Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-24 / 69. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. március 24. | www.ujszo.com Külföldi bevétel Akinek külföldről is volt tavaly bevétele, tisztáznia kell, milyen adórezidensnek számít. Az, hogy valaki a tanulmányai mi­att tartózkodik külföldön, nem befolyásolja annak az elbírálá­sát, hogy szlovák adórezidensről van-e szó. Szlovák rezidens A jövedelemadó-törvény értel­mében szlovák adórezidensnek számít az, aki Szlovákiában ál­landó lakóhellyel rendelkezik, és általában itt is tartózkodik, vagy ha itt nincs is állandó lakóhelye, legalább 183 napot Szlovákiában tölt. A szlovák adórezidens Szlo­vákiában készít adóbevallást, a nem szlovák rezidens pedig kül­földön. Hol adózzunk? A diákok az adóbevallásukban leggyakrabban megbízásos és rendes alkalmazotti szerződés alapján kapott jövedelmet tüntet­nek fel, és ezekből a bevételekből abban az országban kell adózni, amelyikben az adott jövedelemre szert tettek. A külföldön tanu­ló, ott alkalmi munkát vállaló diákok Szlovákiában szoktak adóbevallást készíteni, és el kell számolniuk a külföldön szerzett bevételekkel is, ezért azokat át kell számolni euróra. Kettős adózás? Az ismételt adózást megelőzendő Szlovákia a kettős adózás korlá­tozásáról szóló bilaterális egyez­ményeket kötött, aminek köszön­hetően a külföldi bevételeket az adóbevallásban ugyan fel kell tüntetni, a megfelelő sorok kitöl­tésével azonban érvényesíthető a bevételek kiemelésének vagy az adó beszámításának a módszere, és ezekből a bevételekből nem kell még egyszer adózni. Aki szeretné visszakapni a ha­táron túl végzett munkáért kül­földön kifizetett és megadózott jövedelemből levont adót, azt az adott országban kell kérni, (sza) A diákok visszakaphatják az adót ÖSSZEFOGLALÓ Az adóbevallást március 31-éig kell eljuttatni a lakhely szerint illetékes adóhivatalba (Shutterstock-feivétel) A diákok mintegy 7596-a dol­gozik a tanulmányai mellett. Az ő fizetésükből is ugyanúgy levonják az adót, mint bárme­lyik más alkalmazott eseté­ben. A fiatalok többsége va­lószínűleg adótúlfizetést tud kimutatni. Hogyan kaphatják vissza a pénzüket? A diákok különböző okokból vál­lalnak munkát. Van, akit a családja nem támogat anyagilag, ezért önerő­ből kell biztosítani a tanulmányok­kal összefüggő költségeket, mert bár a közoktatás ingyenes, rengeteg ki­adással kell számolnia (útiköltség, kollégium vagy albérlet, étkeztetés, tankönyvek, diákélet). Mások csak ki­egészítik a szüleiktől kapott összeget, vagy egyszerűen csak több zsebpénz­re vágynak. Olyan is akad, aki egyál­talán nincs rászorulva az így szerzett pluszpénzre, viszont értékes tapaszta­latokra és gyakorlatra kíván szert ten­ni. A fiatalok különböző munkaválla­lási lehetőségek közül válogathatnak, akár már vállalkozhatnak is. 3 típusú szerződés A diákok teljes vagy részmunka­­idős állásban 3 típusú munkaszerző­désre dolgozhatnak. Köthetnek rendes alkalmazotti munkaszerződést, mun­kavégzésről vagy a diákok brigád­munkájáról szóló megállapodást. A munkaidő a szerződés fajtájától és attól függ, ki mennyire rugalmasan tud megegyezni a munkaadójával. Például az utóbbi szerződés alapján legfeljebb heti 20 órát lehet dolgozni. A legtöbben alkalmi munkát vállal­nak, főleg a főiskolák végzősei igye­keznek főállású munkaszerződést lé­tesíteni. Akármilyen megállapodást is kötünk a munkaadóval; az a diákokat is köteles bejelenteni a Szociális Biz­tosítóba. A fiataloknak nincs semmi­lyen adminisztratív kötelességük, ha­csak valaki nem kezd el vállalkozni. Ez esetben a vállalkozói engedély ki­váltása és az ezzel összefüggő ügyin­tézés egy kis időbe telik, de megér­heti. A diákok ugyanis a vállalkozás első 2 évében teljesen mentesülnek az egészségbiztosítási járulék fizetésé­nek a kötelessége alól, ami pedig a tár­sadalombiztosítást illeti, a vállalkozás első évében a Szociális Biztosítóba sem kell semmit befizetni, a későb­biek folyamán pedig a járulékfizetési kötelesség kialakulása az egész éves haszon nagyságától függ. Mindent be kell vallani? A diákoknak különböző forrásból lehet bevételük, például a szüleiktől kaphatnak zsebpénzt, az iskolától ösztöndíjat, nyerhettek valamit, örö­kölhettek, dolgozhattak stb. Az adó­köteles bevételekkel évente egyszer el kell számolni, de csak a 2255,72 eurónál nagyobb összeggel. Az en­nél alacsonyabb jövedelmet nem kell bevallani. Az éves elszámolásra meg lehetett kérni a munkaadót, hogy vé­gezze el helyettünk. Aki ezt febru­árban lekéste, annak március végéig adóbevallást kell készítenie, de nem kell mindent bevallania. Az adó alól felszabadított jövedelmet nem kell fel­tüntetni a bevételek között. Ide tar­toznak az ösztöndíjak, a nyugdíjak, a szociális biztosításból folyósított támogatások, a szociális segélyek, a tartásdíj, a munkanélküli-segély, a sú­lyosan egészségkárosodott személyről való gondoskodásért kapott szociális hozzájárulás (személyi asszisztens), az egészségkárosodott személynek jóváhagyott anyagi hozzájárulás, a különböző kölcsönök és hitelek stb. Adómentes minimum A diákok is érvényesíthetik az adó­zóra vonatkozó adómentes minimu­mot, ami a 2021. évre vonatkozóan 4511,43 euró. Ezt le kell vonni az össz­jövedelemből, és csak a maradékból kell adózni. Az egész évre vonatkozó adómentes rész akkor is érvényesít­hető, ha valaki nem egész évben dol­gozott, illetve nem volt egész évben jövedelme. Aki csak a nyári szünet­ben vállalt munkát, az nem jelenti azt, hogy csak erre a két hónapra érvénye­sítheti az adómentes minimum ará­nyos részét. Az ilyen diák is jogosult az egész évi adómentes minimumra. Ezt a tételt havonta is lehetett érvé­nyesíteni, ez esetben erről szóló nyi­latkozatot kellett aláírni a munkaadó­val, de csak eggyel. Vagyis, akinek több állása volt, több munkaszerző­dést is létesített, csak egyszer, egyet­len munkaadónál érvényesíthette a havi adómentes minimumot, és bár a másik vagy a többi munkaviszony­ból származó jövedelme is alacsony volt, azokból már biztosan levontak 19%-os adóelőleget, és adótúlfizetés keletkezhetett, ami most visszaigé­nyelhető. Aki tavaly 2255,72 eurónál kevesebbet keresett, viszont a fizeté­séből levontak adóelőleget, noha nem kötelező, érdemes adóbevallást készí­tenie, mert most visszakaphatja a befi­zetett adót. Ritkán, de diákok esetében is elő­fordulhat - főleg azoknál, akik vállal­koznak hogy az adóbevallás ered­ménye adóhátralék, amelyet a kitöl­tött nyomtatvány benyújtásáig ki kell fizetni. Aki nem tudja, hogyan kell a tartozást rendezni, milyen számla­számra kell átutalni, az kérdezze meg a lakhelye szerint illetékes adóhiva­talban! Milyen típusú űrlap? A diákok is 2 nyomtatvány közül választhatnak. Akinek csak megbí­zásos vagy rendes alkalmazotti szer­ződés alapján volt fizetése, annak A típusú űrlapot kell kitöltenie. Aki ki­váltotta a vállalkozói engedélyét, és vállalkozóként (is) volt bevétele, il­letve egyéb forrásból - nyeremény­ből, értékpapírokból, bérbeadásból stb. - is szert tett jövedelemre, annak B típusú ívet kell választania. A kitöl­tött nyomtatványt legkésőbb március 31-éig kell eljuttatni a lakhely szerint illetékes adóhivatalba. (sza) Sok diák a koronavírus-járvány ellenére is vállalt munkát Noha a világjárvány az utóbbi kát évben az élet összes területére rányomta bélyegét, az ügyesebb diá­kok a korlátozások ellenére is találtak munkát. A fiata­lok többsége valószínűleg adótúlfizetést tud kimutatni, amit most visszakérhetnek az adóhivataltól. Nem kötelező, de megéri Katalin főiskolás, és tavaly 3 hóna­pig vállalt alkalmi munkát: ugyanat­tól a munkaadótól összesen 975 eurót kapott. Nem érvényesítette nála az adóalap adómentes részét, nem írt alá erről szóló nyilatkozatot. A járu­lékfizetési kedvezményről szóló nyi­latkozatot sem írta alá, így a fizetésé­ből levontak 130,65 euró biztosítási díjat, amiből 91,65 euró a Szociális Biztosítóba, 39 euró az egészségbiz­tosítóba ment. A béréből 160,43 euró adóelőleget csippentettek le. A mun­kaadója kiállította számára az adó­köteles bevételekről szóló igazolást. Katalin tavalyi adóköteles jövedel­me kevesebb 2255,72 eurónál, tehát nem köteles adóbevallást leadni, de megéri, mert most visszakaphatja a befizetett adót. Külföldön dolgozott Éva másodéves főiskolás, és tavaly a nyári szünetben Csehországban vál­lalt alkalmi munkát. Két hónap alatt 2000 eurót keresett, adóznia a cseh törvények alapján kell belőle. Más adóköteles jövedelme nem volt, és mivel a Csehországból származó be­vétele nem lépte túl az 2255,72 eurót, Szlovákiában nem köteles adóbeval­lást készíteni. A 7 eurót még kifizetik Lucia a pozsonyi Közgazdaságtu­dományi Egyetemre jár, és 2021 jú­niusától szeptemberig egy könyvelő­cégnél dolgozott a diákok brigádmun­kájáról szóló szerződés alapján. Az órabére 5 euró volt, 80 órát dolgozott havonta. A munkaadójánál érvénye­sítette a diákokra vonatkozó 200 eu­­rós járulékfizetési kedvezményt és az adóalap adómentes részét is. Havonta 400 euró volt a jutalma. A munkavi­szony befejeződése után kiállítottak számára egy igazolást az adóköteles bevételekről. Összesen 1600 euró be­vétele volt, 56 euró járulékot vezetett el. Az adóalapja 1544 euró (1600 euró bruttó bér - 56 euró járulék). A fize­téséből 7,64 adóelőleget vontak le. Ha Lucia kitölti az A típusú adóbevallást, az adóhivataltól visszakérheti ezt a 7,64 eurót. Az adóhatóság ezt vissza­adhatja - az 5 eurónál kevesebb adó­­túlfizetést azonban nem utalják át, az az államkasszában marad. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEÍRATÁS ■ Ml A KÜLÖNBSÉG AZ ISKOLAÉRETTSÉG ÉS A TANKÖTELESSÉG KÖZÖTT, ISKOLAVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

Next

/
Thumbnails
Contents