Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-18 / 64. szám

2 KÖZÉLET 2022. március 18. | www.ujszo.com Ismét felgyorsulhat a vírus terjedése, de nem az ukrán menekültek miatt NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában az elkö­vetkező napokban ismát megemelkedhet a fertőzöt­tek száma - erre lehet követ­keztetni több európai ország járványhelyzete, valamint né­hány hazai mutató alapján. Az egészségügyi tárca szerint a vírus terjedésének felgyorsu­lásáért nem a menekülthul­lám a felelős. Február végén, a negyedik hul­lám csúcsán Szlovákiában napi 20 ezer körül mozgott a fertőzöttek szá­ma. Az utóbbi hetekben viszont úgy tűnt, hogy a járvány visszaszorult, a fertőzöttszám és a kórházban kezelt betegek száma is csökkenni kezdett. A naponta frissített adatokban egye­lőre nem látszik nagyobb emelkedés: szerdán például 11 ezer új fertőzöttet azonosítottak 19 359 PCR-teszt elvég­zése mellett, ami az előző napokhoz képest nem kiemelkedő szám, a Co­­vid-osztályokon kezelt páciensek szá­ma pedig 2435-ről 2406-ra csökkent. Baljós jelek Vannak azonban olyan mutatók, amelyek már előrevetítik a vírus ter­jedésének gyorsulását. Ezek közé tartozik például a százezer főre át­számított hétnapos incidencia, azon belül is a regionális adatok. Egy hét­tel ezelőtt még azt láthattuk, hogy a járások döntő többségében az in­cidencia csökkenése meghaladta a 10 százalékot. Ehhez képest a leg­frissebb adatok azt mutatják, hogy több régióban is lassult a csökkenő trend, sőt, 26 járásban az incidencia több mint 10 százalékkal növekedett. Látványos emelkedés figyelhető meg több keleti régióban, például a Kas­­sa-vidéki járásban 32, a Szobránci járásban pedig 34 százalékkal nőtt az említett mutató. A megforduló tendencia azonban nemcsak a keleti országrészre jellemző: az északi te­rületeken például a Turdossini járást kell kiemelni, ahol az incidencia 31 százalékkal nőt, a dél-nyugati régión belül pedig a Lévai járásban látvá­nyos az emelkedés, 26 százalékos. Két ok Matej Miäik, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) veze­tője elismerte, valóban arra számí­tanak, hogy a következő napokban megemelkedik a fertőzöttek száma. Elmondása szerint erre nemcsak a hazai adatokból lehet következtetni, hanem a többi európai ország jár­ványhelyzetéből is. „Ausztriában és Németországban ezekben a napokban abszolút rekordokat jegyeznek a po­zitív esetek számában” - jelentette ki Misík. Elmondása szerint ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban jelentősen lazítottak a jár­ványügyi korlátozásokon. Szlováki­ában például ettől a héttől a tömeg­­rendezvényeket sem szabályozzák, már csak a maszkviselésre vonatko­zó előírások maradtak érvényben. A másik ok pedig az omikron mutá­ció egyik alvariánsának, az úgyneve­zett BA.2-es mutációnak a terjedése. Ahogy Misík is mondta, a többi nyu­gat-európai országban is ez a variáns tehet a járvány újbóli felerősödéséről. Boris Klempa virológus a Rádió Exp­­res déli vitaműsorában csütörtökön rámutatott, az említett alvariáns nem sokban különbözik a BA.l-es mutá­ciótól, amit eddig csak omikronként emlegettünk. Egy jelentős különbség azonban van, az eddigi tanulmányok alapján 30 százalékkal fertőzőbb le­het, mint elődje, ezért is válhat do­minánssá a járvány kellős közepén. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint az utóbbi 28 napban szekve­­nált 2177 minta 38 százaléka tartal­mazta a BA.2-es alvariánst, ami azt jelzi, hogy a mutáció még csak most kezd dominánssá válni. Nem a menekültek miatt Miäik továbbá leszögezte, a jár­vány felerősödésében nem játszik nagy szerepet az Ukrajnából érkező menekülthullám. Szlovákiába eddig több mint 220 ezren kerestek mene­déket, és a legtöbbjüket nem a határ­­átlépés során, hanem az ideiglenes szálláshelyen tesztelik. Ha pozitív esetet találnak, akkor az izoláció biz­tosítása elsősorban a szálláshely üze­meltetőjének a feladata, de a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (UVZSR) is állítja, hogy a kihelyezett irodái fo­lyamatosan ellenőrzik a menekültek egészségügyi helyzetét. Misík meg­jegyezte, más európai országokban is romlani kezdett a helyzet, olyan ál­lamokban is, amelyeket közvetlenül nem érint a menekülthullám. „Nem hoznám összefüggésbe a két dolgot” - mondta a járvánnyal és a háborúval kapcsolatban. Pavol Cekan biokémikus a Rádió Expres műsorában elmondta, egye­lőre nem érkezett annyi menekült Szlovákiába, hogy a járványhelyze­tet ez komolyabban befolyásolhassa, így gondolja Ivan Bosnák, az Ada­tok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport tagja is. Az utóbbi hónapban szekvenált minták 38 százalékában találták meg az omikron mutáció újabb alvariánsát. Elkép­zelhető, hogy a következő hetekben ez válik majd a domináns mutációvá, ami a fertőzöttszám újbóli növekedését idézheti elő. (TASR-felvétel) NATO-ernyőt emelnek Szlovákia fölé RÖVIDEN Elfogadták a marihuánatörvényt Pozsony. A parlament máso­dik és harmadik olvasatban is megszavazta a törvényt, amely jelentősen módosítja a mari­huána birtoklásáért kiszabható börtönbüntetés hosszát. A jelen lévő 122 képviselő közül 72 tá­mogatta a javaslatot. A koalíció viszonylag egységes volt a sza­vazás során, az OEaNO, az SaS és a Sme rodina frakciójának többsége is a törvénymódosítás mellett voksolt. Az ellenzék java­részt tartózkodott, a szélsőjobb­­oldali pártok ellene szavaztak. Most már csak Zuzana Caputová köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e az új törvényt, amelynek értelmében kis meny­­nyiségű, saját fogyasztásra tartott marihuána birtoklása esetén a maximálisan kiszabható szabad­ságvesztés hossza 3 évről 1 évre rövidül. Azok, akiket korábban már elítéltek marihuána bir­toklása miatt, szintén rövidebb büntetésre számíthatnak: a 10-től 15 évig terjedő börtönbüntetés 5-10 évre rövidül. Fontos válto­zás még, hogy a bíróságnak nem feltétlenül kell börtönbe küldenie az elítéltet, dönthet akár úgy is, hogy a szabadságvesztés helyett gyógykezelést szab ki. (nar) A NATO-katonák szlovákiai je­lenlét« agyfajta biztosítékot je­lent az ország számára, de még mindig inkább egy katonadip­lomáciai jelzés, mint valódi vé­dekezés egy közvetlen fenye­getés ellen, véli a szakértő. Pozsony. Ahogy arról beszámol­tunk, a szlovák parlament is jóvá­hagyta, hogy legfeljebb 2100 NATO- katona érkezzen Szlovákiába. Mind­ez válaszlépés az Oroszország által indított, ki nem provokált katonai invázióra Ukrajna ellen. A szlováki­ai kontingenst cseh, holland, lengyel és szlovén, valamint amerikai, illetve német katonák alkotják majd. Jaros­­lav Nad’ (OEaNO) szlovák és Matej Tónin (Új Szlovénia Párt, NSi) szlo­vén védeími miniszter ezzel kapcso­latban a csütörtöki közös sajtótájé­koztatóján bejelentette, 200 szlovén katona érkezik hozzánk. Egy gépe­sített egységről van szó, amely való­színűleg Lesten (Lesf) állomásozik majd. A szlovén katonák egy vagy két hónapon belül érkezhetnek meg. A szlovén egység a NATO ún. meg­erősített előretolt jelenléte (eFP) kere­tében létesített nemzetközi harccso­port részeként érkezik Szlovákiába. Ezt a szövetség elrettentő eszközként hozta létre, reagálva a Krím annek­­tálására. A székhelyük Lengyelor­szágban, Litvániában, Lettországban és Észtországban van. Oroszország Ukrajna elleni támadását követően azonban a NATO tagállamai megál­lapodtak abban, hogy a szövetség tel­jes keleti szárnya mentén - beleértve Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát is - többnemzetiségű eFP harccsoportokat hoznak létre. Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő elmondta, a szövetség megerősített előretolt szlovákiai jelenléte három üzenettel is bír. Egyrészt a NATO kötelékben érkező amerikai kato­nák egyfajta biztosítékot jelentenek. Eszerint, ha támadás érné Szlová­kiát és amerikai katonák is tűz alá kerülnének, az Washington számá­ra lehetővé teszi a konfliktusba való azonnali belépést. Másrészt ez fontos NATO-lépés is, hiszen a többnem­zetiségű haderők így tapasztalatot tudnak szerezni a közös munkában. „Bejáratják a parancsnoki láncokat, a helyszínre hozott haditechniká­val pedig egyfajta tereptapasztala­tot szereznek” - mondta a szakértő. Feledy szerint a lépés elvben arra is szolgálhat, hogy megnyugtassa a he­lyi lakosságot. „Tehát láthatóvá teszi a NATO közös védelmi szándékát, egyfajta pszichológiai biztosíték a kö­zös fellépésre az adott ország lakosai számára” - tette hozzá. A szakértő kiemelte, a NATO-katonák szlováki­ai jelenléte egyben egy konkrét üze­net Oroszország felé. „Bár látni kell, hogy ezek a létszámok és ez a meny­­nyiségű technika egyáltalán nincs pa­ritásban az orosz sereg óriási száma­ival, amelyet Ukrajna ellen vetettek be” - mutatott rá a szakértő. Az ellenzék egy része, vagyis a fa­siszta pártok és a Robert Fico vezet­te Smer ellenezte a NATO-katonák szlovákiai állomásoztatását. Azzal érveltek, hogy az ukrajnai háború miatt nem fenyegeti veszély az orszá­got, ezért nincs szükség a szövetsé­ges haderő hazai jelenlétére. Feledy szerint, ha kézzelfogható és közvet­len katonai veszély fenyegetné az or­szágot, akkor á NATO és Szlovákia is nagyobb mértékben mozgósítaná a haderejét. A szakértő úgy látja, a szövetség megerősített előretolt szlo­vákiaijelenléte még mindig csak egy szimbolikus lépés. „Az eFP-egysé­­gek jelenléte sokkal inkább egy ka­tonadiplomáciai jelzés, mint valódi védekezés egy közvetlen fenyegetés­re” - mondta. Hozzátette azonban, Vlagyimir Putyin orosz elnök szán­dékai kiszámíthatatlanok. „Szlováki­át nemcsak bakancsos orosz katonák, hanem hackerek, eltévedt rakéták vagy más eszközök is fenyegethetik Moszkva felől” - tette hozzá, (czg) Jaroslav Nad csütörtök reggel tárgyalt Matej Tónin szlovén védelmi minisz­terrel arról, hogy 200 szlovén katona érkezik Szlovákiába (TASfl felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents