Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-22 / 67. szám
10 BELGA FUTBALL FOCITIPP 2022. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com A Royale Union Saint- Gilloise az egyik legrégebbi, még mindig létező csapat Belgiumban, amelyről le merjük fogadni, hogy sokan talán nem is hallottak korábban. Pedig a klub az 1897. november 1-jei megalapítása óta 11 bajnoki címet szerzett (igaz, 1903 és 1935 között), nyolcszor volt ezüstérmes, és a Belga Kupát is megnyerte kétszer (1912-13,1913-14). Ez a pedigré olyan kimagasló a helyi futballtörténelemben, hogy a brüsszeli klubocska az Anderlecht (34 bajnoki cím, 9 kupagyőzelem) és a Club Brugge (17 bajnoki cím, 11 kupagyőzelem) mögött a harmadik legeredményesebbnek számít a mai napig. A Union 60 becenév is a hőskorból ered, amikor 1933 és 1935 között zsinórban 60 meccset játszott le vereség nélkül. De a második világháború után még nemzetközi szereplésre is volt lehetősége, öt alkalommal indult a Vásárvárosok Kupájában, ahol elsőre (az akkor még másfél éven át tartó 1958— 1960-as sorozatban) elődöntős volt. Hogy miért nem hallottunk róla? Mert a csapat 1973-as kiesését követően úgy tűnt, soha többet nem láthatjuk a legjobbak között. A zuhanás egészen a negyedosztályig tartott, a nevéről már csak a legendák szóltak, és ugyan 2015-ben visszatért a másodosztályba, ahol a 7. helynél nem zárt rosszabb pozícióban, a nagy fellendüléshez az kellett, hogy az angol Brighton tulajdonosa, Tony Bloom felfigyeljen rá. A szerencsejáték keresztapja Bloom egyszer úgy nyilatkozott, „nem vagyok Roman Abramovics”, de a brit pénzvilágban úgy tartják, ugyanolyan képességekkel bír, mint a legnagyobb pénzemberek. Az pedig, hogy a „szerencsejáték keresztapjának” nevezik, sokat elmond a személyiségéről. A Brighton tulajdonosáról azt tartják, ő a legokosabb ember, aki valaha fogadásokat kötött, pedig útja a csúcsra egy hamis igazolvánnyal kezdődött, amit tinédzserként szerzett, hogy egyáltalán belevághasson a szerencsejátékba. A brightoni tengerpart játéktermei lenyűgözték a fiatal Bloomot, aki a manchesteri egyetemen szerzett matematikai diplomát. Az első nagy összegeket pókerversenyeken nyerte, a hírek szerint 2 millió fontot kártyázott össze magának csak úgy önszórakoztatásból, majd online szerencsejáték-oldalak működtetésével és fejlesztésével, illetve ingadanbefektetőként dolgozva alaposan felturbózta a vagyonát. ,A póker sok mindenben jó alapot adott, beleértve a szituációk és az emberek megismerését, a gondolataikban való olvasást és a nehéz döntések meghozatalát” - nyilatkozta egyszer, utalva arra, miért tudott továbbfejlődni az asztal mellett elért sikerekből. Innen már csak egy lépés volt, hogy a családi hagyományokhoz hűen belevágjon a futballba: nagybátyja, Ray igazgató, nagyapja, Harry pedig alelnök volt a Brighton futballcsapatánál, amelyben 2009-ben 75 százalékos részesedést szerzett. De úgy érezte, külföldön is érde. mes lenne szerencsét próbálnia, és a hírek szerint amikor megismerte a Union Saint-Gilloise történetét, teljesen lenyűgözte. Az is, hogy angol és skót edzők is dolgoztak ott a húszas-harmincas-negyvenes évekA harmadik legsikeresebb belga klub 48 év után lehet, hogy aranyéremmel tér vissza az élvonalba (Fotó: TASR/AP) Union Saint-Gilloise — Belgium új futballkirálya Kevesen gondolták volna, hogy egyszer csak felbukkan a belga labdarúgásban egy olyan csapat, amely egyébként történelmileg a legjobbak közé tartozik, csak éppen 48 éven át fel sem tudott jutni az élvonalba. Az alvó óriás azonban nem csupán felébredt, de példát mutatott és leckét adott a világnak abból, hogy nem feltétlenül a gigaköltségvetés és a csúcsgazdagság számít. ben, de az is, hogy a legendás Guy Thys (1969-1973) vagy a 31-szeres válogatott csatár, a magyarok ellen az 1982-es vébén gólt szerző Alexandre Czerniatynski (2006-2007) is ült a kispadon. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy azért akadt magyar érdekeltség is: a 92-szeres magyar válogatott klasszis, Fazekas László (1992-1994), illetve az a délvidéki Kovács Zoltán, aki 2013-ban még Diósgyőrben is kapott pár meccset, szintén edzette az első csapatot. Tornatanárból sztáredző A nagy ötletet Felice Mazzu szerződtetése jelentette, az 56 éves szakember játékosként nem futott be említésre méltó karriert, az eredetileg testnevelő tanárként dolgozó szakember álma azonban az volt, hogy profi futballedző lehessen. 2014 júniusában szerezte meg a diplomáját és az UEFA Pro licence-t, dolgozott Charleroi-ban, ahol csapatát 2015-ben - több mint 20 év után először - európai kupaszerepléshez segítette, 2017- ben pedig elnyerte a legjobb belga edzőnek járó Raymond Goethalstrófeát. 2019 júniusában a KRC Genk irányítását vette át. Ugyan egy hónap múlva már szuperkupagyőztesnek mondhatta magát, a limburgi klub 2019. november 12-én elbocsátotta a gyengének minősített eredmények miatt. Ez lett a Union Saint-Gilloise szerencséje, a klub 2020. május 24-én egy szezonra szóló szerződést írt alá vele, kitűzve a célt, a feljutást. A küldetés sikeres lett, a csapat 22 győzelemmel, négy döntedennel és mindössze két vereséggel, 18 pontos előnnyel az első lett, és 48 év után feljutott az élvonalba. A klub jelmondata, az Egységben az erő (L’union fait la force) különös jelentőséggel bírt, a költségvetés ugyanis annyira kicsi volt, hogy a keret értéke a Transfermarkt szerint mindössze 20,7 millió euróra rúgott a szezon kezdete előtt, ezzel az élvonal 18 csapata közül csupán hármat tudott megelőzni. Azzal viszont, hogy az élvonalban csodák csodájára folytatódott a diadalmenet, és hónapok óta vezeti a ámulva nézte az edzést, amelyen félpályán keresztbe, kis kapukra ment a játék. „Mindkét fél igyekszik megtartani a labdát és nagy intenzitással játszva, dominálni akar. Amikor a labda elhagyja a pályát, az edzők azonnal újat dobnak a kapusnak, hogy a tempó ne csökkenjen. Pár játékos kiemelkedik, a 24 éves japán szélső, Mitoma Kaoru, aki az angol élvonalbeli Brightontól Royale Union Saint-Gilloise • Alapítva: 1897. november 1. • Stadion: Stade Joseph Marién, Brüsszel • Tulajdonos: Tony Bloom • Elnök: Alex Muzio • Edző: Felice Mazzu • Legnagyobb sikerek: 11-szeres belga bajnok (1903-04, 1904-05, 1905-06, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1912-13, 1922-23, 1932-33, 1933-34, 1934-35), kétszeres Belga Kupa-győztes (1912-13, 1913-14) belga bajnokságot, az érték a duplájára nőtt, és már a hetedik legerősebbnek számít. Tökéletes egyensúly a pályán Mazzu szerint azonban hiába a magabiztos előny, még mindig van két alapszakasz-mérkőzés, plusz a rájátszás, azaz nem szabad a bajnoki címen gondolkodni. A The Brussels Times március elején közölt riportot a klubról, és a cikk szerzője érkezett kölcsönbe, úgy suhan el az ellenfelek mellett, mintha a labda a lábfejére tapadna. De a harmadosztályú Portsmouth-ból szerződtetett 196 centiméter magas Christian Burgesst is lehetetlen nem észrevenni, mert kiválóan helyezkedik, jól lát a pályán. A történelem diplomás védő egyébként a pályán kívül a migránsok jogaiért és a környezetvédelemért harcol” - írta a lap. Éppen ez a lendületes játék, amely agresszívabb letámadással párosul, hozta meg a sikereket, Mazzu megalkotta a tökéletes egyensúlyt a támadás és a védekezés között, nem véletlen, hogy csapata szerezte a legtöbb és kapta a legkevesebb gólt az idényben. Játékosért pénzt nem adnak A sikerekhez persze kellett két olyan csatár is, mint Deniz Undav és Dante Vanzeir. Előbbit a harmadosztályú német SV Meppentől, utóbbit a Genktől sikerült szerződtetni. A páros tavaly 36 gólt termelt (Undav 17, Vanzeir 19 alkalommal volt eredményes), a jelenlegi szezonban 25 és 13 találatnál jár, emellett 10-10 gólpasszt is kiosztott. Az Union amúgy is egyedi elképzeléssel bír az átigazolásoknál, az elv, hogy pénzt a legritkább esetben kelljen kifizetni, így ingyenesen vagy kölcsönbe megszerezhető játékosokban gondolkodik. Alex Muzio elnök, Chris O’Loughlin sportigazgató és Phillipe Bormans vezérigazgató hangsúlyozta, hogy nemcsak azt nézik, hogy egy játékos mire képes a pályán, fontosak az emberi tulajdonságok is. „Számomra fontos a mentalitás. A játékosnak meg kell értenie a csapattársakat, értük is kell dolgoznia a pályán, segítenie kell nekik, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Ez a legfontosabb. Mindazt, amit eddig elértünk, csapatként értük el, nem egyénileg” - mondta Mazzu, azt viszont nem állította, hogy meglepte csapata szezonbeli teljesítménye. „Nem mondhatom ezt, mert az azt jelentené, hogy nem tisztelem a játékosaimat. Persze olyan helyzetben vagyunk, amely jobb, mint azt bárki várta volna. De ha azt nézem, mit csinálnak a játékosaim a pályán, akkor úgy gondolom, hogy megérdemelt az első helyezésünk.” Az edző motivációs képességéről ódákat zengnek tanítványai, ő pedig állítja, a legfontosabb a helyes kommunikáció és a folyamatos beszélgetés. „Kommunikálni kell a játékosokkal, tisztelettudónak és korrektnek kell lenni, meg kell próbálni megértetni velük, miért vannak a pályán - de azt is, miért nem.” Míg a fiatal játékosokkal való munka más kihívásokkal jár, Mazzu szerint csakis az edzőn múlik, hogy alkalmazkodjon, és nem fordítva. ,A mai generációt az automatizálás, a média, a mobiltelefon, a tévé veszi körül. De azt hiszem, nekem kell alkalmazkodnom ehhez, mert ezzel az új generációval élek együtt. Rajtam múlik, hogy megpróbáljak megoldásokat találni, és amennyire csak lehet, megértsem a játékosokat.” Klopp a példakép Az edző elismeri, hogy a klub legutóbbi sikerei elvonhatják a játékosok figyelmét, ezért aggódik a hirtelen jött reflektorfény miatt. Figyelni kell, hogy senki se részegedjen meg a váradan sikerektől. „Normális, egyszerű emberek vagyunk másfél éve. Egy ádagos csapat, amelyben csak néhány ember akadt, akinek volt élvonalbeli tapasztalata. Eddig sikerült megőrizni a régi énünket, mert még mindig ugyanolyan földhözragadtak vagyunk. Félek a változástól, ezért éberen őrködöm.” És akkor még ott van a pénz mint elkerülhetedenül zavaró tényező. ,A futballban az is aggasztó, amikor a sport egyszer csak háttérbe szorul a pénz miatt és sokkal kevésbé lesz fontos. Minden a pénz körül forog, és ez a sport rovására megy. Ez egy kicsit bosszant.” De vannak módok ennek kezelésére, és akadnak követendő példák is. Mazzu azt mondja, hogy sokat tanult a Liverpool menedzserétől, Jürgen Klopptól, akit a legjobban csodál. „Elérhető, közveden és közel áll a játékosaihoz. Akkor volt lehetőségem találkozni vele, amikor a Genk edzőjeként két éve a Liverpoollal játszottunk a Bajnokok Ligájában. Kicsit beszélgettünk. O egy nagyon egyszerű ember, aki rendkívüli munkát végez. Emberként és edzőként is nagyon szeretem. Nagyon intelligens, karizmatikus, olyasvalaki, akinek van személyisége. Ez az, ami számomra is fontos.” Topligás álmok Mazzu tisztában van vele, hogy saját sikere azt jelenti, hogy Belgiumon kívül is felhívhatja magára a figyelmet. Decemberben teljesítménye elismeréseként négy éven belül másodszor kapta meg a rangos Raymond Goethals-díjat, és nem tagadja, megfontolná, ha topligából kapna ajánlatot. „Ügy gondolom, hogy ha nincs ambícióm, nincs értelme dolgoznom. Nyilvánvalóan az a célom, hogy egy napon máshol edzősködjek. Franciaország jól jönne nekem, mert könnyebb a nyelv, Olaszország is jó lenne, mert folyékonyan beszélek olaszul. De az angollal sincs semmi bajom.” Egyelőre azonban még a 2021-22- es bajnokságot kellene megnyerni. .Amikor egy csapat feljut az élvonalba, nehéz elhinni, hogy csak nyer és nyer. Ez tényleg egy tündérmese” - vélte Mazzu. Pincési László
