Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-31 / 75. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. március 31. | www.ujszo.com A nem iskolaéretteket is be kell íratni Ha a szülő úgy látja, gyermekének haladékra van szüksége, az óvodában kér­vényezheti a kötelező nagycsoportos óvodalátogatás folytatását (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Április az általános iskolai beiratkozások hónapja. A világjárvány miatt a be­iratkozás idán is sok helyen elektronikusan fog zajlani, és a legtöbb intézmény már hetekkel ezelőtt közzétette a szükséges információkat. A legfontosabb tudnivaló, hogy az alapiskola első osz­tályába be kell íratni minden tanköteles gyermeket. Hagyományosan mindig április 1. és 30. között zajlanak az alapisko­lai beíratások - a koronavírus miatt kialakult helyzetben ezt sok helyen az idén is távúton oldják meg. Ahol erre nincs lehetőség, ott azt javasol­ják, hogy gyermekek nélkül, csak a szülők keressék fel az iskolát a jár­ványügyi intézkedések betartása mellett - ez esetben az időpontot ta­nácsos előre egyeztetni az adott is­kola vezetésével. Van olyan intéz­mény is - például a szenei alapisko­la -, ahol a járvány előtt megszokott módon történik a beíratás. A pozso­nyi Duna utcai alapiskolában pedig elektronikusan és személyesen is be lehet íratni a gyerekeket. A szülők kötelessége Minden, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező szülő köteles beíratni az alapiskola első osztályába a gyermekét, ha az augusztus végé­ig betölti 6. életévét. Szlovákiában szabadon választhatunk iskolát, de a gyermeket csak az az intézmény kö­teles felvenni, ahová a lakhelye sze­rint tartozik. Teljesen mindegy, hogy magán-, egyházi vagy valamilyen speciális intézményt választunk-e, a fontos, hogy április végéig valahová benyújtsuk a jelentkezési lapot. Aki nem tudja eldönteni, hova járjon a gyermeke, tanácsos az állandó lak­hely szerinti körzetben levő iskolába beíratni, később át lehet majd vinni máshová. Ha a család külföldön él, Szlováki­ában akkor is be kell jelenteni vala­hová a gyermeket - a legegyszerűbb elektronikusan a lakhely szerint ille­tékes alapiskolába. A beiratkozáskor pedig tájékoztatni kell az igazgatót arról, hogy a gyermeknek ez lesz a törzsiskolája, de ténylegesen külföl­dön fog iskolába járni. Az ilyen típu­sú tanulmányokat írásban kell kér­vényezni. Ha a koronavírus-járvány .mi­att vagy más okokból a szülők azt szeretnék, hogy gyermekük otthon tanuljon, vagy maradjon még lega­lább egy évig az óvodában, akkor is be kell íratni az első osztályba, de azonnal kérvényt kell benyújtani az individuális tanulás vagy az óvoda­látogatás folytatásának az engedélye­zésére. Az előbbi esetében a gyerek nem jár iskolába, hanem otthonról követi a képzési programot, és a szü­lők töltik be a tanító funkcióját. A tankötelesség alól senkit sem lehet felmenteni, az egészségügyi problémákkal küszködő, valami­lyen fogyatékkal élő gyermekeket is be kell íratni. Aki nem tesz eleget a kötelességének, az kihágást követ el, amiért 331,94 euróig terjedő bírság szabható ki. Iskolaérett és tanköteles Az iskolaérettség és a tanköteles­ség két eltérő fogalom. Tanköteles az, aki 2022. augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Az iskolaérettség megállapítása már bonyolultabb do­log, és lényegében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kognitív, érzel­mi és szociális fejlődés olyan fokát érte el, amely lehetővé teszi számára Általános iskolai beíratás az iskolai ismeretek és készségek el­sajátítását. A központi idegrendszer­nek olyan fejlettnek kell lennie, hogy a gyerek ellenálló legyen a fokozott teherrel szemben, képes legyen oda­figyelni, összpontosítani, érzelmileg is kiegyensúlyozott legyen. Akkor is be kell íratni a gyermeket, ha nem va­gyunk benne biztosak, hogy iskola­érett. Ilyen esetben a behatáskor je­lezhetjük az iskola vezetésének, hogy feltehetően haladékot fogunk kérni. A haladók intézése Tavaly módosult a törvény: meg­szűnt a beiskolázás elhalasztásának, valamint az utólagos halasztásnak az intézménye, és az iskolák már nem dönthetnek a beiskolázás elhalasztá­sára vonatkozó szülői kérvényekről. Ha a szülő úgy látja, gyermekének haladékra van szüksége, az óvodá­ban kérvényezheti a kötelező nagy­­csoportos óvodalátogatás folytatását. Egy ilyen kérelemhez csatolni kell egy szaktanácsadói véleményt, a ke­zelőorvos írásos jóváhagyását és a szülők beleegyezését. Ettől függetle­nül a gyermeket áprilisban minden­képpen be kell íratni valahová, és ha a szakvélemény alapján nem iskola­érett, akkor az óvoda megengedheti, hogy még egy évig ott maradjon. Ab­ban az évben azonban, amikor betölti a hetedik életévét, szeptember 1-jétől már iskolába kell járnia. Ha egy 6 évesnél kisebb gyer­meket szeretnénk korábban beírat­ni az iskolába, akkor a kiválasztott alapiskola igazgatójától írásban kell kérnünk, hogy engedélyezze a gye­rek kivételes felvételét. Ez esetben is csatolni kell egy szaktanácsadói véleményt. Régebben, ha a beiskolázott gyer­mekről utólag, pár hét vagy hónap is­kolába járás után kiderült, hogy nem iskolaérett, utólagos halasztást lehe­tett intézni. Erre már nincs lehetőség, a gyermeket speciális igényű tanuló­nak minősíthetik, és a pontos diagnó­zis felállítása után individuális tervet vagy megfelelő terápiát dolgoznak ki a számára. (sza) A megfelelő iskola kiválasztása kihívás a szülők A világjárvány miatt a mosta­ni leendő kis elsősök is nagyon sokat voltak otthon, keveseb­bet jártak óvodába. Néhány szülő aggódik, vajon gyermeke beiskolázható-e. A tanköteles­ségről és az iskolaérettsógről Kovács Katalin gyógypeda­gógust, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola inkluzív csoportjának a vezetőjét kér­deztük. A mostani nagycsoportos óvo­dások fel vannak készülve az is­kolakezdésre? A világjárvány felforgatta a csa­ládok megszokott napirendjét, ami hatással volt a gyermekekre is. Az óvodák ugyan májusban újra meg­nyitották kapuikat, de nagyon sok új szabály fogadta a visszatérő gyerme­keket és szüleiket. Például: a korona­vírus előtt a szülő bekísérhette gyer­mekét az óvodába, ott búcsúzhattak el, a visszatérést követően viszont már az ajtónál búcsút kellett venniük egy­mástól. Ez önmagában is nehézséget okozott a gyermekek többségénél, és ezt tetőzte a megszokott óvó nénijük és barátaik hiánya, akik a koronaví­rus általi megbetegedés miatt sokszor több hetet hiányoztak. A különféle hi­giéniai intézkedések, a lázmérés és az állandó fertőtlenítés mind-mind eltér­tek a járvány előtti időszaktól. Azok a családok különösen ne­héz helyzetben voltak, amelyekben különféle korosztályú gyermekek éltek. Az iskolások tanítása online folytatódott, miközben az óvodá­sok szükségletei háttérbe szorultak, kevesebbet beszéltek a szüleikkel, gyakrabban voltak egyedül, ami elői­dézte a mindennapi televízió- és szá­mítógép- vagy táblagéphasználatot. A családtagok frusztráltakká váltak, a kialakult feszültség' negatívan be­folyásolta a gyermekek érzelmi vi­lágát. Hiányzott a meghallgatás, a megértés és a magyarázat, ami sok­szor megkönnyítette volna az adott helyzetből fakadó érzelmek feldol­gozását. Ez által változások jelentek meg a gyerekek viselkedésében is. A karantén ideje alatt felborult a napi rutin, ami aztán nehézséget okozott az ismételt beilleszkedésnél. A be­zártság, az óvodák bezárása negatív hatással volt a gyermekek szociali­zációjára. Hogyan lehet ezen javítani? Segítsünk nekik érzelmileg feldol­gozni az elmúlt időszak eseményeit! Adjunk teret az érzéseik és gondolata­ik kifejezésének! Érzékeltessük velük, hogy itt vagyunk, és készen állünk támaszként szolgálni, ha szükségük van rá! Olvassunk több érzékenyítő mesét, melyek segítenek feldolgozni a rossz tapasztalatokat, és csökkentik a felgyülemlő feszültséget! Próbáljuk őket közösségi programokba bekap­csolni, ahol a beilleszkedést gyako­rolhatják! Alakítsunk ki napi rutint a hétköznapokon kívül a hétvégeken is! Építsünk be a hétköznapokba több olyan elfoglaltságot, amely hozzájárul a szem-kéz koordinációjának fejlesz­téséhez és a háromujjas ceruzafogás elsajátításához! Rajzoljunk, fessünk, színezzünk, labdázzunk, és végez­zünk sok-sok más tevékenységet, ahol a szem és a kéz egyszerre dolgozik! Mik az iskolaérettség jelei? Az iskolaérettég egy összetett, komplex fogalom, a gyermek egész személyiségének érettségét foglalja magába. Segít a gyermeknek az óvo­dás, játékos környezet után minél si­keresebben alkalmazkodni a sokkal kontrolláltabb, felelősségteljesebb is­kolai környezethez. Magába foglalja a fizikai, pszichés és szociális alkal­masságot az iskolai elvárások telje­sítéséhez. Egy iskolaérett gyermek képes beilleszkedni a közösségbe, vágyik a közösségbe tartozásra, jól alkalmazkodik a szabályokhoz, ön­álló, képes legalább 10-15 percig aktí­van figyelni és összefüggően beszélni, beszéde érthető, a hangokat tisztán ejti ki. Továbbá: nyitott és érdeklődő, testalkata arányos, a nagy- és finom­mozgása rendezett, koordinált, meg­felelő a feladat- és kötelességtudata. Mikor kérjünk halasztást, mikor forduljunk szakemberhez? Beszédproblémák esetén érde­mes logopédiai segítséget igényel­ni. Részképesség fejletlensége esetén fejlesztő pedagógiai foglalkozások ajánlottak, melyeket a fejlesztő pe­dagógus határoz meg. Később ezek a képességek képezik az olvasás, az írás, a számolás alapjait. Ha a gyer­mek érzelmi világa kiegyensúlyo­zatlan, beilleszkedési és viselkedési problémái vannak, szintén kérjük ki szakember véleményét! Egyre több a problémás gyerek. Őket is be lehet iskolázni? Mára már talán az emberek több­sége számára nem idegen fogalom az inklúzió. Ennek keretén belül egyre több iskola nyitja meg kapuit a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, és biztosít egyénre szabott oktatást. Ezen gyerekek beiskolázá­sa egy közös munkán alapul, amely­nek az iskola, a család és a gyermek egyaránt részesei. Egyre több isko­la alkalmaz olyan szakembereket, akik képesek ellátni ezen gyerme­kek oktatását, fejlesztését, és segí­teni tudnak abban, hogy kortársaik­kal együtt tanulhassanak. Gondolok itt a gyógypedagógusokra, iskolai pszichológusokra és asszisztensek­re, akiknek a munkája nélkül mindez elképzelhetetlen volna. Milyen szempontok alapján vá­lasszunk iskolát? Az iskolaválasztás kihívás minden szülő számára, ez ügyben nem létezik aranyszabály. Az egyik fontos szem­pont a lakhely és az iskola közti távol­számára ság. Próbáljunk meg minél közelebbi iskolát választani! Az új közeg, elvá­rások, szabályok egyébként is kimerí­­tőek a gyermek számára, így biztosan jó, ha e mellett nem terheljük hosz­­szantartó, fárasztó utazással. Gyer­mekeink igényeinek figyelembevétele is rendkívül fontos. Válasszunk olyan iskolát, ahol a lehető legtöbbet fejlőd­het, amely megfelelően felkészít a to­vábbtanulásra! Ha például a sportokat szereti, érdemes olyan iskolát keresni, amely tudja fejleszteni az ehhez szük­séges képességeit. A többnyelvű családokban élő gyerekeknek hogyan válasszák ki az oktatási nyelvet? Vegyes házasságokból származó gyermekek esetében is, annak elle­nére, hogy mindkét szülő más-más nyelven kommunikál a gyermekkel, az egyik nyelv közelebb áll hozzá­juk. Figyeljük meg őket például ak­kor, amikor sírnak vagy valamilyen fájdalmuk van, hogy milyen nyelven próbálják ezt velünk közölni. Ha az egyik szülő magyar, a másik pedig szlovák anyanyelvű, szerintem érde­mesebb magyar iskolába íratni, hi­szen ott a magyar mellett a szlovákot is tökéletesíthetik. Sokszor a szülők aszerint döntenek, hogy melyikük tud majd többet foglalkozni a gyer­mekükkel, melyikük tud majd több segítséget nyújtani. Ilyenkor az a leg­fontosabb, hogy mindez a két szülő megállapodásán alapuljon. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: 2%-OS ADÓFELAJÁNLÁS ■ AZ ADÓFELAJÁNLÁS LÉNYEGE, AZ ÜGYINTÉZÉS MENETE

Next

/
Thumbnails
Contents