Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-24 / 69. szám
www.ujszo.coml 2022. március 24. KÖZÉLET Lassabban ürülnek ki a Covid-osztályok A negyedik hullám alatt kisebb nyomás nehezedik a kórházakra, mint a korábbi hullámok idején, viszont a Covid-osztályok jóval lassabban ürülnek ki (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Továbbra sem mondhatunk búcsút a koronavírus-járványnak, ez látszik az egészségügyi minisztérium legfrissebb, járvánnyal kapcsolatos adataiból. Bár az esetszám továbbra sem növekszik, a Covid-osztályok azonban mégsem ürülnek ki olyan tempóban, mint az előző hullámok idején. Ennek ellenére újabb szigorításokra egyelőre nem kell készülni. Az újonnan azonosított fertőzöttek átlaga az utóbbi egy hét alatt 9761 volt, vagyis az azt megelőző héthez képest 11 százalékkal csökkent. A regionális adatok esetében sem figyelhető meg akkora emelkedés, mint a múlt héten: 38 járásban több mint 10 százalékkal csökkent a hétnapos incidencia, és mindössze 13 járásban növekedett több mint 10 százalékkal. Főként a nyugati országrészekben figyelhető meg emelkedés, a Pozsonyi járásban például 19 százalékkal, a Komáromiban 12 százalékkal, a Dunaszerdahelyiben pedig 10 százalékkal nőtt az incidencia. Bár az északkeleti régiókban alapvetően stabil a helyzet, a legnagyobb emelkedést mégis itt jegyezték - a Mezőlaborci járásban 41 százalékkal nőtt az említett mutató. Matej Misik, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője a szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, az elkövetkező hetekben stabil járványhelyzetre számítanak. Előfordulhat, hogy bizonyos hetekben növekedés lesz, máskor pedig csökkenés, de ajelenlegi adatok arra utalnak, hogy a kórházak kitartanak. A kórházak helyzete Az omikron variáns okozta hullám sajátossága, hogy a Covid-osztályok jóval lassabban ürülnek ki, mint a korábbi hullámok idején. Jelenleg 2370 beteg szorul kórházi kezelésre. Február végén, amikor a negyedik hullám a Covid-osztályok telítettsége szempontjából elérte a tetőpontot, a fertőzöttek száma 2900 körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy egy hónap elteltével a páciensek száma alig több mint ötszázzal csökkent. Összehasonlításképp: a második hullám csúcsát 2021. február 28-án mérték, akkor a kórházban kezelt személyek száma 3954 volt, egy hónappal később, vagyis március 31-én viszont már csak 2691, tehát az említett mutató 1263-mal csökkent. A harmadik hullám idején még nagyobb különbség volt megfigyelhető. A csúcspontot 2021. december 6-án jegyezték, amikor 3527 beteget kellett kezelni a Covid-osztályokon, január 6-ra viszont ez a szám 1940-re esett vissza, vagyis egy hónap alatt csaknem megfeleződött. Ebből is látszik, hogy a korábbi hullámokhoz képest az omikron variáns miatt kevesebben kerülnek be a Covid-osztályokra, viszont hosszabban vannak nyomás alatt a kórházak. Ha az említett csökkenő tendencia a következő hónapokban sem gyorsulna fel, akkor a Covid-osztályoknak akár még júliusban is működniük kellene. Szétterjedt az új variáns A helyzetet csak nehezíti az omikron mutáció úgynevezett BA.2-es alvariánsa, amely egyre inkább szétterjed Szlovákiában is. Ahogy arról lapunk beszámolt, néhány európai országban (például Németországban vagy Ausztriában) az utóbbi napokban rekordszámú fertőzöttet jegyeztek, amit a szakértők az említett alvariáns számlájára írnak. Matej Misík ezzel kapcsolatban elmondta, már nálunk is dominánsnak számít a BA.2-es mutáció, legalábbis erre lehet következtetni a PCR-tesztek szekvenációjából. Ahogy az IZA vezetője rámutatott, ezek az adatok kissé késésben vannak, de a legújabb, 9. naptári héten (vagyis március elején) szekvenált minták 52 százalékát már az új alvariáns tette ki. Misik szerint azóta csak romlott a helyzet, és a BA.2 minden bizonnyal még nagyobb arányban dominál. Még nem szigorítanak A járványhelyzetet továbbá az is súlyosbítja, hogy a legtöbb uniós tagországban - így Szlovákiában is - jelentősen enyhítettek a járványügyi óvintézkedéseken. Misík rámutatott, hogy a BA.2-es mutáció a tünetek szempontjából nem sokban különbözik a korábbi változattól, viszont aki a BA.l-es mutációt kapta el, annál van esély, hogy újrafertőződik az új alvariánssal is, vagyis a természetes védettség ebben az esetben még kisebb garanciát jelent. Ennek ellenére az IZA vezetője úgy véli, nem volt korai az óvintézkedések feloldása. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter kijelentette, ha a járványhelyzet gyorsan romlana, akkor újra szigorítanának az óvintézkedéseken, dé mivel a következő hetekben viszonylag stabil terjedésre készülnek, ezért az újabb korlátozások egyelőre nincsenek napirenden. Az infláció miatt elúsznak a megtakarításaink A tőzsdeügynökök döntéseit is az ukrajnai konfliktus fejleményei határozzák meg, amelyek miatt a nagyobb hozamot biztosító pénzügyi termékek most még a korábbiaknál is kockázatosabbak (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN A látványosan megugró infláció miatt napról napra kevesebbet érnek a megtakarításaink. A szlovákiai családok emiatt csak idén több mint 2 milliárd eurót veszíthetnek. Mit tehetnénk annak érdekében, hogy legalább részben megóvjuk a nehezen megkeresett pénzünket az értékvesztéstől? A szlovákiai családok bankokban elhelyezett megtakarításai a történelmi csúcsokat döntögető infláció okozta pénzromlás miatt egyre többet veszítenek az értékükből. „A háztartások már tavaly 1,3 milliárd eurót veszítettek a bankokban vezetett folyószámlákon, takarékszámlákon, lekötött betéteken elhelyezett megtakarításaikon, idén pedig a veszteség meghaladhatja a 2 milliárd eurót” - mondta el lapunknak Maros Ovcarik, a Partners Investments befektetési tanácsadó társaság szakértője. Szerinte a háttérben ma már egyértelműen az ukrajnai háborús konfliktus okozta globális gazdasági problémák állnak, a drágulás azonban már Ukrajna Oroszország általi lerohanását megelőzően is történelmi csúcsokat döntögetett. A februári éves inflációs ráta 9%-ra emelkedett, meghaladva a januári 8,4%-os rekordot. Szegényebbek leszünk „Mindez nagyon rossz hír a megtakarításaink, de a pénztárcánk szempontjából is, mivel azt jelzi, hogy egyre szegényebbek leszünk” - figyelmeztet Ovcarik. A hirtelen jött drasztikus áremelkedés azonnal érezteti hatását a pénztárcánkon, a pénzünk ugyanis veszít a vásárlóerejéből. „Mit jelent ez pontosan? Hä tegnap 20 euróért vásároltunk élelmiszert, és a bevásárlókosarunk tíz élelmiszerből állt, két hónap múlva egy hasonló vásárlás 25 vagy akár 30 euróba is kerülhet. Alternatívaként ugyanabból az élelmiszerből csak hetet vagy nyolcat vásárolhatunk ugyanakkora összegért” - figyelmeztet a pénzügyi szakértő. Milliárdos veszteségek Az árvágta negatív hatásait azonban nem csupán a vásárlásaink során érezzük meg. Hosszú távon a növekvő infláció sokkal nagyobb hatással van a jövőnkre, és az egyik legkritikusabb pont a megtakarításaink értékvesztése. A nehezen összekuporgatött megtakarításainknak ugyanis épp az infláció a legnagyobb ellensége. A rendelkezésre álló adatok szerint a lakosság pénzügyi eszközeinek több mint 63 százaléka bankoknál van elhelyezve, ráadásul olyan konzervatív pénzügyi termékekben, amelyeknél a kamatláb nullához közeli, rosszabb esetben pedig nulla. „A lakosság nagyjából 44 milliárd eurót tart lekötött betétekben, folyó- és takarékszámlákon, és a tavalyi 3,2%os átlagos inflációt figyelembe véve a megtakarításaik már az elmúlt évben nagyjából 1,3 milliárd eurót veszítettek az értékükből” - magyarázza Ovéarik. Szlovákia a megtakarítások szempontjából ugyanakkor már most is lemarad a szomszédos országoktól. „Míg Szlovákiában az egy főre jutó pénzügyi eszközök átlagos összege 7500 euró, Csehországban több mint 20 ezer euró, más országokban pedig több tíz- és százezer euró körül mozog. Mindez természetesen a gazdasági helyzettel is összefügg, és hosszú távon azt fogja eredményezni, hogy egyre nagyobb lesz a szakadék Szlovákia és a többi környező ország között” - állítja a pénzügyi szakértő. így védekezhetünk Mire kellene odafigyelnünk, ha szeretnénk gátat vetni a megtakarításaink további elértéktelenedésének? „Ne bízzunk abban, hogy a helyzet magától megoldódik. Szinte biztos, hogy a bankok betéti kamatlábai képtelenek lesznek felvenni a versenyt az infláció mértékével” - vallja Ovcarik, aki szerint a pénzüket bankban tartók így további értékvesztésre számíthatnak. Akik pedig ezt szeretnék elkerülni, azoknak nincs sok választásuk: a bankban tartott megtakarításaik legalább egy részét át kellene helyezniük a magasabb hozamú pénzpiaci termékekbe, amelyek azonban ajelenlegi bizonytalan időkben látványos kilengéseket produkálnak, az ezekkel járó kockázat így még a korábbiaknál is nagyobb. Ha mégis ezek mellett döntenénk, akkor Ovcarik szerint az első körben azt kellene átgondolnunk, milyen időtartamra tervezzük a befektetést. Aki 3-4 éves időtartamban gondolkodik, annak a vegyes alapokat ajánlja, amelyekben a kötvények vannak túlsúlyban. Ezek kevésbé érzékenyek az ingadozásokra, így rövid távon jobban védik a megtakarításainkat. A 7-10 évre tervezett befektetés esetén már előnyösebb az olyan vegyes alapokat választani, amelyekben legalább 50 százaléknyi a részvények aránya. Ilyen időtávra azonban egy jól megválasztott ingatlanalap is nagyobb hozamot biztosíthat. „Az alapok kiválasztásánál arra is ügyelnünk kellene, hogy ezek globálisak legyenek. Minden fontos régiónak (Egyesült Államok, Európa, feltörekvő piacok, Japán) képviseltetnie kellene magát, a globális portfoliók ugyanis tompíthatják az esetleges visszaesést” - tette hozzá Ovéarik, aki szerint azonban a legfontosabb, hogy ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és a megtakarításaink kockázatosabb befektetése előtt mérjük fel az anyagi lehetőségeinket. A nagyobb hozam nagyobb kockázattal is jár, egy-egy rossz döntéssel, így ahelyett, hogy fialtatnánk a megtakarításainkat, még azt is elveszíthetjük, amink van. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.