Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-17 / 63. szám

www.ujszo.coml 2022. március 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A tavasz csillagai Nem egyetlen eltérés választja el a beszélt és az írott nyelvet VERES ISTVÁN 4M) _______________.......................................... F ppen azon gondolkodott E egy gólya Görögországban, hogy mikor induljon vissza a Rozsnyói járásba, amikor Bandika és Ervin megtudta a rádió­ból, hogy Magyarország új államfőt kapott. Be is pakolták a kétkazettás magnóba Müller Péter Sziámi egyik klasszikusát, A kis tökös üstökös című dalt, pontosabban a vonatkozó kazettát. Kedves, de kiszámíthatatlan keddi nap volt, reggel a higanycsík még á mínusz négyet karistolta, déle­lőtt tizenegykor viszont már a plusz nyolcasról figyelte a fejleményeket. Azokból pedig akadt bőven. Mintha a tavasz is kezdte volna felvenni a fo­nalat: a járda széle alól kidugta a fejét egy ibolya, a madárvilág képvise­lői pedig nem bírtak leállni a reggeli hangoskodással. Bandikáék kiültek az eresz alá, és a folyó túloldalán vá­rakozó hegyeket figyelték, ahogy a melegedő tájban próbálták leböfög­ni magukról a párapaplant. Közben a magnó a Sziámi-nótát recsegte, a kis üstökösről, aki úgy döntött, hogy nem zuhan le mégse. Végül felfe­dezte őt egy csillagász, így az útja véget ért, mert földet ért. „Ember­ré lett, most a neve az, hogy Novák, és irigylik őt a szupernóvák.” Ervin ismét felszisszentett egy tízes fácánt és elpanaszolta, hogy a Chelsea el­nyisszantotta a Newcastle győzelmi zsinórját az angol ligában. Ráadásul a nyolcvannyolcadik percben kaptak gólt, akkora pech, mint ide az And­­roméda-köd - méltatlankodott Er­vin. Bandika együttérzőn bólogatott és felhívta a figyelmet egy elfeledett ékezetre. Mert hogy a szupernóvákat mindenki rövid o-val emlegeti, hol­ott helyesen magyarul szupernóva lenne a neve egyes számban. Ervin helyt adott a megjegyzésnek, egy­ben el is hárította azzal, hogy nem ez az egyetlen eltérés, amely a beszélt és az írott nyelvet elválasztja, és az ómegát sem ejti ómegának senki, holott úgy kéne. Már éppen a fácánt kortyolta ismét, amikor Bandika el­mondta, hogy a szupernóva lumino­­zitása végső robbanása idején egy egész galaxiséval vetekszik. Mit szól ehhez? - fordult Ervinhez, aki éppen végzett a fácánnal. Tyho de Brahe - felelt amaz. Egészségére! - vágta rá Bandika. Ervin azonban nem tágí­tott, és elmondta, hogy Tyho de Bra­he dán csillagásznak már 1572-ben sikerült meglesnie egy szupernóvát. Gondolom, a sört is szerette, ha már Prágában élt - állította az üres pa­lackot a többi mellé Ervifl. Bandika szerint ennek elég kicsi a valószínű­sége, ugyanis ha valaki híres csil­lagász, akkor az nyilván azért van, mert egész este a csillagos eget figye­li, ebből pedig az következik, hogy nem mást csinál. Ervin erre elnevette magát. Nem ért maga a luminozitás­­hoz, kuzin! Hát a csillagos eget leg­jobb egy korsó sör mellett figyelni, főleg nyáron. Ki van próbálva, mű­ködik, tudom ajánlani. Bandika ne­vetett, de nem örült. Inkább elhatá­rozta, hogy egy darabig nem határoz el semmit. A szerző a Vasárnap munkatársa Ukrán traktor a kémfészek, vagyis a pozsonyi orosz nagykövetség előtt. A tegnapi tüntetés szervezői „speciális ki­utasítási műveletnek" nevezték az akciót, utalva az oroszok „speciális műveletére" Ukrajnában. A traktor legalább vasárnapig a nagykövetség előtt marad. A tüntetők szerint a nagykövetségen 70 orosz fedett kém dolgozik diplo­mataként. " (TASR-felvétel) Ukrajna 90%-át nyomorba taszítják Már legalább 500 milliárd dollárnyi kárt okoztak az oro­szok az invázió kezdete óta - idózl Denisz Smihal ukrán mi­niszterelnököt a BBC. Ukrajna 2017-es GDP-je 112 milli­árd dollár volt. Smiha azt írta, hogy a helyreállítás az oroszok felelőssége, ezért az ő pénzükből fizetnék azt. Az ENSZ Fejlesztési Program­jának (UNDP) vezetője szerint tíz ukránból kilenc szegénységbe sül­lyedhet és extrém gazdasági sérülé­kenységnek lesz kitéve, ha a hábo­rú elhúzódik. Mindez két évtized­nyi gazdasági fejlődést törölhet el - írta a Reuters. Achim Steiner, az UNDP adminisztrátora elmondta, együttműködnek a kijevi vezetéssel, hogy elkerüljék a legrosszabb for­gatókönyvet, a gazdasági összeom­lást. Jelenleg azon dolgoznak, hogy pénzt tudjanak adni az ukrán csalá­doknak élelmiszer-vásárlására, va­lamint biztosítsák az alapvető szol­gáltatásokat, elejét véve a családok elmenekülésének. Steiner elmondta, hogy a sze­génységi küszöb napi 5,3-13 dol­lár. Az orosz támadás előtt az ukrá­nok mintegy 2%-a élt az 5,3 dolláros küszöb alatt. Az UNDP szerint egy sürgősségi készpénzátutalás havi szinten 250 millió dollárba kerül, és 2,6 mil­lió ember bevételeinek egy részét fedezheti, ezzel megmentve őket a szegénységbe süllyedéstől. Egy átmeneti alapjövedelmet biztosító program bevezetése, amelynek so­rán napi szinten 5,5 dollárt adnának az embereknek, havonta 430 millió dolláros költséget jelentene. Ukrajna gazdasága idén várhatóan 10%-kal zsugorodik az orosz invá­zió miatt, de a kilátások meredeken romlanak, ha a konfliktus tovább tart - áll az IMF jelentésében. A Világ­bank csaknem 200 millió dolláros kiegészítő finanszírozást hagyott jó­vá a kiszolgáltatott helyzetben lévő ukránoknak. Ez az összeg a múlt hé­ten jóváhagyott 723 millió dolláron felüli rész, és része a korábban beje­lentett 3 milliárd dolláros támogatá­si csomagnak. Steiner hangsúlyozta Ukrajna fontosságát más nemzetek gazdaságára nézve, különösen afri­kai országokat említve, amelyek bú­zakészleteik harmadát Ukrajnából és Oroszországból szerzik be. Oleg Ustenko, az ukrán kormány fő gazdasági tanácsadója azt mond­ta, az ukrán vállalkozások 50%-a bezárni kényszerült. (Portfolio, Telex, ú) Ukrajnán a sárkány szeme FELEDY BOTOND első lövés óta tudjuk, hogy Kína árgus szemekkel figye­li az Ukrajnában zajló háborút. Peking számára nem­csak tajvani aspirációi miatt érdekes az európai csatatér: a szankciós politika működése és hatásai, egy proxihá­­ború tanulságai életbevágóan fontosak a kínai kommunisták számára. Ezt lassan az euroatlanti tábor is felismeri. Ez a háború nem csak Európáról és az európai biztonsági struktúráról szól. Hanem a NATO mint szövetség hitelességéről és kapacitásairól, még ha ez szerencsé­re most gazdasági szinten mutatkozik meg látványosabban. Újra érvé­nyes a hidegháborúból ismert „feltartóztatás” politikája: nem csak az oroszokkal szemben kell olyan eredményt felmutatni a fronton, ami elveszi a kedvüket a további agressziótól. Mivel Kína a nemzetközi rendszer másik nagy kihívója, elemi érdekünk, hogy Peking számára is kellően elrettentő üzenetek szülessenek. Rögtön az első körben riasztó lehet a kínai kommunisták számára, hogy a NATO mennyire mélyen belelátott az orosz lapokba a háború előtt - és feltehetőleg azóta is. Nemcsak a lehallgatások, a beépült em­berek is hozzák az információkat. Ilyen helyzetben a NATO minden ellenlábasa csak azt a kérdést teheti fel magának, hogy vajon náluk milyen mély e penetráció. Mondjuk sajnos valószínűbb, hogy Peking­­ben ennyire nem állnak jól a szövetségesek, de nem a tény számít, ha­nem az ijedtség. A gazdasági szankcionálás pedig Peking valódi rémálma. Kipró­bálták a vámháborút az USA-val, de ez csak gyenge bevezetés ahhoz képest, amit Moszkva kapott. Megint csak sok szempontból felkészül­tebben érné a kínai rezsimet egy hasonló szankciós-izolációs gazda­sági támadás, de nem az a kérdés, hogy az élet fennmarad-e a kínai határokon belül (nyilván), hanem az, hogy a gazdasági növekedést tudná-e hozni a rendszer a „Nyugat” nélkül. Nem tudná. Ez pedig na­gyon rossz hír annak a kínai rendszernek, amely a megszokott kom­munista módszertan szerint az életszínvonal növekedésére alapozza legitimitásának nem kis részét. Végül az is kiderülhetett Peking számára, hogy a háborúzás nem triviális dolog. Az USA és jó pár szövetségese behozhatatlan előny­nyel rendelkezik, évtizedek óta fegyveres konfliktusok részesei (Irak, Afganisztán, afrikai bevetések stb.) A katonai eszközök kiállták a por és nap próbáját, a haderőnemek képesek az együttműködésre, a parancsnoki láncok krízisben is működnek. Ez most nem látszik az orosz csapatoknál. Óriási kérdés, hogy a kínai haderő élesben va­jon hogyan működne. Ne tudjuk meg! Viszont a mostani orosz ka­tonai-technikai fiaskók óvatosságra inthetik az amúgy is kockázatos partraszállós terveket dédelgető kínai hadvezetést. A NATO-szövetségesek alapvető érdeke, hogy Kínát leválassza az oroszokról, és ne hagyja, hogy a gazdasági szankciók ütötte lyuka­kat Peking próbálja befoltozni. Ehhez most itt a történelmi pillanat: az euroatlanti tábor eltökéltsége kikényszeríthet egy kínai kompro­misszumot. Ehhez viszont a NATO számára egyértelmű dominancia szükséges az ukrajnai háborúban - közvetlen részvétel nélkül. Nem egyszerű feladvány, de komoly gyümölccsel kecsegtet! FIGYELŐ Ferenc pápa vódhetné meg Kijevet Élő pajzsként emberéleteket ment­hetne, mivel az oroszok nem mérnék lőni az ukrán fővárost - röviden ez a célja Vitalij Klics­­ko kijevi főpolgármesternek, aki levelében meghívta Ferenc pápát. „Jelenléte lehetővé teszi emberé­letek megmentését és a béke meg­teremtését” - írta. A pápa meghí­vást kapott az ukrán görögkatoli­kus egyháztól és Ukrajna vatikáni nagykövetétől is. Ha a látogatás nem lehetséges, Klicsko videófel­vételt javasolt, amelyen a pápa és Zelenszkij ukrán elnök is megszó­lalna. „Felkérjük, hogy tanúsítson együttérzést, álljon az ukrán nép mellett a békére való felhívás ter­jesztésével” - áll a levélben. A Vatikán közleményében meg­ismételte a pápa szavait. „A gyer­mekek, ártatlanok és védtelen civilek barbár legyilkolásának nincs semmilyen stratégiai értel­me. Az elfogadhatatlan fegyveres agressziót egyszerűen le kell állí­tani, mielőtt temetővé változtat­ja a városokat” - mondta a pápa. „Ezt nem lehet különleges katonai műveletnek nevezni, ez háború, amely könny- és véráradatot indí­tott el” - tette hozzá a Szentatya. A Vatikán további lépése, hogy jövő pénteken bűnbánati szertar­táson a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa felajánlja Oroszor­szágot és Ukrajnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívének-jelentet­te be Matteo Bruni, a Szentszék sajtószolgálatának igazgatója. Aznap Krajewski bíboros, pápai alamizsnás ugyanezt a felajánlást végzi Fatimában. (MTI, úsz) Biden halott apját szankcionálta Putyin A néhai Joe Biden nem utazhat Oroszországba, és nem veheti fel rubelben őrzött tartalékait - ha lennének ilyenek. Oroszország ugyanis az amerikai elnök rég ha­lott apja ellen vezetett be szankci­ókat. Az elnök neve ugyanis hiva­talosan Joseph Robinette Biden Jr. A hírt Jen Psaki elnöki szóvivő je­lentette be, aki szintén szerepel az orosz „feketelistán”. „Egyikünk sem tervezett turistautat Oroszor­szágba, és nincs olyan bankszám­lánk, amelyhez emiatt ne férnénk hozzá. Túl fogjuk élni” - mondta a SZÓvivŐ. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents