Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-29 / 73. szám

2 KÖZÉLET 2022. március 29. | www.ujszo.com A háborúnak mi is megfizetjük az árát Marcel Klimek pénzügyi államtitkár (balra) és Juraj Valachy, az IFP igazgatója szerint az ukrajnai háború súlyos ér­vágást jelent a szlovák gazdaságnak (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A vártnál alacso­nyabb gazdasági növekedés, még gyorsabban növekvő árak, visszafogottabb bér­emelkedés - az ukrajnai há­ború miatt a gazdasági elem­zők is kénytelenek átértékel­ni az eddigi előrejelzéseiket, és mér most figyelmeztetnek, hogy a helyzet további romlá­séra is fel kellene készülnünk. A pénzügyminisztérium mel­lett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) február 10-én, vagyis két hét­tel Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját megelőzően tette közzé az idei évre szóló friss gazdasági előre­jelzését, amely azzal számolt, hogy a tavalyi 3,1 százalék után idén már 3,5 százalékkal nőhet a szlovák gaz­daság. A javulást a koronavírus-jár­­vány fokozatos lecsengésével és az uniós helyreállítási alapból szárma­zó támogatások pozitív hozzájárulá­sával magyaráztak. Marcel Klimek pénzügyi államtitkár hétfőn bevallot­ta, február elején még álmukban sem gondolták volna, hogy pár héten belül újabb előrejelzéssel lesznek kényte­lenek előrukkolni. Hogy erre mégis sort kerítettek, az az ukrajnai konflik­tussal magyarázható, amely Klimek szerint minden fontos gazdasági mu­tatót átírt. Durva fékezés „Oroszország ukrajnai inváziója rendkívül negatívan hat a szlovák gazdaságra, amelynek a teljesítmé­nye idén - a korábban várt 3,5 szá­zalékkal szemben - csupán 2,1 szá­zalékkal nőhet” - tette hozzá Juraj Valachy, az IFP igazgatója. Szerinte a katonai konfliktus és az Oroszor­szág elleni szankciók korlátozzák az érintett régióba, vagyis Oroszország­ba, Fehéroroszországba és Ukrajnába irányuló szlovák kivitelt, ráadásul a legfontosabb kereskedelmi partne­reink gazdasági növekedése is lelas­sul, ami a termékeink iránti keres­let csökkenésében is megmutatko­zik. Az IFP szerint az Ukrajna elleni orosz támadás a legélesebb reakciót váltotta ki a pénzpiacokon a korona­­vírus-járvány okozta válság 2020-as kitörése óta. Az elemzők az ellátási láncok súlyos zavarát jósolják, ami rövid és középtávon negatívan hat a gazdaságra. Elszállnak az árak Az energiahordozók, a mezőgaz­dasági és egyéb nyersanyagok árait Oroszország ukrajnai inváziója még magasabbra hajtotta. A lakosság számára ez elsősorban a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárakban mutatkozik meg. Míg pár héttel ez­előtt az IFP elemzői azzal számoltak, hogy idén nagyjából 6 százalékkal nőhetnek az árak, a most kiadott elő­rejelzés már 8,5 százalékos infláció­val számol, jövőre pedig további 6,5 százalékkal nőhet az átlagos árszint. „Az ukrajnai háború hozzájárul az energiaárak további emelkedéséhez, aminek a fogyasztási cikkek és szol­gáltatások áraiban is tükröződnie kell. A magasabb infláció ráadásul nemcsak idén, hanem az elkövet­kező években is visszafogja majd a belföldi fogyasztást” - mondta az IFP igazgatója. „A foglalkoztatás - a gazdaság alacsonyabb növekedési üteme ellenére - ugyan tovább nőhet, a bérek azonban idén nem fognak lé­pést tartani az inflációval, vagyis a fizetésünkből kevesebbre telik majd, mint tavaly” - állítja Valachy. Lehet még roeszabb „Az alapforgatókönyv