Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-19 / 65. szám
2022. március 19., szombat, 15. évfolyam, 11. szám Némaságot fogadott szerzetesek otthonában Március elején átadták a felújított kamalduli remeteséget a magyarországi Majkon. A felújítás, a díszkert rekonstrukciója, a kastély kiállításainak létrehozása, valamint a kiszolgáló épületek felépítése összesen 3,2 milliárd forintból valósult meg. Az oroszlány-majkpusztai kamalduli remeteség épületegyüttese A rekonstrukció során felújították a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó cellaházakat, helyreállították a csonka templomtornyot, megújították a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új, modern fogadóépületet létesítettek. Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kaptak helyet, valamint korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenysége vált megismerhetővé. A remeték fűszer- és gyógynövényeket neveltek, fazekasmunkát végeztek, fatárgyakat faragtak, olvastak, és imádkoztak mindenki más helyett is, aki a kinti világban ezt nem vagy nem kitartóan tette. Elsősorban mecénásaik üdvösségéért. A termekben berendezett kiállítás megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról is. (A szabadságharc bukását Nyitrától Majkig Magyarországon a 17. században telepedtek le - a kamalduliak. Az első kamalduli remeteséget a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították 1691-ben. Esterházy Pál nádor a Sopron vármegyei Lánzsér váránál 1700-ban alapított remeteséget, majd 1710-ben a Szepes vármegyei Lehnicen szintén alakult remeteség. A negyedik, egyben az utolsó a majki, ami épületegységét máig megőrizte. A remeteség autóval Komáromtól 40, Pozsonytól 140 kilométer. követően, 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli Grosbois település kolostorában élő kamalduli szerzetesek vendége volt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem megnyugvást talált a kamalduli kolostor falai közt, szívét pedig. - a végakaratának megfelelően - a kolostorban temették el. A grosbois-i kolostor sajnos a II. világháború pusztításában megsemmisült, így ma már nincs meg a fejedelem szívének hamvait őrző urna sem. A majki kamalduli remeteségben viszont emléktábla őrzi az emlékét.) A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik. A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait. Egy korábbi, 885 millió forintos felújítással megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása. A kiállításhoz csaknem 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is. A kamalduli rend olasz eredetű, a rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009- ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. „Fehér barátoknak” is nevezték őket, ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, ezt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Egymással nem kommunikálhattak, és nem érintkezhettek a külvilággal sem. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk. A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki, s mire minden kész lett, alig 12 évig élhettek itt nyugalomban, mert amikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is, a remeteség vagyonát árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták. Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze pár hasonló helyszíne maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik, és rendszeresen fogad látogatókat. (MTI, ú) A kolostor konyhája Szoba az egyik cellaházban A kamalduli remeteség keleti kapuja A remeteség épületei (Fotók: MTT, majkiremeteseg
