Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-25 / 70. szám

8 I HÁBORÚ 2022. március 25. | www.ujszo.com Egy hónap után megtorpantak az oroszok A rommá lőtt Mariupol poklában meghalt gyermekét sirató apa. Az oroszok háborús rémtetteinek hosszú listája naponta tovább bővül. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Brüsszel. Jens Stolten­berg főtitkár szerint teljesen újjáalakítják a NATO védel­mi képességét. Egy hónap­nyi harc után az orosz had­sereg visszahúzódott Kijev­­nél, nyugati adatok szerint Moszkva súlyos embervesz­teségeket szenvedett, mi­közben Kijev újabb páncél­törő fegyverekhez jut. Wa­shington háborús bűnökkel vádolja Moszkvát. Tegnap diplomáciai nagyüzem volt Brüsszelben: Joe Biden ame­rikai elnök részvételével volt NATO-, G7- és EU-csúcs is. A NATO leszögezte: nem küldenek csapato­kat vagy repülőgépeket Ukrajnába, és repüléstilalmi zóna sem lesz Uk­rajna felett. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közölte, a három csúcson látni fogják, ki a barát és ki árulta el őket pénzért. Zelenszkij videókapcsolaton keresztül felszó­lalt a NATO-találkozón. A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriá­ba, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Kiállt az atomfegyverek esetle­ges használata mellett Dimitrij Pol­­janszkij, az oroszok ENSZ-be dele­gált nagykövethelyettese, aki szerint ilyesmire akkor kerülhet sor, ha a NATO „provokálja” az országukat. Erről azután beszélt, hogy Vlagyi­mir Putyin szóvivője, Dmitrij Pesz­­kov is közölte, az orosz elnök bevet­het atomfegyvereket, ha úgy érzi, hogy az országuk létezését fenye­getik. A kérdésre, hogy Putyin he­lyesen járt-e el, amikor a világ többi részét nukleáris háborúval fenyeget­te, a nagykövethelyettes elmondta: „Ha Oroszországot provokálja a NATO, ha Oroszországot megtá­madja a NATO, miért ne, atomha­talom vagyunk.” A Fehér Ház ún. Tigris csapata elkezdi kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és támadási stratégiákat arra az eset­re, ha a NATO területét nukleáris támadás éri, illetve ha Putyin el­nök vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vet be. Azt is vizsgál­ják, hogy milyen válaszlépések tör­ténjenek, ha Putyin a NATO terüle­tére lépne azért, hogy megtámadja az Ukrajnába fegyvereket és segé­lyeket szállító konvojokat. Durva orosz veszteségek A NATO szerint Oroszország 30- 40 ezer embert vesztett eddig az ukrajnai invázióban. Az orosz-uk­rán háborúból érkező jelentésekben gyakran összemosódik a katonai veszteségek száma a halott katonák számával. A NATO friss becslésé­ben ez nincs így. A NATO úgy szá­mol, hogy a háború első hónapjában Oroszország 30-40 ezer ember kö­zötti harctéri veszteséget szenvedett Ukrajnában - ebben benne van a ha­lottak mellett a sebesültek, fogságba esettek és eltűntek száma is. A halot­tak száma a szervezet szerint 7 és 15 ezer között lehet. A becslés az ukrán kormány közléseit, az Oroszország­ból érkező jelentéseket és az egyéb forrásokból származó információkat összevetve született. Tartalékosokat és sorkatonákat mozgósíthat Oroszország az eddi­gi veszteségek pótlására a friss brit hírszerzési jelentés szerint. De ka­tonai magáncégekre, illetve zsoldo­sokra is számíthatnak az ukrajnai háború során. Védekeznek a támadók Az orosz hadsereg több mint 30 km-re húzódott vissza Kijevtől ke­letre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakí­tását - közölte a Pentagon egyik ma­gas rangú tisztségviselője. „Az uk­ránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre” - mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, mi­közben a Pentagon kedden még úgy becsülte, az orosz erők 15-20 km-re vannak a főváros központjától. „Az vettük észre, hogy (az oroszok) be­ássák magukat és védekező pozíci­ókat alakítanak ki” - tette hozzá. Az orosz erők a Pentagon szerint a Ki­jevtől északkeletre fekvő Csernyi­­hiv központjától 