérte Kijevet, ők vadásznak most az ukrán felsővezetésre. A halállistájukon Zelenszkij és a kormánytagok mellett szerepel Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere és testvére, Volodimir is. (444)

Next

/
Thumbnails
Contents