Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-31 / 75. szám
4 RÉGIÓ 2022. március 31. | www.ujszo.com Kassák Lajos ismét Érsekújvárba látogatott Uitz Béla, Siratás című, 1916-ben készített rézkarca az egyik folyóirat címlapján SZÁZ ILDIKÓ Forradalmárok ós emigránsok - Kassák ás köre elnevezéssel nyílt kiállítás a magyar avantgárd mozgalom meghatározó személyiségéről és követőiről a Zmeták Ernő Művészeti Galériában. Helena Markusková régóta dédelgetett álma valósult meg a nem mindennapi tárlat megrendezósóvel, amelynek számos háborús vonatkozása van, holott több hónappal ezelőtt móg nem is sejthette, hogy milyen harcok dúlnak majd a határainkon túl. ÉRSEKÚJVÁR Kassák Lajos 1887. március 21-én született Érsekújvárban, születésének 135. évfordulójának hetén, március 24-én nyitották meg a tárlatot a szülővárosában. Kassák-akták A Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító és képzőművész gazdag életútját ezúttal lapszerkesztői munkásságával egészítették ki. Helena Markusková, a megyei fenntartású galéria igazgatója és a kiállítás kurátora már az ünnepi megnyitón hangsúlyozta, intézményük kiállítási programjában fontos helyet foglalnak el a „Kassák-akták”, folyamatosan kutatják a munkásságát. A Zmeták Ernő Művészeti Galériában állandó kiállítása és gyűjteménye van Kassák Lajosnak, és ide került a mellszobra is, miután eltávolították a főtéri parkból. „Az elmúlt évtizedekben a galéria több kiállítást rendezett, ahol kortárs művészek reagáltak Kassák műveire és mítoszára. Ilyen volt az Amikor Kassák valaki más 1990-ben és 1992-ben, a Kassák kalapja 1997-ben, a Posta Kassáknak 1998-ban, vagy a Tisztelet Kassáknak 2007-ben” - jegyezte meg Helena Markusková. A Tett ós a MA Érsekújvárban ezúttal elsősorban a Kassák alapította avantgárd folyóiratokkal, azok munkatársaival ismerkedhet meg a közönség, ezért várják az alapiskolák felső tagozatos tanulóit és a középiskolásokat is egy izgalmas irodalmi órára a galériába, amelyet interaktív bemutatóval tettek teljessé. A tárlat gazdag anyagából az is kiderül, hogy a Kassák kör magvát a hőskorszakban (1918— 1922) Uitz Béla és Bortnyik Sándor képzőművészek, Mácza János teoretikus, Barta Sándor és Újvári Erzsi költők, továbbá Simon Jolán előadóművész, egyben Kassák Lajos felesége alkották. A Tett 1915 és 1916 között, a MA folyóirat 1916 és 1925 között jelent meg, és a munkatársakból létrehozott kör is ekkor működött, 1915 és 1926 között. „Kassák Lajos egy évtized leforgása alatt a magyar aktivizmus mozgalmának vezére, forradalmi változások résztvevője, majd emigráns, képzőművész, a mértani absztrakció úttörője, a nemzetközi művészeti színtér aktív szereplője, egyúttal a modern vizuális kultúra alkotója és propagátora lett” - mondta Helena Markusková. Forradalmi művészet „A kiállítás anyagából, a bemutatott címlapokból, szövegrészietekből kiderült, hogy az alkotócsoport a forradalom légkörének kulturális előkészítője volt, a társadalmi változások eljövetelére várva élt, de nézeteltérése támadt a párt vezetőivel”- tudtuk meg a kiállítás kurátorától, aki rögtönzött tárlatvezetésre invitált bennünket. Lélegzetelállító például Uitz Béla Siratás című rézkarca 1916-ból, vagy a horvát származású Dobro-Kassák Lajos rendkívül gazdag életpályáján fényképes és képzőművészeti dokumentumok kalauzolják végig a látogatókat (A szerző felvételei) vits Péter, Krisztus siratása című tusrajza, amit festményként is megalkotott, és iszonyú botrányt keltett vele, miután megjelent A Tettben. „A Tanácsköztársaság bukása után a kör tagjai emigráltak. Ideiglenes központjukban, Bécsben folytatták tevékenységüket. A csoport egységét ideológiai viszályok bontották meg, a művészet autonómiáját hangsúlyozó művészek és a proletárművészet képviselői között. A szakítást követően Kassák figyelme az aktuális irányzatokra orientálódott, bekapcsolódott a nemzetközi avantgárd hálózatába, a MA-t európai színvonalú folyóirattá változatta. A többiek a környező országokban működtek ideiglenesen vagy véglegesen” - egészítette ki az elmondottakat Helena Markusková. Az előadó hozzátette, az 1925-ös és 1926-os években a magyar avantgárd művészek többsége, köztük Kassák is visszatért Magyarországra. Míg mások végleg Oroszországba távoztak, ahol bekapcsolódtak az új társadalmi rendszer építésébe. Néhányuk számára választásuk végzetes következményekkel járt, míg mások túlélték a sztálinista tisztogatásokat. Tárt kapukkal Kihagyhatatlan kiállításról van szó, melyen országos viszonylatban első alkalommal mutatják be Kassák Lajosnak és körének a működését szélesebb összefüggésekben. Izgalmas szemrevételezni a bemutatott alkotásokon az egyes szereplők egymásra való ösztönző hatását. Képzőművészeti alkotások, a grafikai dizájn remekei, különféle propagandista plakátok is láthatók a gyűjteményben. Látogatásunkkor éppen tárva-nyitva állt a galéria kapuja, mivel kiemelték a régi ajtót a keretből és a munkások épp az új, korszerű nyílászáró behelyezésén dolgoztak. Égyfajta jelképnek, üzenetnek is tekinthetnénk a történteket azzal, hogy a Kassák szülővárosában, illetve annak térségében élők számára újfajta látásmódot és élményt nyújthat e jeles személyiség még jobb megismerése. Először tartanak dúlaképzést Komáromban TORNYAI BIANKA Első alkalommal tartanak dúlaképzóst a hétvégén Komáromban. A résztvevők arról tanulhatnak, hogyan segíthetik jól a várandós és szülő nőtársaikat. KOMÁROM A dúla görög eredetű szó, jelentése: szolga. Amerikában az 1960-as években szervezték az első dúlaképzést, akkor nevezték el a nőket szolgáló asszonyokat dúláknak. Érzelmi támogatás A hétvégén a DONA International nonprofit szervezet alapképzését végzi el tizenhárom jelentkező. Balázs Vataséin Emese, aki maga is dúla, az egyik szervezője a komáromi tanfolyamnak. „A DONA, vagyis a Doulas of North America (Dél-amerikai Dúlák) szakértőkből álló szervezet, van köztük szülész, pszichológus, gyermekorvos, gyógytornász, akik azt figyelték meg, hogy amikor a nők mellett van egy érzelmi támogató, akkor jobbak a szülésélmények és jobb a szülés kimenetele, tehát szülészeti előnye van, ha a nő mellett van egy asszonytársi segítő. Ebből kiindulva kezdték el képezni a nőket arra, hogyan legyenek jelen jól az anyák mellett ebben az időszakban. Valójában mindenkit dúlának tekinthetünk, aki a családokat, a nőket szolgálja a perinatális időszakban, mert nem kell speciális végzettség ahhoz, hogy érzelmi biztonságot és támaszt tudjunk nyújtani az asszonyoknak” - fejtette ki. Balázs Vatascin Emese úgy véli, régebben, mielőtt elterjedt volna a kórházi szülés és otthon szültek, a dúláskodás része volt az asszonyok életének. A bába mellett mindig volt egy női segítő, aki leggyakrabban a nő rokonok egyike volt., Azzal, hogy intézményesült a szülés, eltűnt vagy háttérbe szorult a családias légkör és az érzelmi támogatás a szülés során, hiszen sokáig az apákat sem engedték be a szüléshez. Elmondhatjuk, hogy a szülő nő el van anyátlanodva és kell mellé valaki, aki úgy gondoskodik róla, mint az édesanyja” - tette hozzá. A dúla feladatai Manapság a dúlák is legtöbbször a kórházi környezetben vannak az anyák mellett, ezért a dúláknak a kórház mindennapjait érintő tudásra is szükségük van. Ismerniük kell például, hogyan zajlik a kórházi szülés, mire számíthatnak az anyák, amikor megérkeznek a kórházba, de azt is tudniuk kell a dúláknak, hogyan kommunikáljanak az egészségügyi dolgozókkal. A hétvégi képzés ahhoz ad alapot, hogy valaki hivatásos dúla legyen. „A háromnapos képzés felöleli a várandósság, a vajúdás, a szülés időszakát és a császármetszést. Azt tanítjuk, milyen igényei vannak a nőknek ezekben az átmeneti periódusokban, illetve hogy az igényekre hogyan tudunk jól reagálni, milyen eszközeink vannak arra, hogy segítsük a nőket ebben az időszakban. Szerintem az egyik legfontosabb szerepe a dúlának a természetes fájdalomcsillapítás, de a gyermekágyas időszakban is jelen van. Megbeszéli az anyával a szülésélményt, ami rendkívül fontos, főleg, ha valami nem úgy sikerült, ahogy tervezte, ilyenkor a dúla segíthet a feldolgozásban” - részletezte Balázs Vatascin Emese. A képzés szerinte ahhoz ad alapot, hogy a résztvevők képesek legyenek megnyílni a hivatás felé. Dézsi Réka minősített dúlatréner tartja a képzést, akinek jelmondata, hogy két meleg kéz és egy szerető szív a dúla legfontosabb eszköze, és az, hogy tudjon jelen lenni. Nem szakma A dúlaság Balázs Vataácin Emese véleménye szerint nem szakma. Nem kell hozzá feltétlenül egészségügyi végzettség, és mindegyik dúla kicsit máshogy fogalmazza meg, mitől dúla. Mindenki a saját erősségeit, esetleg az eredeti szakmáját tudja kibontakoztatni azután, hogy elvégzi a dúlaképzést. A hétvégi tanfolyamra tizenhármán jelentkeztek, különféle területekről. Van köztük szoptatási és hordozási tanácsadó, óvodapedagógus, szülésznő, pszichológus, és a résztvevőknek majdnem a fele kisgyerekes anyuka. „A dúlák és az anyák is sokfélék, nincs két egyforma szülés, ahogy két egyforma lélek sincs, mindenkinek másra van szüksége. Azért is örülök, hogy összejött a képzés, amit egyébként a koronavírus miatt ősszel tartottunk volna, mert minél több dúla van, annál több anyához juthat el a segítségük. A dúla jelenléte nagymértékben javítja az anyák megéléseit a szülés során. 30- 50 százalékkal ritkábban van szükség császármetszésre, ha jelen van a dúla, de ritkább a szülés indítása, gyorsítása, és a babák Apgar-értékei is jobbak” - hangsúlyozta. A dúla az apákat is támogatja, leginkább azzal, hogy a szülés alatt nekik is szerepet ad, hiszen Balázs Vatascin Emese tapasztalatai alapján leginkább az feszélyezi őket, hogy mit csináljanak a szülés közben, miben tudnak segíteni. Ezekre a feladatokra ideális esetben a dúla előre fel is készíti őket. A dúlaképzésen nemcsak a hivatás alapjait tanulhatják meg a résztvevők, hanem az önismeretüket is fejleszthetik (Fotók: Dézsi Réka)