10 km-re is beszo­rultak. A kelet-ukrajnai Harkivban, ahol továbbra is heves harcok foly­nak, az oroszok még mindig 15-20 km-re vannak a városközponttól, és az ukránok nagyon kemény ellenál­lásába ütköznek. Az oroszok azt ál­lítják, elfoglalták Izjumot, a harkivi régióban található 50 ezres várost. Fogynak a főtisztek Alekszej Sarov ezredes, a 810. fekete-tengeri tengerészgyalogos Zsukov-dandár parancsnoka a há­ború legújabb magas rangú orosz áldozata az orosz médiában meg­jelent hírek szerint. Az orosz erők már több parancsnokot elvesztettek az invázió kezdete óta, ami szokat­lannak mondható, ugyanis az ilyen magas rangú katonák általában nem a frontvonalban tartózkodnak a har­cok során. Az állítólag Ukrajnába küldött, összesen húsz magas ran­gú katonai parancsnokból már hatan meghaltak, ami arra utalhat, hogy az orosz csapatok „képtelenek ön­állóan döntéseket hozni, hiányzik a helyzetfelismerés, vagy félnek előrenyomulni, ezért rangidős tisz­tek lépnek elő, hogy a frontvonalról irányítsanak” - elemezte egy brit főtiszt a helyzetet arra a konklúzió­ra jutva, hogy nem a tervek szerint halad az offenzíva. Nyugati páncéltörők ezrei Svédország újabb 5000 páncéltörő rakétát küld Ukrajnának. A skan­dináv ország korábban már küldött 5000 páncéltörő fegyvert és egyéb hadi felszereléseket Ukrajnának. Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukraj­nának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyve­res erőknek. A londoni miniszterel­nöki hivatal ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadsereg­nek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint 4000 páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin tí­pusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegy­verrendszerekkel (NLAWS). A brit kormány Starstreak típusú hordoz­ható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának. Orosz háborús bűnök Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bű­nökkel kapcsolatos kijelentései­vel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi köz­vélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet - jelentette ki Ana­­tolij Antonov washingtoni orosz nagykövet. A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző­leg azt mondta, az USA értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajná­ban. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési informáci­ók gondos elemzésén alapulnak. Ki­fejtette, Washington nyomon követi a háborús bűncselekményekkel kap­csolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel. További szankciók jönnek Újabb, Oroszországot sújtó szank­ciókat jelentett be Washington. A szankciók mintegy 400 orosz po­litikust (az orosz alsóház, a duma több mint 300 tagját) és döntően hadiipari nagyvállalkozót sújtanak. Vagyonuk befagyasztása és beuta­zási tilalom lehet a büntetésük, ami­ért támogatták Oroszország hábo­rúját Ukrajnában. 65 új szankciót vet ki London az orosz gazdaság­ra. Többek között az orosz állami vasútvállalatot, a Wagner csopor­tot, azaz a Kreml támogatását él­vező zsoldoshadsereget is szankci­onálják, de hat újabb bankot, illetve a világ legnagyobb gyémántvállala­tát, az Alrosát is. A fojtogató orosz légkör miatt Izraelbe emigrált két orosz híresség, Álla Pugacsova pop­énekesnő és férje, Maxim Galkin, Oroszország vezető komikus-tévés személyisége. (MTI, Tx, 444, ú) Orosz csúcsfegyver ukrán kézen Az ukrán haditengerészet arról számolt be, hogy megsemmi­sült az orosz fekete-tengeri flotta egyik, a bergyanszki kikötő­ben horgonyzó partra szállító hajója, az Orszk. A város kikötő­jéből, ami az ostromolt M'ariupoltól 75 kilométerre található, hajnalban jelentettek robbanást. Az Orszk egy 1968-ban víz­re bocsátott, 4700 tonna vízkiszorítású hajó, összesen 11 had­járatban teljesített szolgálatot az Indiai- és az Atlanti-óceánon, valamint a Földközi-tengeren. Az ukránok Kijevnél megszerez­ték a Krasukha-4 nevű rendszert, ami az orosz elektronikai hadviselés egyik csúcsragadozója. Képes radarállomások és drónok, sőt, akár radarvezérelt rakéták megzavarására is. A ha­tótávolsága mintegy 300 km. Az eszközt egy egyszerű konté­ner rejtette - az ukrán hírszerzés szempontjából állítólag felbe­csülhetetlen az értéke, és még a NATO is örülhet. (Tx, ú) Elhunyt Madeleine Albright, az USA első női külügyminisztere 84 éves korában elhunyt Madeleine Albright, az Egye­sült Államok első női, prágai születésű külügyminisztere. Washington. „Fájdalommal tudat­juk, hogy Dr. Madeleine K. Albright, az Egyesült Államok 64. külügymi­nisztere és az első nő, aki ezt a pozíci­ót betöltötte, csütörtökön elhunyt. Ha­lálának oka daganatos megbetegedés volt” - közölte a családja. Albright Marie Jana Korbelova néven született Prágában 1937-ben, apja csehszlovák diplomata volt, aki a nácik elől me­nekülve hagyta el az országot, 1939- ben Nagy-Britanniában telepedtek le, a zsidó származású rokonságuk a nácik koncentrációs táboraikban vé­gezték. A család 1948-ban újra me­nekülni kényszerült, politikai mene­dékjogot kértek az Egyesült Államok­ban, mondván, hogy a kommunista Csehszlovákiába nem térhetnek visz­­sza. Albright 1958-ban lett amerikai Madeleine Albright sokat tett térsé­günk felzárkózásáért (TASR/AP) állampolgár. Tanulmányait a Colum­bia Egyetemen végezte, ahol többek között Zbigniew Brzezinski volt az egyik oktatója. Ő volt az, akin ke­resztül először állást kapott a Fehér Házban, 1978-ban, Jimmy Carter el­nöksége idején, ahol a Nemzetbizton­sági Tanácsban dolgozott. Apja, Josef Korbei egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot. Bili Clinton elnök 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykö­­vetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügy­minisztereként dolgozott. Külügy­miniszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszke­dett Európában. Sokat tett azért, hogy 1999-ben felvették a NATO soraiba Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot. Szlovákia ebből a körből Vladimír Meciar kormányfő miatt maradt ki, akkoriban Szlovákiát Albright fekete lyuknak nevezte. Hi­vatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszlá­viát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Szlobodan Milo­sevics elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg. Madeleine Albright egy 2013-as in­terjúban azt mondta: az Egyesült Ál­lamok koszovói beavatkozása 1999- ben a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Külügyminiszterként meghatáro­zó alakja volt országa külpolitikájá­nak, meghatározva annak doktrínáját a hidegháború vége és a szeptember 11-i terrortámadás utáni új korszak közötti bő egy évtizedben. Albright úgy tekintett az Egyesült Államokra, mint aminek elengedhetetlen szere­pet kell játszania abban, hogy ha le­het, diplomáciai úton, de komoly ka­tonai erővel megtámogatva megvédje a demokratikus értékeket a világban. Hozzájárult ahhoz is, hogy az Egye­sült Államok jobb kapcsolatokat lé­tesítsen Vietnámmal, viszont kudar­cának tekintette, hogy nem sikerült érdemi javulást elérni a palesztin és izraeli viszony terén. Kormányzati pályafutása után Albright Group néven stratégiai ta­nácsadó céget alapított, és tagja volt a New York-i értéktőzsde igazgatósági tanácsának is, emellett tanított a ran­gos Georgetown Egyetemen. Madele­ine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legma­gasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Václav Havel cseh ál­lamfőtől is magas kitüntetést kapott, sőt, az 1989-es rendszerváltást köve­tően az oroszul és franciául is beszé­lő politikus a cseh köztársasági elnök személyes tanácsadója lett. Albright mindvégig megőrizte szoros csehor­szági kapcsolatait. Pályafutása csú­csán a világ legbefolyásosabb nője­­ként tartották számon. (MTI, TASR, ct24)

Next

/
Thumbnails
Contents