Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-26 / 71. szám

Ficsku Pál tárcája a Szalonban 2022. március 26., szombat, 16. évfolyam, 12. szám Az MKP és később a Most-Híd is, 2001 óta minden alkalommal többé-kevésbé sikeresen vett részt a Szlovákia terü­letén rendezett megyei választáson. Ennek az összegzé­sével és a következ­tetések levonásával foglalkozik legfris­sebb tanulmányunk a Fórum Társa­dalomtudományi Szemle idei februári számában. Kiter­jedt adatbázist hoz­tunk létre, melynek alapján részletesen elemeztük az el­múlt öt megyei választás magyar eredményeit, ame­lyeket a konkurens pártok és a függet­lenek számaihoz viszonyítottunk. f É 538, jelentő­/% M sebb számú JL ,Uk,M ^ magyar által lakott település adatait feltöltöttük a megyei választások számaival. Öt választás adatait rendeztük el, 621 magyar és 558 szlovák képvi­selőjelölt preferenciaszavazataival együtt. Úgy, ahogy korábbi tanul­mányunkban, természetesen most is lehetővé tesszük az adatbázis szabad kutatását és elemzését tudo­mányos célokra. Ügy véljük, hogy ezen adatok közzététele hozzásegít­heti az elemzőket és a politikusokat a problémakör jobb és alaposabb megismeréséhez. Sok más mutató mellett kiszá­moltunk minden körzet számára egy, az eddigi öt megyei választás adatait tükröző szorzót, mely azt mutatja, hogy a magyar karikák nagysága hányszor több vagy keve­sebb, mint az első helyeken szereplő szlovák jelöltek preferenciaszavaza­tai. Ha például ez a szorzó 1,0, ak­kor a magyar jelöltek bejutási esé­lye 50%, míg a szlovák jelölteké is 50%. A konkrét bejutást két továb­bi adat befolyásolja: az, hogy há­nyán pályáznak a megválasztandó helyekre és milyen a köztük fellel­hető karikakülönbség. Ha tehát egy négyképviselős járásban egy elméle­ti 1,05-ös szorzónál (vagyis 51,2% magyar és 48,8% szlovák esély) négy magyar jelölt egyaránt 512 karikát kap, míg az első négy szlo­vák jelölt preferenciaszavazatainak száma egyformán 488, akkor teljes magyar sikerről beszélünk, hiszen az első négy jelölt 512 szavazattal bejutott. Ezt a sikert, mint már említettük, két tényező befolyásol­hatja: a magyar jelöltek száma és a köztük lévő preferenciaszavazatok különbsége. Tehát elképzelhető, hogy négy helyett öt magyar jelölt indul, s ekkor az egyre jutó karikák száma 512 helyett csak 409, vagyis változadan szlovák eredmény mel­lett nem négy magyar, hanem négy szlovák jelölt jut be. A másik lehe­tőség az, hogy például egy sikeres és három, kissé népszerűtlen magyar jelölt indul. Ekkor elképzelhető, hogy csak az első szerzi meg a ma­ximális 512 karikát, a második csak 480-at, míg az utolsó kettő csak 411-et, illetve 321-et. Ekkor tehát, ismét változadan szlovák eredmény mellett bejut egy magyar és három szlovák. Nyilvánvaló tehát, hogy egy adott választási szorzó mellett különféle eredmények születhet­nek A magyarok esélyeit három tényező csökkenti: maga a szorzó, a lehetséges helyeket meghaladó számú magyar jelölt ténye (például öt helyre tizenkét magyar jelölt), valamint a magyar jelöltek nép­szerűségi kiegyensúlyozadansága (százalékban kifejezve a legjobb a 0%, vagyis elméletileg azonos kari­kaszám, míg a legrosszabb például a 99%, ahol az utolsó magyar jelölt csak egy karikát kap). Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a szlovák jelöltek politikai munkájáról sem. A biztos és kötelező bejutói körzetek Az első csoportba azokat a körzeteket soroltuk, ahol az öt választás így kiszámolt átlagos ará­nya meghaladja a hármat, vagyis a magyarok bejutási esélye több mint 75 százalék. Itt a magyar pártok képviselőket csak elveszte­ni tudnak, ha rosszul politizálnak, egyébként biztos a siker: Duna­­szerdahely (7,39), Párkány (6,71) és Komárom (5,29). Ezeken a he­lyeken borítékolható a tizennyolc képviselő. Az eddigi választásokon még két párdista és a fíiggeden je­löltek garmadája sem tudott rést ütni a magyar dominancián. Az Mámor és ébredés Megyei választások 2022-ben MKP, a Most-Híd magyar jelöltjei és a fiiggedenek csatája jelenti. Az erős és elvárható sikerességű körzetek Következnek azok a járások és körzetek, ahol az arányszám 1,35 felett van, vagyis a bejutási esély több mint 57%: Vágsellye (1,71), Galánta (1,59), Szene és körzetei (1,53), Pozsonypüspöki körze­te (1,47), Rimaszombat (1,48), Csak nagyon durva politikai hibák, rendkívül rossz jelöltállítási módszer és nagyon sikertelen megyei politizálás okozhat kudarcot. öt választás során csak egyeden egyszer jutott be egy vegyes identi­­tású jelölt, az is csak egy választási időszakra. A helyi politika ebben a nemzetiségileg egyértelmű kö­zegben magabiztos és időnként fölényes, a legnagyobb izgalmat az Rozsnyó (1,35). Ezeken a helye­ken a magyar jelöltek pozíciója nagyon erős, és ha nem történik drámai esemény, akkor el kell hoz­niuk a képviselői helyek legalább nyolcvan-kilencven százalékát. A teljes siker itt nem számíthat nagy meglepetésnek, bár több politi­kai és szervezési munkát igényel, mint az első három körzetben. Az ötvenszázalékos sikerességnek itt már komoly politikai kérdéseket kellene felvernie a járási politikai vezetésnek. Ha elemezzük az el­múlt öt választás jelöltállításait, arra a következtetésre jutunk, hogy csak nagyon durva politikai hibák, rendkívül rossz jelöltállítási mód­szer és nagyon sikertelen megyei politizálás okozhat kudarcot. A lehetséges okok közé sorolhatjuk a népszerűtlen jelölteket, a túl sok magyar jelöltből fakadó elaprózó­dott szavazatszámot és a kampány­hibákat. Normális körülmények között itt egy-két népszerű szlovák jelölt juthat be. Magyar szempont­ból azonban ezek olyannyira erős régiók, hogy kis politikai tudással és szervezettséggel valószínűsíthető a tartós dominancia. A sikeres körzetek közé sorolhat­juk Szencet, Galántát és Pozsony­­püspökit, ahol hosszú távon is erős politikai egyéniségek és jó regio­nális politika szavatolja a sikert. Galántán voltak kisebb-nagyobb kilengések, de véleményünk sze­rint itt a politikai helyzet nagyon jó és tartósan kiegyensúlyozott. Vágsellyén a kezdeti sikereket leg­utóbb hirtelen zuhanás követte. Az okok között találhatók elmélyülő jelöltállítási hibák, a két párt külön listája, a regionális kiegyensúlyo­zottság elvének sorozatos durva megsértése, de nem szabad elfeled­kezni a politikai ellenfelek kitartó munkájáról sem. Rimaszombat és Rozsnyó politikai reprezentá­ciója már gyakrabban bukdácsol, és távolról sem használja ki azt a választói dominanciát, melyben a régió szavazói részesítik őket. En­nek a jele a nagyszámú és nagyon különböző népszerűségű jelölt Rimaszombatban, míg Rozsnyóra inkább a rossz politikai döntések és a nem megfelelő jelöltállítás a jellemző. Ez utóbbi körzetben hangsúlyosan rá kell mutatni a fíiggeden magyar jelöltek előre­törésére. Ez egyebek mellett azt jelentheti, hogy a helyi magyar po­litika kezdi elveszíteni a kapcsolatát a választókkal. A jó hír viszont az, hogy a választói bizalom az összes tárgyalt körzetben visszaszerezhető. Az etnikai és politikai struktúra ezt megfelelő és céltudatos munkával aránylag jól lehetővé teszi. Itt tehát teljes joggal elvárható a 17—19 si­keres képviselő. Erős, de gyakran billegő járások Nézzük most azokat a helyeket, ahol a helyi politikusok élete már kevésbé szerencsés körülmények közt zajlik: Tőketerebes (1,13), Nagykürtös (1,12), Kassa vidék (1,09), Léva (0,81), majd egyforma adattal Nagyrőce és Losonc (0,79). Ezeken a helyeken a részvételtől és a politikai kínálattól függően tanúi lehettünk mámoros győzelmek­nek és megalázó vereségeknek is. A győzelmek jellemzően régebbi keltezésűek, míg a sikertelenségek többsége frissebb. Itt a képviselője­löltek bejuttatása kitartó és céltuda­tos munkát, jól szervezett és tartós kampányt, valamint karizmatikus, eltökélt és magabiztos jelölteket kíván. Alapvető feltétel a regio­nálisan kiegyensúlyozott lista, az egymást kölcsönösen támogató je­löltek, és persze segíthetnek a poli­tikai ellenfelek hibái is. A hatékony munkára jó példa a tőketerebesi járás, ahol legutóbb, 2017-ben öt Királyhelmec környéki Most-Híd politikusnak sikerült a bejutás úgy, hogy közben az MKP jelöltjeinek többsége meg sem közelítette őket. Ez azt jelenti, hogy egy jól összeállí­tott szűk listával akár még több hely is elérhető lett volna. Nem gyakori jelenség ez, de megtörtént. Ahol az arányszám 1, vagy picivel egy alatt van, ott még van esély nagyobb arányú sikerre is. Ugyanakkor ezen számok mellett már a kudarc lehe­tősége is nagyon közel van. Itt nagy siker lenne a tizenöt képviselő, de örülhetnénk a tíznek is. Nem reménytelen, de nagyon nehéz körzetek S végül vessük tekintetüket a választási sikerek szempontjából kissé hátrányos helyzetű politikai végekre: Nagymihály (0,56), Ér­sekújvár (0,55), Nyitra (0,21) és Kassa, valamint Pozsony városa, Pozsonypüspöki nélkül. Itt napja­inkban csak elvétve találunk sikeres jelöltet. Egyértelmű, hogy képvise­lőket bejuttatni a két nagyvárosban csak szövetségi politikával lehet, vagyis politikai társakat és szövet­ségeket kell keresni. Nyitra eleve reménytelen helyzetben van, el­méletileg hatalmas összefogással és rendkívül népszerű jelölt állításával talán egy képviselőt be lehet jut­tatni. Érsekújvár számait tekintve hasonló következtetésre juthatunk. Itt is csak regionálisan nagyon nép­szerű, városi kötődésű politikusok jöhetnének számításba, feltétel nél­küli vidéki támogatottsággal. így jutott be legutóbb fiiggedenként Klein Ottokár, a város polgármes­tere, egyben mutatva is az utat. A Nagymihályi járás számára is csak Nagy kapós és régiója feltéden támogatását bíró városi jelöltek je­lenthetnek megoldás. Ezekben a körzetekben tehát már három-négy képviselő is nagyon jó eredmény­nek számítana. (Folytatás a következő oldalon) o N

Next

/
Thumbnails
Contents