szerint az idei év második felére már enyhe ja­vulásra számíthatunk, a várakozása­ink szerint Szlovákia gazdasági tel­jesítménye jövőre pedig már 5,3%­­kal nőhet, ami a konfliktus utáni fellendülésnek és az uniós források felhasználásának lesz köszönhető. A nagyfokú bizonytalanság miatt azonban egy alternatív forgatóköny­vet is kidolgoztunk, amely az ukraj­nai háború esetleges elhúzódásával és ennek a kivitelre gyakorolt súlyo­sabb következményeivel is számol” - figyelmeztet az IFP igazgatója. A legrosszabb esetben szerinte az idei gazdasági növekedés üteme akár 0,4 százalékra is visszaeshet, az infláció pedig elérheti a 10 százalékot. Nagy kapacitású segítőközpontban fogadják a menekülteket BUGÁRANNA Nagy kapacitású segítőköz­pont nyílt az ukrajnai mene­kültek részére. Az egyko­ri ideglenes buszpályaudvar épületében tájékoztatást kap­nak az őket érintő szükséges információkról, kérvényezhe­tik a menedékjogot, valamint az anyagi szükséghelyzetben lévő személyeknek járó támo­gatást. A helyszínen szociális munkások és pszichológus is tevékenykednek. A fővárosban immár egy helyen összpontosul a segítségnyújtás az Ukrajnából érkező emberek számá­ra. A háború kitörése után a pozsonyi főállomáson hozták létre az informá­ciós pontot, melyet március végén a Bottova utcai, korábban ideiglenes buszpályaudvarként működő épület­be költöztettek. A főállomáson az el­ső hetekben több mint 15 ezer ukraj­nai menekültnek segítettek, közülük nagyjából 2 ezren szállást is igényel­tek. A HB Reavis ingatlanfejlesztő vállalat az év végéig ingyenesen a város rendelkezésére bocsátotta a komplexumot. A központ többnapos készülődést követően hétfőn délelőtt nyitotta meg kapuit, a tervek szerint egész nap nyitva tart majd. A fő cél az, hogy a menekültek egy helyen kapják meg a szükséges szolgálta­tásokat. Lépésről lépésre A bejáratnál frissítővel várják a menekülteket, innen a regisztrációs ponthoz irányítják őket. A földszin­ten, ahol korábban buszjegyet lehetett váltani, most egy információs pont található. Ez az első állomás bizton­sági okokból kötelező minden látoga­tó számára, az emeletre csak karsza­laggal lehet tovább haladni. Hétfőn délután itt hosszú sorok alakultak ki, akár egy óra is eltelt, mire valaki sorra került. A regisztrációt követően koordinátorok igazítják útba a mene­külteket - attól függően, milyen szol- I gáltatásra van szükségük. Első lépésben az ideiglenes mene­dékstátusz a legfontosabb - a kérvény kitöltésében a Szövetség az Emberi Jogokért (Liga za l’udské práva) ön­kéntesei segítenek, az ügyesebbek viszont online is ki tudják tölteni a nyomtatványt. Natália, aki joghall- i gátéként járul hozzá a folyamat­hoz, lapunk érdeklődésére elmond­ta, leggyakrabban a nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, de sokan arra kíváncsiak, az ideiglenes me­nedékstátusz ellenére hazatérhet­nek-e Ukrajnába. „Azt is kérdezik, kiutazhatnak-e más országba, illetve kérvényezhetik-e az ideiglenes me­nedékstátuszt más országban” - tette hozzá. Emellett általános tájékoztatást nyújtanak arról, mit is foglal magába, ha valaki megkapja az ideiglenes en­gedélyt - miben különbözik a mene­kültstátusztól. „Nem szívesen lenné­nek menekültek, nem tartják magukat annak, éreztetik, hogy haza szeretné­nek menni” - mondta. A másik fontos témakör a gyere­kek - délután 3-ig négy olyan esettel foglalkoztak, ahol nem a törvényes képviselővel érkezett a kiskorú sze­mély. Ebben az esetben a gyerek nem kapja meg az ideiglenes menedékjo­got - az adott személynek igazolnia kell, hogy a törvényes képviselő az ő gondjára bízta a kiskorú személyt. Bonyolult, többlépcsős folyamatról van szó - miután a felnőtt személy megkapta az ideiglenes menedékjo­got, a munkaügyi hivatal gyermek­­védelmi osztályához kell fordulnia. Arról, gondjaira bízza-e az állam a gyereket, a bíróság dönt. Natália szerint ez hónapokig is eltarthat, de csak az ítéletet követően igényelheti a menedékjogot a gyerek részére. Ha például az idősebb testvér igazolni tudja, hogy szülei rábízták a kisebb testvérét, akkor a folyamat ideje alatt együtt maradhatnak. Ilyen dokumen­tum hiányában azonban a gyermek­­védelmi osztály munkatársait kell értesíteni. Az önkéntes elárulta, volt rá példa, hogy egy fiatal pár felnőtt felügyelet nélkül érkezett. A fiú két hónap múlva lesz nagykorú, a lány viszont alig múlt 17 éves. „Gyermek­­otthonban kell tölteniük ezt az időt” - magyarázta arra utalva, hogy 18 éves korig ez a szabály. A jogi ta­nácsadást jelenleg 4 önkéntes bizto­sítja, a kitöltött kérvényekkel az ide­genrendészetre küldik az Ukrajnából érkezőket. Az állam és a civilek Az idegenrendészet 25 állomást ál­lított fel az emeleten, az adminiszt­ratív feladatokat a háttérben látják el, a nyilvánosság részére mindösz­­sze 5 ablak érhető el - itt készülnek az okmányokhoz szükséges fotók. A menedékjog jóváhagyására a pihe­nőzónában várnak a jelentkezők. Ha megkapták, a belügyminisztérium migrációs hivatalának kihelyezett standjánál kérhetik az egészségbiz­tosítási kártyaként szolgáló igazolást, ezzel igényelhetik később az orvosi ellátást. A rendőrök munkáját tolmá­csok is segítik. A terem másik sarkában a mun­kaügyi hivatal munkatársai fogadják a klienseket, ők az anyagi szükség­­helyzetben lévő személyeknek járó támogatás igénylését, illetve egyéb szociális ügyekkel kapcsolatos kér­dések megoldását intézik, valamint a szabad munkahelyekről is tájékoztat­ják az embereket. A helyszínen pszichológusokkal is találkoztunk, az egyikük elmondta, jelenleg a szaktanácsadás helyett a szálláskeresés lebonyolításában se­gít. Állítja, erre volt nagyobb szük­ség - a mentális egészségnél ugyanis fontosabb, hol hajtják nyugalomra a fejüket. A szállást továbbra is a járási hivatal biztosítja, az önkéntesek be­viszik a rendszerbe, hány főre keres­nek szállást, ezt követően a Ki Segít Ukrajnának szervezet, illetve a járási hivatal munkatársai értesítik a mene­külteket. „Ez általában 4 órán belül megtörténik” - mondta az önkéntes. Ha mégsem, akkor a pihenőhelyiség­ben néhány órát eltölthetnek. Ä köz­pont azonban nem biztosít szállást, csak átmenetileg húzhatják meg ma­gukat a háború elől menekülő sze­mélyek. Ottjártunkkor rengeteg gye­reket láttunk, a gyereksarok ellenére az egyes állomások előtt várták, amíg szüleik befejezték az ügyintézést. Az 02 telefonszolgáltató szintén képvi­selteti magát a központban - ingye­nes SIM-kártyát adnak a menekül­teknek, amely 15 GB internettel és 5 euró kredittel van feltöltve, az ukraj­nai hívás díja megegyezik a belföldi tarifával - 10 cent per hívás. Az önkéntesek szerint a menekültek a leggyakrabban a nyomtatványok ki­töltéséhez kérnek segítséget, de sokan arra kíváncsiak, az ideiglenes mene­dékstátusz ellenére hazatérhetnek-e Ukrajnába (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents