Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-30 / 74. szám
www.ujszo.coml 2022. március 30. KÖZÉLET I 3 Több száz áldozatot követelt a koronavírus BUGÁRANNA Pozsony. A járvány előtti szintre csökkent a halálozás, a koronavírus-fertőzás viszont továbbra is számos halálos áldozatot követel - derül ki a Statisztikai Hivatal (SÚ SR) tájékoztatásából. Februárban összesen 4876 ember vesztette életét, Szlovákiában legutóbb tavaly szeptemberben regisztráltak ennél alacsonyabb halálozási adatot. Míg 2021 novemberében, illetve decemberében a halálesetek száma meghaladta a 7500-at, addig az idei év elején lényeges javulás tapasztalható. Az előző ötévi, pontosabban a 2015 és 2019 között mért átlaghoz képest nem rosszabb a helyzet: a februári ötévi átlag 4825 személy, az idei érték pedig 4876, ami mindössze 1,1%-os emelkedést jelent. „2022 januárjában és februárjában több mint háromezerrel kevesebb ember halt meg, mint 2021 azonos időszakában, amikor tetőzött a járvány. Egy évvel ezelőtt 70 százalék körül volt a többlethalálozás, idén januárban 7 százalékra csökkent, februárban pedig már majdnem elérte a járvány előtti szintet” - mondta Zuzana Podmanická, a hivatal népességügyi osztályának vezetője. Visszatérő vírus A hivatal által közzétett adatokból kiderül, a többlethalálozás az év elejétől csökkenő tendenciát mutat, a koronavírus azonban továbbra is több száz ember haláláért felelős. Februárban 539 személy hunyt el a fertőzés következtében. Az omikron variáns elterjedése enyhébb lefolyású megbetegedést eredményezett ugyan, de A Statisztikai Hivatal szerint nem azért közelít a járvány előtti értékhez a többlethalálozás, mert eltűnt a koronavírus hatása, hanem azért, mert csökkent az egyéb kórok okozta halálozás (TASR-felvétel) ennek ellenére a halálesetek 11%-a továbbra is a járvány számlájára írható. Az előző hónaphoz képest enyhén növekedett ez az arány - januárban a halálesetek 10,4%-át tette ki. A statisztikai adatok szerint februárban minden kilencedik elhalálozás hátterében a koronavírus-fertőzés játszott szerepet. A legtöbb halálesetet ezúttal is a keringési rendellenességek okozták (45%), a második helyen a daganatos megbetegedéseket említik (19%). „Ez a két betegség már régóta a leggyakoribb halálok Szlovákiában’- áll a hivatal összegzésében. A szakértők rámutattak, ebben az évben a keringési rendellenességek és daganatos betegségek is kevesebb áldozatot követeltek, mint a járvány előtti években. Úgy vélik, ez az oka annak, hogy az ötévi átlaghoz közelít a többlethalálozási ráta. Leegyszerűsítve tehát nem azért közelít a járvány előtti értékhez a többlethalálozás, mert eltűnt a koronavírus hatása, hanem azért, mert csökkent az egyéb kórok okozta halálozás. Januárban a koronavírus csak a negyedik leggyakoribb halálok volt, februárban azonban megelőzte a légzőszervi megbetegedéseket. Különbségek A hivatal álláspontja szerint a regionális különbségek februárban is megmutatkoztak - nyolcból hat megyében többlethalálozásról számoltak be. A legmagasabb Trencsén megyében volt, Nyitra és Pozsony megyében viszont kevesebben hunytak el, mint a járvány előtti években. A havi értékeket tekintve a főváros környékén, illetve Nagyszombat megyében következett be a legjelentősebb javulás - utóbbiban a januári 17%-os többlethalálozás egy hónap alatt 5%-ra csökkent. A legtöbb haláleset (3900 fő) ezúttal is a 65 évnél idősebbek körében történt, ami az ötévi átlaghoz képest 7%-os többlethalálozást jelent. Az elhalálozási adatokat a járvány kitörése óta nagyban befolyásolja a fiatalabb nyugdíjasok csoportja (65 és 74 év között), februárban ebben a kategóriában 15%-os többlethalálozási arányt mértek. Maradnak az S-300-as rakéták Jaroslav Nacf elmondta, az S-300-as légvédelmi rendszer pótlása egyelőre nem jöhet szóba (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Jaroslav Nacf (OLaNO) védelmi miniszter továbbra is hangsúlyozza, amíg nőm oldják meg a légvédelmi eszköz pótlását, addig szó sem lehet arról, hogy Szlovákia megszabaduljon az S-300-as rakétáktól. Pozsony. „A fejlesztések lebonyolítása, valamint az alkatrészek és a lövedékek pótlása szempontjából az S-300-as rakéták komoly problémákba ütköznek. A felsoroltakat csak Oroszországból és Ukrajnából lehetne beszerezni. Ukrajnából jelenleg nem adnának el semmit, Oroszországtól pedig semmit sem fogunk vásárolni” - közölte a tárcavezető a keddi sajtótájékoztatóján. Továbbá elmondta, a légvédelmi eszközök pótlása milliárdos tétel lenne, a minisztérium jelenleg ezt nem engedheti meg magának. A szlovák légtér megerősítése érdekében rendelte meg a védelmi tárca a Patriot-rakétákat is, amelyeknek a beüzemelése nemrégiben megkezdődött a szliácsi katonai reptéren. Ezzel kapcsolatban a miniszter elmondta, az elkövetkező napokban megérkeznek a légvédelmi rendszer hiányzó elemei is, ezt követően pedig a keleti országrészekre szállítják őket, hogy az ukrajnai határvonalon biztosítsák a hazai légteret. A Patriot azonban nem tekinthető az S-300-as rendszer teljes értékű pótlásának. Nad’ mindemellett értékelte a védelmi tárca eddigi tevékenységét is. Kiemelte, amióta átvette a minisztérium irányítását, egyetlen nagyobb korrupciós botrány sem merült fel, ami fontos változás az előző kormányokhoz képest. Azt is fontosnak tartja, hogy az új kabinet egyértelműen jelezte a nyugati partnerekkel szembeni elköteleződését, amely az ukrán-orosz háború kapcsán is látszott. A miniszter szerint a következő években is nagy hangsúlyt kell fektetni a modernizációra, legyen szó a technikai eszközökről, az infrastruktúráról, vagy akár a hadseregről. Éppen ezért az elkövetkező időszakban új radarok, tankok, harci drónok, teherszállító járművek és kézifegyverek beszerzését tervezik. Nad’ hangsúlyozta, a szlovák hadseregnek több katonára van szüksége. Mint mondta, az utóbbi időben rendkívül nagy az érdeklődés, több jelentkező van, mint ahányat fel tudnak venni. Már tárgyalásokat kezdeményezett a pénzügyminisztériummal, és reményei szerint mihamarabb megerősíthetik a hadsereget, legalább 3 ezer katonával. A tárcavezető megjegyezte, tárgyalások folynak arról is, hogy az ország GDP-jének 2,2 százalékát a hadiipar fejlesztésére fordítsák. RÖVIDEN Lemond a belügy válságkezelője Pozsony. „Rövid időn belül benyújtom a felmondásom” -jelentette ki tegnap Marián Dritomsky, a belügyminisztérium válságkezelési osztályának igazgatója. Döntését azzal indokolta, nem sikerült jól működő, ellenálló rendszert kialakítania a menekültválság kezelésére. „Ezt a személyes felelősségemnek tartom” - mondta. Egyelőre nem pontosította, mikor távozik az osztály éléről, azt azonban elárulta, nem tervez a tárcán belül más pozíciót betölteni. „Az állam irányítja a menekültválság kezelését” - szögezte le Vendelül Leitner, a minisztérium államtitkára a tárcát ért kritikára reagálva. Leitner megerősítette, a menekültválság idején tervezett külföldi kiránduláson vett részt. Hangsúlyozta, az utazásról egyeztetett a miniszterrel, s úgy véli, a válság irányítása nem egy emberen múlik, sokkal fontosabb a szükséges folyamatok helyes beállítása. Az államtitkár kiállt Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter mellett. (ba) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
