Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-03 / 51. szám

2 I KÖZÉLET 2022. március 3. | www.ujszo.com A menekültválság hatása a járványra NAGY ROLAND Pozsony. A koronavírus-járvány negyedik hulláma továbbra is visszaszorulóban van Szlová­kiában, ám a háborús helyzet miatt sok olyan menekült jut­hatott át a határon, akik éppen fertőzöttek. Az egészségügyi minisztérium teszteléssel és oltással próbálja megoldani a helyzetet. Bár az utóbbi napokban a sajtó szinte csak a háborúval foglalkozott, viszont a koronavírus-járvány sem tűnt el. Igaz, a legfrissebb adatok biztatóak, a heti esetszám jelentősen visszaesett. A múlt héten átlagban na­pi 13 290 beteget azonosítottak, az előző héthez képest ez 28 százalékos visszaesést jelent (akkor naponta át­lagban 18 516 személynél igazolták a fertőzést). Matej Misik, az Egész­ségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője „meredek visszaesésnek” ne­vezte a járványgörbe alakulását, azt mondta, amilyen gyorsan szétter­jedt, olyan gyorsan vissza is szorul az omikron variáns. A magyarlakta járások A helyzet stabilizálódását mutat­ja az is, hogy a hétnapos incidencia 61 járásban több mint 10 százalékkal esett vissza. Ez a legtöbb magyarlakta járást is érinti. A délnyugati régiók­ban egyértelműen bebizonyosodott a csökkenő trend, a Dunaszerdahelyi járásban 23 százalékos, az Érsekújvá­riban 22 százalékos, a Komáromiban 18 százalékos, a Galántaiban pedig 15 százalékos visszaesés figyelhető meg a hétnapos incidenciában. Ahogy arról lapunk korábban is beszámolt, a Csallóközben és környékén január végén, illetve február elején tetőzött a negyedik hullám, viszont február kö­zepe óta javulnak a számok. A keleti régiókban szintén visszaszorulóban van a járvány, a Kassa-vidéki járás­ban például 23 százalékkal csökkent az incidencia, a Tőketerebesiben 21 százalékkal, a Nagymihályiban pedig 8 százalékkal. A vírus terjedése jelenleg a középső országrészekre jellemző. A magyar­lakta járások közül a Losoncit kell kiemelni, ahol az előző héthez képes 12 százalékos emelkedést jegyeztek. A legmagasabb növekményt egyéb­ként a szomszédos Gyetvai járásban mérték, itt a hétnapos incidencia 17 százalékkal emelkedett. További javulás A járvány visszaszorulása már a Covid-osztályokon is érezhető. Misik kiemelte, hetek utána végre a kórházban kezelt személyek száma is csökkenni kezdett, igaz, még csak nagyon enyhén: az előző héten még 2701 fertőzött szorult ellátásra, szer­dán viszont már csak 2652. Ez ugyan mindössze 2 százalékos csökkenést jelent, viszont ez lehet az első jele an­nak, hogy a koronavírus lassan már a kórházakból is eltűnik. Az IZA vezetője elmondta, febru­árban összesen 8250 beteg került be a Covid-osztályokra. Körülbelül a 70 százalékuk nem volt teljesen beoltva. A menekülthullám hatása A jelenlegi kedvező tendenciára ko­moly hatással lehet az a menekülthul­lám, amellyel Szlovákiának az utób­bi napokban szembe kellett néznie. A háború kirobbanása óta már több mint 50 ezer ukrán állampolgár lépte át a szlovák határt, és a számuk foko­zatosan növekszik. A határátlépéskor nincs lehetőség arra, hogy ellenőriz­zék, ezek az emberek fertőzöttek-e, így az utóbbi napokban nagyon sokan juthattak át úgy, hogy tudtukon kívül is terjeszthették a vírust. A szlovák­ukrán határokon az utóbbi napokban tömött sorokban álltak a menekültek, így a fertőzés gyorsan terjedhetett. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter elmondta, a határokon már működnek az úgy­nevezett hotspotok, amelyek az uk­rán állampolgárok ideiglenes mene­kültjogi státuszának adminisztráci­ós problémáit rendezik el. Ezeken a helyszíneken egészségügyi dolgozók is jelen vannak. A miniszter elárulta, jelenleg 350 önkéntes tevékenykedik a hotspotokon. Egyikük sem kap fi­zetést. Lengvarsky viszont állítja, ha a helyzet sokáig elhúzódik, akkor fel­merülhet, hogy az önkénteseket olyan egészségügyi dolgozók váltják, akik pénzt is kapnak a munkájukért. Kieső dolgozók Más kérdés, mi lesz azokkal az uk­rán egészségügyi dolgozókkal, akik a szlovák egészségügyben helyezkedtek el, és a háború miatt most behívót kap­tak. A Szlovák Orvoskamara (SLK) szerint több mint 500 ukrán orvos dol­gozik Szlovákiában, a kiesésük pedig súlyosan megviselné a hazai betegel­látást. Lengvarsky felvetette, hogy a hazatérő ukrán dolgozókat azokkal is lehetne pótolni, akik ideiglenes mene­kültstátuszt kaptak. A kormány hétfőn elfogadott rendelete ugyanis lehetővé teszi, hogy ezek az ukrán állampol­gárok, illetve a hozzátartozóik azon­nal elhelyezkedjenek a szlovák mun­kapiacon. Az egészségügyi miniszter azonban kiemelte, sok függ attól, hogy a menekültek meddig szeretnének ma­radni Szlovákia területén. Teszttel és oltással Lengvarsky továbbá elmondta, nem a hotspotokon fogják tesztelni a menekülteket, hanem az egyes mene­külttáborokban, vendéglátóhelyeken és az egyéb óvóhelyeken. A Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) ezután is figyelemmel kíséri majd a menekültek helyzetét, de hogy ponto­san milyen módon, azt az intézmény rendelete fogja szabályozni, amely a miniszter szerint a közeljövőben meg is jelenik. Amikor az ukrán állampol­gárok megkapják az ideiglenes mene­kültstátuszt, automatikusan jogosul­tak lesznek az egészségügyi ellátásra. A keleti kórházakban erre a célra már el is különítettek ágyakat. A tárcave­zető megjegyezte, a menekülteknek a koronavírus elleni oltást is felajánlják. A menekülthullám a járvány terjedésére is hatással lehet. Az egészségügyi miniszter azt mondta, a menekülttábo­rokban tesztelni fogják az Ukrajnából érkezőket, sőt, a koronavírus elleni vakcinát is felajánlják azoknak, aki eddig még nem oltatták be magukat. (TASR-feivétei) A szlovák munkapiac is megérzi az ukrán konfliktust ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán válság a szlováki­ai munkapiacra is rányomja a bélyegét, minden attól fUgg azonban, milyen irányt vesz­nek az események. Ami biz­tos, hogy Szlovákiának egy­re több vendégmunkásra lesz szüksége, akik között már ma is az ukránok dominálnak. Pozsony. Az elmúlt hónapban 68,5 ezer külföldi vendégmunkás dolgo­zott Szlovákiában, csaknem 800-zal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVAR) legfrissebb fel­méréséből. A külföldi alkalmazottak között továbbra is az ukránok domi­nálnak, akikből csaknem 20 ezer dol­gozik legálisan az országban. Szerbi­ából nagyjából 9 ezren, Romániából 7 ezren, Csehországból 6 ezren, Ma­gyarországról pedig 5 ezren találtak nálunk munkát. Az említett számok elenyészően alacsonynak tűnhetnek régiónk többi országához viszonyítva. Csehország­ban csak ukrán vendégmunkásokból több mint 200 ezret számoltak ösz­­sze, nem beszélve Lengyelországról, ahol az ukránok száma már most is meghaladja az egymilliót, akiknek a többsége vendégmunkásként ér­kezett az országba, de többen közü­lük már a 2014-ben kitört kelet-uk­rajnai konfliktus elől menekültek az országba. Az ukrajnai helyzet mos­tani eldurvulását követően azonban a szlovákiai munkáltatók is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Híva haza Az elmúlt napokban elsőként a csehországi cégek figyelmeztettek arra, hogy gondjaik lehetnek az uk­rajnai mobilizáció miatt, az ukrajnai férfiak ugyanis nem hagyhatják el az országot, így akik otthon ragadtak, azok nem tudnak visszatérni a csehor­szági munkahelyeikre. Jifí Halbrstát, a Manpower munkaerőpiaci társaság regionális marketingmenedzsere sze­rint teljesen leállt az ukrajnai munka­erő-toborzásuk is. Hasonló a helyzet Szlovákiában is, az egyes ágazatok között azon­ban látványos különbségek vannak. „A legtöbb ukrán vendégmunkás az autóiparban, az elektronikai ágazat­ban, a logisztikai cégeknél és az épí­tőiparban dolgozik” - mondta el Bra­­nislav Janőuska, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaköz­vetítő ügynökség projektmenedzse­re. Hogy az ukrán vendégmunká­sok átmeneti kiesése milyen gondot okozhat a cégeknek, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a szlovákiai munkapiacon már most is nagyjából 80 ezer olyan állás van, amelyet nem tudnak betölteni. „Szlovákiának ége­tő szüksége van a szakképzett mun­kaerőre, és természetesen a külföldi vendégmunkásokra is, elsősorban az olyan országokból, amelyek kul­turálisan és nyelvileg a legközelebb állnak hozzánk. Ukrajna e tekintet­ben ideális helynek számít a munka­erő-toborzásra, sajnos, a lengyelek és a csehek már jóval megelőztek min­ket” - figyelmeztet Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Szövetségé­nek (RÚZ) a titkára. Gondok lehet­nek azonban az egészségügyben is, hiszen a nagyjából 19 ezer szlovákiai orvos közül az Ukrajnából érkezettek száma - a Szlovák Orvosi Kamara adatai szerint — már most is megha­ladja az 500-at. Még többen jöhetnek Az ukrajnai harci cselekmények elhúzódása vagy az ezt követő gaz­dasági bizonytalanság esetén a szlo­vákiai munkáltatók a fent vázolt for­gatókönyv ellenkezőjét is el tudják képzelni. „Inkább arra számítunk, hogy a várható migrációs hullám se­gít új munkavállalókat szerezni Uk­rajnából, és erre szükségünk is lesz” - mondta Rastislav Machunka, a Mun­káltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke. Hosták szerint az államnak be kellene avatkoznia, és változtatnia kellene a migrációs politikáján, mi­vel jelenleg a harmadik országokból érkező képzett szakemberek komoly hivatali akadályokba ütköznek. „Az sem igaz, hogy Ukrajnából csak kép­zetlen munkaerő érkezne hozzánk. Szlovákiának például egyetlen egye­teme sincs a világ lejobb felsőokta­tási intézményeit rangsoroló 500-as toplistán, Ukrajnának kettő” - tette hozzá Hosták. Egyszerűbb szabályokat „Az ukrajnai helyzetnek látványos hatása lehet régiónk országainak a munkapiacára. A munkáltatóknak át kell értékelniük a terveiket, a rugal­mas reagálás kulcsfontosságú lesz, ahogyan az volt a koronavírus-jár­­ványt követő válság idején is. Ez nem csak a gazdaságra lesz hatással, hi­szen valamilyen módon mindannyi­unkat érinthet” - mondta Peter Li­­busa, a Kariéra.sk állásportál igazga­tója. O is figyelmeztet azonban arra, hogy valószínűleg nem csupán újabb migránsok érkezésére kell felkészül­ni, akik Szlovákiában keresnek me­nedéket. „Az is elképzelhető, hogy a jelenleg Szlovákiában dolgozó mun­kaerő egy része elvándorol. Azokra gondolok, akik készek visszatérni Ukrajnába, hogy megvédjék a hazá­jukat” - tette hozzá Libusa. Az elemzők és a szakmai szövetsé­gek szerint a jelenlegi helyzet várha­tóan megrázza a gazdaságot, és több ágazatot is érinthet. „A szakképzett munkaerőből már most hiány van az országban. A nem uniós országok­ból, így például Ukrajnából érkező orvosok, ápolók, de más szakmák képviselői számára is könnyíteni kellene a képesítésük elismerésén. Meggyőződésünk, hogy ha mi nem reagálunk, akkor ezt más országok teszik meg” - mondta Miriam Filo­­vá, a Munkáltatók Szövetségének a szóvivője. (mi, TASR, pluska.sk) A legtöbb ukrán vendégmunkás az autóiparban, az elektronikai ágazatban, a logisztikai cégeknél és az építőiparban dolgozik (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents