Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-21 / 66. szám
2 I RÖVIDEN Csökken az államfő iránti bizalom Pozsony. Az utóbbi hónapokban 10 százalékponttal zuhant Zuzana Caputová köztársasági elnök megbízhatósága - derült ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, amelyet a Markíza televízió számára készítettek. A megkérdezettek azonban még így is őt tartják a legmegbízhatóbb politikusnak: a válaszadók 42 százaléka hisz az államfőnek. A Denník N arra hívta fel a figyelmet, hogy a Caputová iránti bizalom sosem volt ilyen alacsony, még 2019-ben, a hivatalba lépésekor is többen hittek a köztársasági elnöknek. A lista második helyén Peter Pellegrini, a Hlas vezetője végzett, akinek a válaszadók 39 százaléka hisz. A korábbi miniszterelnöktől jócskán elmarad a jelenlegi: Eduard Heger (OEaNO) 28 százalékkal a harmadik helyen áll. Ha a másik oldalról közelítjük meg az adatokat, akkor a legmegbízhatatlanabb politikusnak Igor Matovicot (OEaNO) tartják, a megkérdezettek 87 százaléka nem hisz a pénzügyminiszternek. Érdekesség, hogy a Szövetség elnökét, Forró Krisztiánt a válaszadók mindössze 8 százaléka tartotta megbízhatónak, 46 százalékuk viszont nem hisz neki. Ez azt is jelenti, hogy a megkérdezettek 46 százaléka nem tudott állást foglalni a pártelnök személyével kapcsolatban. (nar, Marklza, Dennlk N) Caputová asztalán még nincs kérvény Pozsony. Már körülbelül 80 szlovákiai állampolgár érdeklődött a köztársasági elnök hivatalánál az ukrajnai katonai szolgálatról, hivatalos kérvényt azonban egyelőre senki sem nyújtott be - tájékoztatott Martin Strizinec, az államfő szóvivője. Ahogy arról lapunk is beszámolt, több szlovákiai állampolgár is szeretne részt venni az ukrajnai harcokban, viszont a hazai törvények tiltják az efféle háborús részvételt. Ha valaki mégis harcolni szeretne, egy bonyolult adminisztrációs folyamatot kell követnie: először is kérvényt kell benyújtani a járási hivataloknál, amelyek aztán továbbítják a dokumentumokat a védelmi, valamint a belügy- és a külügyminisztériumhoz. Ha a felsorolt tárcák jóváhagyják a kérvényt, akkor a végső szót Zuzana Caputová mondja ki. Strizinec elmondta, ugyan többen is információkat kértek az államfői hivataltól, de hivatalos kérvény egyelőre nem érkezett. (nar, TASR) Januártól nőnek a vállalkozói járulékok Pozsony. 2023 januárjától megemelkednek az egyéni vállalkozók járulékai. Az egészségbiztosítás minimális összege 5,46 euróval, a társadalombiztosításé pedig 12,94 euróval növekszik, vagyis a vállalkozóknak jövőre már minimum 285,49 eurót kell kifizetniük a járulékokra. (nar, Pravda) KÖZÉLET 2022. március 21. | www.ujszo.com Uj légvédelmi rendszer érkezik Szlovákiába, de a régi is marad A Patriot légvédelmi rendszer első elemeit ideiglenesen a szliácsi katonai repülőtéren helyezték el (TASR/AP-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony/Szliács. Szlovákiába megérkeztek a Patriot légvédelmi rendszer első elemei - jelentette be Jaroslav Nad' (OLaNO) védelmi miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta, az új rendszer nem pótolja a jelenleg használatos S-300- as rakétákat, amelyekről mér napok óta zajlik a vita. A védelmi tárca vezetője vasárnap reggel a közösségi oldalán jelentette be a hírt. „Örömmel erősítem meg, hogy a Patriot légvédelmi rendszer telepítéséért felelős első egységek fokozatosan érkeznek meg Szlovákia területére. A folyamat a következő napokban fejeződik be” - olvasható a miniszter bejegyzésében. Hozzátette, az eszközöket ideiglenesen a szliácsi katonai repülőtéren helyezik el, a szakértőkkel pedig a további helyszínekről tárgyalnak. Nad’ kiemelte, az a cél, hogy a Patriot által nyújtott „légvédelmi ernyő” minél nagyobb területet fedjen le. Emellett megköszönte a katonai segítséget Hollandiának és Németországnak - a parlament ezen a héten hagyta jóvá az említett országok katonáinak szlovákiai jelenlétét, ők biztosítják a légvédelmi rendszer beüzemelését. Marad az S-300 A Patriot beszerzése azért is fontos lépés, mert az utóbbi napokban komoly vita zajlott a jelenlegi légvédelmi rendszerről, az S-300-as rakétákról. A külföldi sajtóban megjelentek olyan információk, hogy a szlovák kormány Ukrajnának adná a légvédelmi fegyvereket, ám Nad’ egyelőre nem erősítette meg ezeket a híreket. Az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, valóban fontolgatják az S-300-as rendszer lecserélését, de ez csakis akkor jöhet szóba, ha sikerül helyettesíteni a légvédelmi eszközöket. A tárcavezető a bejegyzésében kiemelte, a Patriot nem tekinthető az S-300-as rakéták pótlékjának, és ez csak az első lépés Szlovákia hatékonyabb légvédelméért. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy tekintettel az S-300-as rendszer korára, technikai állapotára, valamint arra, hogy a karbantartása nagyban függ Oroszországtól (Szlovákia évtizedekkel ezelőtt éppen az oroszoktól vásárolta a rakétákat, a rendszerért továbbra is ők felelnek), az új rendszer beszerzésére mihamarabb szükség van. A miniszter úgy véli, a jelenlegi helyzetben Ukrajnának még így is jól jönne a fegyveres erősítés, de amíg Szlovákia légvédelme nincs teljesen bebiztosítva, addig az adományozás nem jöhet szóba. Politikai vita Az S-300-as rendszer problémája a politikai pártokat is megosztja. Juraj Seliga, a Za l’udí parlamenti képviselője a TA3 hétvégi vitaműsorában elmondta, egyetért a védelmi tárcavezető álláspontjával, és támogatja, hogy a légvédelmi rendszert Ukrajnának adják. Robert Kalinák (Smer) egykori belügyminiszter viszont ezt nem tartja jó ötletnek. Elmondása szerint a humanitárius segítség, vagyis a menekültek elszállásolása egyértelműen a szlovák állam kötelessége, viszont a fegyveres segítséget már nem támogatja. Úgy véli, ezzel Szlovákiát is bevonják a háborús konfliktusba. Seliga szerint az oroszok már így is ellenséges országnak tartanak bennünket, így ezzel a kormány már semmit sem rontana a helyzeten. Szlovákia morális kötelességének tekinti azt, hogy akár fegyverekkel is segítse a szomszédos Ükrajnát. Egyre kevesebb az állástalan, a munkahelyek száma növekszik A járványhelyzet fokozatos javulása az elmúlt hónapban a munkapiacon is éreztette hatását. Tovább csökkent az állástalanok száma, a munkáltatók pedig egyre több állást kínálnak. A magyarlakta régiók között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Pozsony. A szlovákiai állástalanok aránya februárban elérte a 6,86%-ot. Havi összehasonlításban a munkanélküliség ugyan csak egytized százalékponttal csökkent, éves összehasonlításban azonban már látványosabb javulást mértek, hiszen tavaly februárban ez a mutató még 8 százalék körül mozgott. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hónapban a gazdaságilag aktív lakosság száma Szlovákiában elérte a 2,7 millió főt, miközben a munkaügyi hivatalok 202 ezer állástalant regisztráltak, akik közül egy kedvező ajánlat esetén 185 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Látványos különbségek A magyarok által is lakott szlovákiaijárások munkanélküliségi mutatói között továbbra is látványos különbségek vannak. A munkanélküliség szempontjából országos szinten is a Rimaszombati járásban a legrosszabb a helyzet, ahol az állástalanok aránya meghaladja a 20 százalékot. A Rozsnyói járásban ugyanez csaknem 16, a Losonci járásban pedig 12 százalék. A Galántai járásban ezzel szemben csupán 3,95 százalékos a munkanélküliek aránya, a Vágsellyei járásban pedig ugyanez 4,11, a Dunaszerdahelyiben 5,12, a Komáromiban pedig 6,40 százalék. Javuló mutatók „Az álláskeresők nyilvántartásában a 29 év alatti fiatalok és a tartósan munkanélküliek száma is csökkent. Ez utóbbiak alig 24 ezren vannak, ami a legjobb adat a világjárvány kitörése, vagyis 2020 márciusa óta. Örülök, hogy a módosított járványügyi intézkedéseknek köszönhetően Szlovákiában ismét csökkent a munkanélküliség” - mondta el Milan Krajniak munkaügyi miniszter, aki arra számít, hogy ez a tendencia az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A munkaügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben jelentősen csökkent az álláskeresők száma. Tavaly februárhoz képest mintegy 15%-kal kevesebben szerepelnek a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. „Külön köszönet illeti a hivatalokban dolgozó valamennyi munkatársunkat, akiknek sikerült a támogatási programjainkat hatékonyan átültetni a gyakorlatba” - mondta Karol Zimmer, az ÚPSVR vezérigazgatója, kiemelve a „Ragadd meg a lehetőséged” projektet, amelyen keresztül már több mint 12 millió eurót különítettek el a foglalkoztatás támogatására. Várják az ukránokat A Szociálpolitikai Intézet szerint a szlovák munkaerőpiac sikeresen megbirkózott a világjárvány negatív hatásaival. Érdekes módon az enyhén csökkenő munkanélküliségi ráta mellett a szabad álláshelyek száma jelentősen nő. „Továbbra is rengeteg olyan betöltetlen állást regisztrálunk, amelyeket nehéz hazai alkalmazottakkal feltölteni. Az üres álláshelyek száma februárban meghaladta a 79 ezret, havi szinten több mint 3 ezerrel, azaz 4,25%-kal nőtt a számuk” - hangsúlyozta Matús Baliak, a Szociálpolitikai Intézet elemzője. Szerinte a megüresedett állások jelentős részét az elmúlt hetekben Szlovákiába tömegesen menekülő ukrán állampolgárokkal lehetne betölteni. Ez azonban csak a következő hónapokban fog kiderülni, mivel a februári munkanélküliségi adatok alapján még nem mérhető fel az ukrajnai háború hatása a szlovák munkaerőpiacra. (mi)
