Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-03 / 51. szám
WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM GyÓGYHÍREK - HIRDETÉS Valóban, minden korban lehet a gyerekkel őszintén beszélni egészségi állapotáról, de figyelembe kell venni, hogy a fejlődés melyik szakaszában van, érti-e az absztrakt gondolkodást, vagy nem. Előfordul, hogy már a kisebb gyerek is tudni akarja, miért van kórházban, és miért nem otthon, miért vizsgálgatják őt az orvosok és a ápolók, miért kell vért venni tőle, mikor megy haza? Az idősebb gyerekek más kérdéseket tesznek fel: milyen gyakran kell még ide jönniük, miben korlátozza őt majd a betegség, javulni vagy romlani fog-e az állapota, mikor mehet haza? A még idősebbek a jövőre, a kezelés folyamatára, sikertelen kezelés esetén a további gyógymód lehetőségeire és egyéb kérdésekre keresik a választ. Minden kérdésre válaszolni kell, és ki kell deríteni, hogy minden világos-e, vagy még további magyarázatra van szüksége. Semmiképpen nem jó, ha a szülő hazudik a gyereknek, vagy félrevezeti őt, mert az igazságot úgyis megtudja, s csak megrendülne a bizalma. Minden kérdésre válaszolhat a szülő, vagy vannak helyzetek, amikor szakember segítségét kell kérni? A szülő előnyben van, hiszen ő ismeri legjobban a gyermekét, és meg tudja jósolni, hogy különféle helyzetekben hogyan reagál. A kisgyerek számára a szülő a legfontosabb személy, akit közel akar érezni magához, megbízik benne, ezért számára ő a legfontosabb informátor. Azonban ahogy fejlődik, az orvosoktól és nővérektől is szeretne információt kapni, szaktekintélyeknek tartja őket, így hát bízhat képességeikben és felkészültségükben. Minél idősebb a gyerek, annál több információt vár az orvosoktól és nővérektől, ennek ellenére a szülő mindig pótolhatatlan szerepet játszik a betegség okozta teher elviselésében. Milyen következménye lehet annak, ha a szülő vagy az orvos eltitkolja a fontos információkat a betegségről? Mérges lehet, ellenkezhet és elveszítheti hitét abban, hogy segíteni akarnak neki. így nem készítjük fel kellőképpen arra, mi vár rá, megijedhet, sírhat, és már nem fog együttműködni sem az orvossal, sem az ápolóval. Ez pedig sem az egészségügyi személyzetnek, sem a szülőnek, a gyereknek meg végképp nem jó. A gyerek nagyon érzékenyen reagál a szülő viselkedésére, és nagyban másolja azt. Ha a szülő, aki gyermekével a kórházban tartózkodik, rosszkedvű, mérges, depressziós vagy állandóan sír, valószínűleg a kis beteg is így fog viselkedni. Ám nem egyszerű állandóan jó arcot vágni, kiegyensúlyozottnak látszani, miközben a szülő mindent megtenne, hogy gyermeke meggyógyuljon. Mivel lehetne megnyugtatni a sírós, szorongó gyereket? A tapasztalatok azt mutatják, hogy legmegnyugtatóbb az, ha mindkét szülő a beteg mellett van, de ez most, a koronavírus-járvány idején nem lehetséges. A közvetlen kapcsolatot gyakran telefonbeszélgetés helyettesíti. Nem könnyű beszélgetések ezek. A szülők gyakran tehetetlenek és magányosak. Ilyenkor azt tanácsoljuk, vegyék fel a kapcsolatot hasonló helyzetben lévő szülőkkel vagy olyanokkal, akiknek van tapasztalatuk ilyen helyzettel. A kórházban igyekszünk csoportos foglalkozásokat tartani a szülőknek, akik a kórházban vannak. Megpróbálunk erős, egymást támogató közösséget létrehozni, de azt semmiképpen sem lehet mondani, hogy ez a biztos recept az elkeseredettség és a sírás ellen. A gyerek betegsége a legrosszabb, amit a szülőnek és a gyereknek át kell élnie. Mindenki másképpen birkózik meg ezzel a helyzettel. Ha a gyerek szomorú és sír, ne akadályozzuk őt ebben, ne mondjuk neki, hogy ne sírjon, és soha ne hazudjunk neki azért, hogy pár percre megnyugodjon. Nehéz megakadályozni a sírást, megfékezni a szomorúságot és a félelmet, de ha megengedjük neki, hogy sírjon, hogy szomorú legyen és féljen, akkor utána biztosan kissé megkönnyebbül. Kovács Ilona nadácia ■r ^ Dakujeme za va.se 2% uűujuj.nadaciadkc.ók Egészség EXTRA 2022. Március 21 HMHMM HIRDETÉS ■ DP220057
