Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-22 / 67. szám
www.ujszo.comj 2022. március 22. KULTÚRA 113 Ami a génekben visszaköszön Lebilincselő látványvilágot kapott Henrik Ibsen Kísértetek című drámája a Jókai Színházban Manders tiszteletes (Mokos Attila) és Alvingné (Bandor Éva) a múltat elevenítik fel (Fotó: Dömötör Ede) HAVRAN KATI Amikor a rendező úgy visz színre klasszikus művet, hogy nem ahhoz a mára már jócskán elcsépelt lehetőséghez nyúl, hogy modern környezetbe ültesse át a történetet, ám mégis párhuzamot keres modern ízlésünk és egy majdnem másfél évszázaddal korábbi darab között, az pezsdítő eredményhez vezethet. A fiatal szlovák rendező, Lukás Brutovsky, aki egyébként kifejezetten klasszikus darabokra szakosodik, egy ízig-vérig mai formai szemlélettel keres utat a norvég drámaíró 1881-ben írt darabjához. Érdekesség, hogy az eredeti, dán nyelvű cím (Ibsen dánul írt, ami Norvégia és Dánia hivatalos írott nyelve volt akkoriban) nem csupán kísérteteket jelöl. Az eredeti cím - Gengangere - jelentése egyben valami olyasmi is, hogy „azok, akik visszatértek.” Ezt a jelentéstöbbletet sem a későbbi magyar, sem az Ibsen-korabeli angol fordítás nem tudta megőrizni - az angol címmel kapcsolatban ezt maga a szerző kifogásolta. A botrányt kavaró bemutatókat követően (elsőként Chicagóban, majd Londonban játszották elsőként Európában) a Kísértetek cím azonban beleivódott a színmű történetébe, és erre épít a Jókai produkciójának kifejezetten hatásos látványvilága és zenei aláfestése is. Brutovsky meglepetésszerűen egy kissé horrorisztikus világba invitálja a nézőt. A színpadi kép kifejezetten hatáskeltő, olykor szinte filmbeli megoldásokkal dolgozik. Ez a megközelítés kiváló lehetőséget teremtett a díszlettervező (Juraj Poliak) számára is, aki a díszletet egyetlen hosszú, a színpad teljes hosszán végigfutó asztalra csupaszította le: a gyűrött terítővei borított, kristálypoharakkal megpakolt asztal kísértetfilmek gótikus atmoszféráját kelti, amit még tovább fokoz az időnként felszálló füst és a zenei aláfestés. A kísértetek metaforáját tehát a rendező nemcsak a darab tematikus elemeként kezeli, hanem a produkció alaphangulatát teremti meg vele, ezzel úgy hozza közel egy 19. századbeli polgári család tragédiáját a mai néző számára, hogy egy jól ismert, már-már populáris látványvilágot kínál. A darab főszereplője Alvingné (Bandor Éva), aki férje halálának tizedik évfordulóján egy menhelyet szeretne felavatni, és ebből az alkalomból rég nem látott fiát is hazavárja. A menhely felavatásának előestéjén Manders tiszteletes keresi fel (Mokos Attila) Alvingnét, akit az asszony az intézmény indulásával kapcsolatos intéznivalókkal bizott meg. A beszélgetés hamarosan a múltba kanyarodik vissza. A jóhiszemű, a vallás és a társadalom szabályaihoz megingathatatlanul ragaszkodó pap Alvingné szemére veti, hogy majdnem elhagyta férjét, és hogy fiát elküldte otthonról. Itt bukik felszínre a férj szelleme. Alvingné feltárja mindazt, ami évtizedeken át a lelkét nyomta: azt, hogy Alving nem volt sem hűséges férj, sem szeretetreméltó családapa, az ő házasságuk pedig egyáltalán nem volt boldog. Alvingné számára, aki éveken át fáradozott, hogy a férjéről kialakított tiszteletreméltó családapa képét elhitesse a társadalommal, a menhely megnyitása ennek a színjátéknak a lezárása lesz. A darab rengeteg olyan témát érint, melyek megítélése a 19. századvégén jócskán ellentmondásos volt. Ilyen a házasságon kívüli kapcsolat, vagy épp a férfitól és a nőtől elvárt szerepkörök közti egyenlőtlenség kérdése. Ami azonban a leginkább sokkolta a nézőket Ibsen korában az az, hogy a darab a nemi úton szerzett betegség témáját is felveti. Bár a drámaíró nem nevezi nevén, a szifilisz, és annak lehetősége, hogy a betegség öröklődhet, sőt, tönkreteheti egy tiszteletre méltó család nevét, a dráma központi elemeként jelenik meg. A színpadon a hosszú asztal mellett a másik kulcsfontosságú elem egy épület makettje, mely a felavatásra váró menhelyet szimbolizálja. A darab nem csak egy, hanem két intézmény megszületésének lehetőségét vetíti a néző elé. Mindkettő Alvinghoz fűződne, mindkettőt róla neveznék el, de míg Alvingné árvaházát nemes szándék vezéreli, a másik intézmény Jakob Engstrand (Fabó Tibor), egy egyszerű asztalos ötlete erkölcsileg megkérdőjelezhető. Engstrand szintén menhelyről beszél, melyet tengerészek számára működtetne - bár valószínű, hogy valójában egy bordélyról lenne szó. Vajon melyik intézmény az, melynek szellemisége az elhunytat tükrözi? Az intézmények jövője a cselédlány, Regine (Hostomsky Fanni) sorsát fogja megszabni. Míg Alvingné azt szeretné, hogy az árvaházban dolgozzon, Jakob Éngstrand a tengerészmenhelyre vinné - valószínűleg prostituáltnak. A fiatal Regine az összes közül a leginkább eltökélt karakter, aki egy jobb életet szeretne élni. Ott lebeg azonban a kérdés: vajon elegendő-e a törekvés, a célirányosság, hogy vágya megvalósuljon? Sorsdöntőek-e a körülmények, és az örökletesség mennyire határozza meg az emberi sorsot? A másik fiatal, Osvald, Alvingné fiának sorsa (Culka Ottó) még inkább meg van pecsételve. Osvald tragédiája az, hogy nem sejti, hogy az állapot, amiben él, örökletes. Édesanyja mindvégig a szerető családapa képét táplálta férjéről a fiában, így Osvald abban a hitben él, hogy az, ami belülről marcangolja, saját ballépésének következménye. És Osvald nem csupán hajlamot, hanem betegséget, ráadásul egyre súlyosbodó betegséget - örökletes szifiliszt kapott az apja kicsapongó életmódja örökségeként. Ibsen nem csupán a múlt szellemeire kíváncsi, a darab a jövőbe is tekint, mikor azt veszi górcső alá, hogy a múltbeli sémák hogyan törnek fel a fiatal generációban. Mi az, ami visszaköszön a génjeinkben és vajon örököljük-e a bűnre való hajlamunkat? És főképp: mi az, amitől egy szülő megóvhatja gyermekét? A produkcióban a Bandor Éva és Culka Ottó alakításában megelevenített anya-fiú kapcsolat kerül aprólékos és mélyreható vizsgálat tárgyává. Vajon megkíméljük-e gyermekünket azzal, ha kíméletességből elhallgatjuk előle az igazságot? - tette fel Ibsen jócskán megelőzve a korát a kérdést. Valakinek több mint 2,4 millió dollárt ért az első Marvel-képregény (Fotó: AP) Több mint 2,4 millió dollárért kelt el az első Marvel-képregóny egy különleges példánya egy online árverésen - közölte az aukciésház. Minden idők első Marvel-képregényének az 1-es számot, valamint a „fizetéses példány” feliratot viselő füzet a képregénygyűjtők világában a három legbecsesebb darab egyike - mondta Vincent Zurzolo, a Comic- Connect ügyvezetője. A New York-i székhelyű aukciósház 2,427 millió dollárt kapott a példányért, amelyért közlésük szerint hatalmas harc folyt az interneten. A vásárló nevét nem tették közzé, csak annyit árultak el róla, hogy „rendkívül szenvedélyes képregénygyűjtő és befektető”, aki mást is gyűjt. Az 1939-ben piacra dobott első kiadás olyan szuperhőskaraktereket mutatott be, mint a Torpedó és az eredeti Fáklya. Az 1939-es füzet indította el a képregények, filmek, sorozatok és videojátékok Marvel-univerzumát. A rendkívül jó állapotban fennmaradt képregény iránt óriási A rendkívül értékes példány a kereslet, mert benne van a kiadó kézírásos feljegyzése arról, menynyit fizetett az egyes íróknak és rajzolóknak. „Hihetetlenül fontos bepillantást nyerhetünk egy képregény-birodalom alkotói színfalai mögé” - jegyezte meg Vincent Zurzolo. (MTI) RÖVIDEN A főszereplő nem kapott Oscar-jegyet Los Angolos. Nem hívták meg az Oscar-gálára a West Side Story női főszereplőjét. A Mariát alakító Rachel Zegler maga közölte ezt a hírt közösségi oldalán, ahol azt írta rajongóinak, hogy a kanapéról fog szurkolni a filmnek, de még bízik a csodában, hogy személyesen is ott lehet a gálán. Steven Spielberg rendező felfedezettjének ez volt az első komolyabb szerepe, és bár nem kapott Óscar-jelölést érte, a West Side Story több kategóriában is érintett a díjkiosztón. A rajongók kiakadtak ezen a döntésen, és az amerikai sajtó sem kíméli a stúdiót, hiszen Rachel Zegler a filmnek köszönhetően jelenleg a legígéretesebb fiatal sztárnak számít Hollywoodban, és Maria szerepéért korábban több díjat is kapott. Az Oscar-gálát idén ismét a hagyományos módon tartják, de a járványveszély miatt csökkentett létszámmal. A filmstúdiók minden évben meghatározott számú jegyet kapnak rá, és eldönthetik, kiknek adják azokat. A hatalmas felháborodás miatt most várhatóan megtörténik az a bizonyos csoda a Disney-nél, és ajelöltek számára biztosított plusz fok egyike helyett a fiatal színésznő kapja a jegyet. (juk) Az amerikaiak saját „Eurovíziója" New York. Tegnap rendezték meg az Eurovíziós Dalfesztivál szabályait követő össznemzeti televíziós show-műsor első fordulóját az Egyesült Államokban. A dalversenybe ötven tagállam delegál egyegy indulót, a sorozat 8 hétig tart majd hétfő esténként az NBC-n, az egyik legnézettebb amerikai tévécsatornán. A cél természetesen az, hogy megtalálják az USA legjobb dalát. A két műsorvezető egyike - hatalmas meglepetésre - Snoop Dogg, a legendás rapper, aki a nagyívű popballadáiról ismert énekesnő, Kelly Clarkson oldalán igyekszik minél több nézőt a képernyők elé ültetni. A verseny neve American Song Contest, a döntőt május 9-én tartják, közvetlenül a 2022-es torinói Eurovíziós Dalfesztivál előtt. (juk)
