Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-03 / 51. szám

www.ujszo.coml 2022. március 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Putyin, a filmsztár Hogyan reagál egy győzelmekhez szokott ember, ha sarokba szorítják? B izonyos Oliver Stone ké­szített egy négyórás do­kumentumfilmet bizo­nyos Vlagyimir Putyin­­nal 2015 júliusa és 2017 februárja között. Tíz alkalommal találkoztak, amerikai „újságírónak” korábban nem volt esélye ilyesmire. Ezért is kár, hogy az Oscar-díjas rendező és lelkes összeesküvéselmélet-terjesz­­tő nem igazi újságíró. Alig pár provokativ kérdést tett fel, ugrált a témák között, nem re­agált kínos mondatokra, sőt gyak­ran áhítattal itta Putyin szavait, mint valami hipnotizált rajongó. Az alany hamar felmérte és ki is használta a helyzetet, hogy egy élő mikrofonállvány segítségével szólhat az amerikai néphez - mert A Putyin-interjúk című dokufilm az átlag amerikai nézőnek készült, ez érezhető rajta. De ne a zavaró nüanszokon rugózzunk most. A film fent van a YouTube-on, magyar felirat is beállítható. Mivel feltételezem, hogy nem szívesen töltenének most négy órát Pu­­tyinnal, megnéztem önök helyett. Főleg az árulkodó jelekre figyel­tem, arra, sejthető volt-e már ak­kor, ami most történik. Persze az utóbbi napok tükrében sok mondat ruházható fel többlettartalommal, de igyekeztem nem beleesni ilyen csapdákba. A film Putyin teljes életútját fel­öleli, a gyermekkorától, Sztálin-ra­­jongó szüleitől kezdve az elnöki évekig, a 2008-as grúz háborútól a Snowden-ügyön keresztül az ame­rikai elnökválasztás meghekkelé­­sének vádjáig. Szóba kerül a ke­let-ukrajnai konfliktus és a Krím annektálása is. Stone-nak a szeme sem rebben, amikor riportalanya azt állítja, hogy Oroszországnak gyakorlatilag semmi köze nem volt a Krím bekebelezéséhez, mert azt az ottani emberek akaratából csa­tolták el Ukrajnától, egy szabad népszavazáson. És voltak ugyan orosz csapatok a területen, de azok nem csináltak semmit. Ugyanilyen szabadon szárnyalhat Putyin narra­­tívája Kelet-Ukrajnával kapcsolat­ban is. És elmondja, hogy tragédiá­nak tartja a Szovjetunió szétesését, és dühös, amiért a Nyugat magá­hoz édesgette Ukrajnát. A NATO pedig az amerikai külpolitika esz­köze. „Ha egy ország NATO-taggá válik; nehéz ellenállnia az Egye­sült Államok nyomásának, és hir­telen bármilyen fegyverrendszer elhelyezhető ilyen országban. Egy ballisztikus rakétarendszer, új ka­tonai bázisok és szükség esetén új támadó rendszerek” - magyaráz­ta Putyin, hozzátéve, hogy Orosz­ország sajnos ellenintézkedések­re kényszerül a határaira telepített NATO-egységek miatt. „Rakéta­­rendszereinkkel olyan létesítmé­nyeket kell célba vennünk, amelyek fenyegetnek minket. A helyzet egy­re feszültebbé válik” - mondja. Szinte dicsekszik azzal, mennyi­re rajta tartja a kezét Oroszország katonai stratégiáján és taktikáján. Előveszi az okostelefonját és mutat a riporternek egy videót, amelyen az oroszok Iszlám Állam elleni be­vetését látni. Igazi újságírók később kinyomozták, hogy a felvétel egész máshol és máskor készült, azaz Pu­tyin a kamerák előtt verte át kérde­zőjét, és persze a kedves nézőket. Stone felteszi a kérdést, hogy egy „forró háború” esetén az Egyesült Államok lenne-e a do­mináns. „Nem hiszem, hogy bár­ki túlélne egy ilyen konfliktust”- válaszolja az orosz elnök. Azt is elmondja, hogy fiatalabb korában az volt a legnagyobb félelme, hogy hová rejtse el a családját egy atom­háború kitörésekor. Putyin már huszonegy éve hatal­mon van. A hatalom pedig mámo­­rító érzés, amelynek hatására so­kan kivetkőztek már önmagukból. Vajon hogyan reagál végső kétség­­beesésében egy abszolút hatalom­mal bíró, győzelmekhez szokott ember, ha sarokba szorítják? Ezt csak egy pszichológus mondhatná meg, a felvételeket nézve, vagy ő sem. Mert Putyin az álcázás mes­tere. Olyan, mint egy pókerjátékos, akinek jó lapja van. „Önből akár filmsztár is lehetne!” - hízeleg Sto­ne. Egy félmosoly a jutalma. Shakespeare óta tudjuk: minden férfi és nő színész ebben a világ­ban. Stone-nak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a leghajmeresztőbb forgatókönyveket az élet Írja. Ha ez egy film lenne, én továbbteker­ném ahhoz a jelenethez, amikor a diktátor egy bunkerben végez ma­gával.... Szabotáló orosz katonák A Pentagon azt terjeszti, hogy több orosz katona is megadta magát vagy a saját járművei­ket teszik használhatatlanná, hogy elkerüljék a harcokat. A rossz közérzet, az üzemanyag- és élelmiszerhiány miatt Ukrajná­ban több orosz katona megadta ma­gát, vagy a saját járműveit szabotál­ta, hogy elkerülje a harcokat - írja a New York Times a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivat­kozva. A tisztviselő szerint teljes orosz egységek tették le harc nél­kül a fegyvert, miután meglepően masszív ukrán elenállással találkoz­tak. Az orosz katonák jelentős része fiatal sorkatona, akiket rosszul ké­peztek ki és rosszul vannak felké­szítve egy ekkora támadásra. Egyes esetekben az orosz csapatok szándé­kosan kilyukasztották a járműveik benzintartályát, hogy elkerüljék a harcot - mondta a tisztviselő. A jól informált forrás azt nem volt hajlandó elárulni, hogy a Pentagon hogyan készítette el ezeket az ér­tékeléseket (de vélhetően elfogott orosz katonák nyilatkozatai és a le­hallgatott kommunikáció alapján), vagy hogy ezek a kudarcok meny­nyire elterjedtek a szerteágazó há­borúban. De amerikai tisztviselők szerint ezek a tényezők segíthetnek megmagyarázni, miért halad olyan lassan Kijev felé a hatalmas, két napja araszoló 60 kilométeres orosz hadoszlop. A Pentagon illetékese szerint ezzel együtt is természetesen nagy had­ereje van Oroszországnak, az ukraj­nai határokhoz rendelt több mint 150 ezer orosz katona 80 százaléka csat­lakozott a harchoz. (444) Meddig bírja Putyin? DUDÁS TAMÁS A mikor január végén a háború áráról írtam, sokan bíztunk abban, hogy Oroszország nem indít támadást Ukrajna el­len. A múlt hét óta azonban orosz lánctalpak tapossák az ukrán földet, és ezzel világunk merőben megváltozott. Vlagyimir Putyin elhatározta, hogy egy gyors hadművelettel térdre kényszeríti Ukrajnát, miközben a megosztott Nyugat nem tud hatásos ellenlépésekben megegyezni. De egyformán alábecsülte az ukránok eltökéltségét és a Nyugat akcióképességét is. Néhány nap alatt az USA az EU-val és további szövetségeseivel olyan léptékű gazdasági szank­ciókat jelentett be Oroszországgal szemben, melyek még az iráni gaz­daságot megbénító szankciókat is felülmúlják. Először történik meg, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport valame­lyik tagja ellen irányulnának a gazdasági szankciók. Az eddigi büntetőintézkedések listáját nézve el kell ismerni, hogy nagy horderejű dolgok kerültek szinte rögtön az asztalra. Ez legin­kább az EU részéről meglepetés, az uniós tagországok ugyanis nem az akcióképességükről híresek. Az orosz támadás azonban akkora felhá­borodást keltett Európában, hogy még az eddig Oroszországgal leg­jobban szimpatizáló uniós tagállamok is gyorsan a kemény szankciók mellé álltak. A fő cél, hogy pénzügyileg a lehető legjobban ellehetet­lenítsék Oroszországot. Ezért kerül sor a fontos orosz bankok kitiltá­sára a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, és az orosz jegybank elleni korlátozásokra is. Oroszország pénzügyi tartalékait nem lehet teljesen neutralizálni, de az amerikai és az európai pénzügypiacokról ki lehet tiltani az orosz szereplőket. Az állami szankciókon is túlmutat viszont az, hogy a világ legfonto­sabb vállalatai beszüntetik oroszországi tevékenységüket, még akkor is, ha ez komoly gazdasági veszteségeket jelent számukra. A világ ve­zető olajvállalatainak többsége már bejelentette oroszországi befekte­téseinek felszámolását, a Visa és a Mastercard pedig kitiltptta az orosz bankokat a fizetési rendszereiből. A sokat vitatott Északi Áramlat 2 immár halottnak tűnik, a gázvezetéket működtető vállalat már csődel­járást kért maga ellen. Most az egész üzleti világban Oroszország gaz­dasági páriának számít. Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy meddig bírja Oroszor­szág ezt a gazdasági nyomást. Gyors gazdasági összeomlásra nem le­het számítani, de a szankciók hatását már most érezni lehet, és a gon­dok csak növekedni fognak. A rubel árfolyama hétfőn összeomlott, ami tovább növeli a már így is magas inflációt. Az orosz jegybank próbálja ugyan stabilizálni a helyzetet, de az orosz lakosság nem bízik a bankokban, ez a pénzautomaták előtt kígyózó sorok alapján nyilván­való. Különösen nagy gondban van a Sberbank, Oroszország legna­gyobb pénzintézete, és már fel is számolta európai érdekeltségeit. Az orosz tőzsde hétfőn és kedden inkább zárva maradt az orosz részvé­nyek nyitás után várható mélyrepülése miatt. Oroszország erőt merített abból, hogy a Krím annektálása utáni gaz­dasági szankciókat a gazdasága nagyobb gondok nélkül átvészelte. Ma a helyzet merőben más, a világ legnagyobb gazdaságai egyaránt támo­gatják a szankciókat, és Oroszország csak Kína támogatásában bízhat. Az orosz olaj és földgáz viszont továbbra is áramlik Európába, ami fontos bevételhez juttatja az orosz kormányt. Ha az EU igazán sarokba akarja szorítani Putyint, akkor a megoldás az orosz energiahordozók vásárlásának beszüntetése, ez azonban az európai gazdaság számára is komoly következményekkel járna. Az orosz földgázt jelenleg nem lehet kielégítő mértékben helyettesíteni. De hamarosan eljön a pillanat, ami­kor az EU tagországainak el kell dönteniük, mit hajlandók feláldozni azért, hogy Ukrajna ne váljon Oroszország martalékává. FIGYELŐ Disznózsírral várják a csecseneket Egy magas rangú ukrán tisztvi­selő szerint végeztek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meggyilko­lására küldött, a Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz hű erőkkel Ki­jev külterületén. Állításuk szerint erre annak köszönhetően kerülhe­tett sor, hogy a KGB-utód Szövet­ségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) orosz titkosszolgálat háborút el­lenző ügynökeinek összeesküvése meghiúsította a csecsen harcosok tervét - számolt be a Times of Is­rael. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Ta­nács vezetőjének bejelentésére az­után került sor, hogy az ukrán had­sereg állítólag megsemmisített egy, a Kadirov hadúr által irányított csecsen harckocsioszlopot Hosz­­tomel közelében, egy kulcsfontos­ságú csatatéren Kijev mellett. És ha már csecsének: az ukránok sajátságos „lélektani” fegyvert is bevetnek. Az Ukrán Nemze­ti Gárda által megosztott videón az látható, amint az Azovban ál­lomásozó katonák disznózsírba mártják a muszlim csecsen har­cosok ellen használni kívánt töl­tényeket. A videón, amelyet az A1 Jazeera pánarab tévéállomás nem tudott független források­ból ellenőrizni, egy férfi - aki állítólag az Azov tagja - látható, amint golyókat mártogat disz­nózsírba, miközben a csecsen harcosokhoz szól. Azt mondja: „Kedves muszlim testvéreim! A mi országunkban nem fogtok a mennybejutni. Nem engednek be benneteket a mennyországba. Menjetek haza, kérlek. Itt bajba kerültök. Köszönöm a figyelme­teket, viszlát.” A Mariupolt védő ún. Azov-zászlóalj egy szélső­­jobboldali, nacionalista önkéntes katonai egység. (Portf., ú) Ezúttal Putyin volt a rendező, és Stone-ra osztotta a hasznos idióta szerepét

Next

/
Thumbnails
Contents