Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-16 / 62. szám
181 A kutatók szerint módszerük alkalmas lehet az állatok közérzetének monitorozására (Shutterstock) AI-vei vizsgálják a disznók röfögését Egy nemzetközi kutatócsapat március elején publikálta egy projektjük eredményét: a szakemberek mesterséges intelligencia alkalmazásával tettek kísérletet arra, hogy mintegy dekódolják a sertések által kiadott hangokat. Dr. Elodie Briefer, az állatkommunikáció szakértője, a Koppenhágai Egyetem munkatársa a közleményt kommentálva elmondta, hogy arra voltak kiváncsiak, hogy a disznók egyes hangjai milyen érzelmi állapotot tükröznek. Állítása szerint a munka teljes sikerrel járt, és a következő lépés az, hogy valaki olyan alkalmazássá fejleszsze az algoritmusukat, melyet a gazdák a tenyésztés, állattartás során felhasználhatnak. Az algoritmust számtalan helyszínen és szituációban tréningezték: összesen több mint négyszáz állattól származó 7414 kiadott hangot elemeztek. A szoftvert tanították hagyományos tenyésztői és kereskedelmi környezetben is, de kísérleti kifutókat is felhasználtak, ahol az általuk megteremtett szituációkban figyelték a reakciókat. Általánosságban azt találták, hogy míg a negatív helyzetek főként hangos, magas frekvenciájú hangok kiadására késztették a sertéseket, addig a pozitív ingerek inkább halk morgásokban nyilvánultak meg. A kutatók állítása szerint algoritmusuk 92 százalékos pontossággal tesz különbséget a pozitív és a negatív érzelmek között, így megfelelő háttérfejlesztéssel jól használható eszközt kínálhatnak a gazdáknak. (U Café) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. március 16. | www.ujszo.com Biliárdjáték a kozmoszban ÖSSZEFOGLALÓ A tudósok mind ez idáig értetlenül álltak az eddigi legfurcsább gravitációshullám-ászlelés előtt, amikor is azt látták, hogy gyorsan mozgó, nagy tömegű fekete lyukak elliptikus pályán ütköznek. Egy nemzetközi kutatócsoport azonban most magyarázattal szolgált a rejtályre: a jelenség akkor fordulhat elő, ha egy gázfelhő is kíséri a galaxis közepén található óriási fekete lyukat. A fekete lyukak a világegyetem különleges objektumai. Keveset tudunk róluk, hiszen nem bocsátanak ki fényt magukból, és egészen 2015-ig az fő információforrásunk az Univerzumról a fény volt. Abban az évben a LIGO először detektált gravitációs hullámokat egy feketelyuk-ütközésről, így a kutatók már több információhoz jutottak. Ezek birtokában rendkívül meglepte őket, amikor 2019-ben a LIGO-Virgo gravitációshullám-detektorok egy minden addigitól eltérő jelenséget észleltek. Egy kilencfős nemzetközi tudóscsoport (köztük három ELTE-s kötődésű magyar fizikus) vizsgálni kezdte a szokatlan észlelést. „A GW190521 elnevezésű esemény során hihetetlenül nehéz és gyors fekete lyukak ütköztek össze. Ráadásul ezek a fekete lyukak nemcsak nagy tömegükben, szokatlanul intenzív mozgásukban tértek el a korábban megfigyelt ütközésektől, hanem pályájuk tekintetében is. Ugyanis nem kör-, hanem elliptikus pályán keringtek az ütközések előtt, és így szinte frontálisan ütköztek egymással” - mondja Bartos Imre, a Floridai Egyetem professzora, aki az erre vonatkozó kutatást vezette. „Ez módfelett meglepett minket, mert eddigi ismereteink szerint a fekete lyukak pályája a gravitációs hullámok miatt még jóval az összeütközés előtt kör alakúvá válik” - teszi hozzá Haiman Zoltán, a Columbia Egyetem professzora, a mostani kutatás másik magyar résztvevője. A kutatók azon kezdtek el gondolkodni, hogyan történhet ez. „ELTE-s doktoranduszaimmal, Szölgyén Ákossal és Máthé Gergővel korábban azt találtuk, hogy a fekete lyukak súlyuknál fogva vastag korongba rendeződnek a galaxis közepén található nagy fekete lyuk körül - mondja Kocsis Bence, az Oxfordi Egyetem professzora. - Akkor azt láttuk, hogy ebben a korongban nagyon sok kisebb fekete lyuk is található, amelyek gravitációs kölcsönhatásuk révén, »párokba« rendeződve, elliptikus pályán mozognak.” E csillagkettősök kialakulását pusztán az óriási központi fekete lyuk jelenléte nem okozhatja, hiszen gyakori ütközésre csak vékonyabb struktúrában kerülhet sor. Korábban Hiromichi Tagawa, az ELTE akkori posztdoktori kutatója mutatta meg munkatársaival, hogy azokban a galaxismagokban, ahol található egy gázfelhő is, a gáz hatására a fekete lyukak elindulnak befelé, és egymás közelébe kerülve szoros kettősöket formálhatnak. Amikor ezek a kettősök egy harmadik fekete lyukkal is találkoznak, kaotikus táncba kezdenek, úgy pattognak, mint játék közben a biliárdgolyók. Az eddigi számítások azt feltételezték, hogy a fekete lyukak kölcsönhatása három dimenzióban történik, ami a legtöbb esetben igaz is, de ilyenkor többnyire körkörös kettősök keletkeznek. Amikor a kutatók a GW190521-esemény rejtélyén törték a fejüket, az elliptikus mozgást látva felvetődött bennük, vajon hogyan viselkednének a fekete lyukak kétdimenziós környezetben. Itt jött be a képbe a kétdimenziós lapos gázfelhő. „Ä kísérletben azt láttuk, hogy gáz hatására drámaian, akár a háromdimenziós környezetben tapasztaltak 100-szorosára is megnő a nem kör alakú pályák száma” - idézi fel a tapasztaltakat Johan Samsing, a tanulmány első szerzője. A lapos gázfelhők elmélete a pályák elliptikusságán túl megmagyarázza a GW190521-ütközés másik két, szokatlan tulajdonságát is. A sok kisebb fekete lyuk a gázfelhőbe zsúfolva többszörös ütközést szenved, minden ütközéssel tovább növelve a létrejövő fekete lyuk tömegét. Ezek az egymást követő ütközések pedig a fekete lyukak forgását is felgyorsítják. Mindezek alapján a kutatók megállapították, hogy a különös GW190521-eseményt egy speciális körülmény magyarázhatja: az ütközés egy korong alakú, lapos gázfelhőben történhetett, egy távoli galaxis magjában, egy óriási fekete lyuk közelében. A felfedezés adalékkal szolgál a kvantummechanika háromtest-problémájához is. „A fekete lyukak viselkedése sokban hasonlít az elektronok pattogására egy kétdimenziós konfigurációban. Ezt a problémát még ELTE-hallgatóként vizsgáltam Cserti Józseffel és Palla Gergellyel, azt kutatva, vajon hogyan teremt a kvantummechanika rendet a káoszban” - egészíti ki a mondottakat Kocsis Bence. Mindez csak a kezdet. „A kutatók régóta próbálják megérteni a sűrű, lapos gázfelhők működését, de ez nem könnyű. Az eredmény nagyban függ a gázfelhők tulajdonságaitól és attól is, ahogy a fekete lyukak mozognak bennük. A mostani felfedezés új utat nyit és váratlan felfedezésekhez vezethet a gázfelhők vizsgálatában is” - hangsúlyozza Haiman Zoltán. Az eredményeket részletező tanulmány 2022. március 10-én a Nature oldalán jelent meg. (ELTE) A fekete lyukak a világegyetem különleges objektumai. Keveset tudunk róluk, hiszen nem bocsátanak ki fényt magukból, és egészen 2015-ig az fő információforrásunk az Univerzumról a fény volt. (Shutterstock) Több évtizedes mélypontjára apadt az antarktiszi jégtakaró februárban A hónap egészében átlagosan 27 százalékkal volt kisebb az antarktiszi jégtakaró az 1991-2020-as évek átlagánál, és az eddigi legalacsonyabb szintjére süllyedt a mérések 1979-es kezdte óta (Shutterstock) MTI-HlR Több mint négy évtizedes mélypontjára süllyedt februárban az antarktiszi tengerjég kiterjedése - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata. A hónap egészében átlagosan 27 százalékkal volt kisebb az antarktiszi jégtakaró az 1991-2020-as évek átlagánál, és az eddigi legalacsonyabb szintjére süllyedt a mérések 1979-es kezdte óta. Főleg a Ross-, a nyugati Amundsen- és az északi Weddell-tengerben volt kisebb a tengerjég kiterjedése a szokásosnál - közölte a Copernicus. Ennél jobban alakult a helyzet az Északi-sarkvidéken, ahol csak 2 százalékkal volt kisebb februárban a tengerjég kiterjedése a sokévi átlagnál. A Copernicus mérései szerint a globális átlaghőmérséklet februárban 0,2 Celsius-fokkal haladta az 1991-2020-es évek februárban mért átlagát, jóval elmaradva a 2016-os, a 2017-es és a 2020-as csúcsértékektől. Európában különösen enyhe volt a február, a hőmérsékletek 2 százalékkal haladták meg a sokévi átlagot, ám távolról sem döntöttek rekordot. Az eddigi legmelegebb február, amelyet 1990-ben mértek, 1,6 fokkal volt melegebb az ideinél. Az EU klímafigyelő szolgálata havonta tesz közzé globális jelentést műholdak, hajók, repülőgépek, meteorológiai állomások által mért adatok és modellszámítások alapján.
