Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-16 / 62. szám
www.ujszo.coml 2022. március 16. KÖZÉLET 3 Szlovák szélsőségesek, orosz hazugságok A szélsőséges és oroszbarát nézeteiről ismert Luboä Blaha, a Smer alelnökének a kijelentései a Demagog.sk szerint teljesen megalapozatlanok (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Pozsony. Az orosz hadsereg ukrajnai inváziója a szlovákiai politikusok köráben is első számú téma lett. A Demagog, sk megvizsgálta, mennyi igazságtartalma van a háborúról tett kijelentáseiknek. A szélsőséges és oroszbarát ellenzák a durva hazugságoktól sem riad vissza. A Demagog.sk munkatársai már évek óta egy pontosan meghatározott módszertan alapján vizsgálják a politikusok nyilvános kijelentéseit, igyekeznek felfedni, hogy az egyes állítások igazak, hamisak, félrevezetőek, esetleg igazolhatatlanok-e. Miután az orosz hadsereg betört Ukrajnába, fokozódott a különböző álhírek, téves és tudatosan félrevezető információk terjedése, amelyhez gyakran a hazai politikusok is hozzájárulnak. Ezért a Demagog.sk is csúcsra járatja a hazai közszereplők kijelentéseinek a vizsgálatát. Dezinformáció? A szélsőségés és oroszbarát nézeteiről ismert Eubos Blaha, a Smer alelnöke arról beszélt, hogy Oroszország szempontjából nem elfogadható, hogy Ukrajna a NATO-ban lássa a jövőjét, ahogy az sem, hogy Kijev atomfegyverekre tegyen szert. Blaha szerint Moszkva semlegességet ajánlott Ukrajnának, amely azonban elutasította azt, ráadásul az ukrán hadsereg oroszokat gyilkol a Donbasz régióban. A Smer vezető személyiségének kijelentései a Demagog, sk szerint félrevezetőek. Ukrajnának ugyanis nincsenek atomfegyverei, és nem is lesznek, hiszen nem rendelkezik az előállításukhoz szükséges drága infrastruktúrával. Az országban a kilencvenes évek elejéig állomásoztak az egykori szovjet nukleáris erők, de Kijev 1994-ben visszaküldte ezeket a fegyvereket Moszkvának, cserébe az oroszok azt ígérték, tiszteletben fogják tartani Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Ezt egyébként Moszkva már a Krím félsziget 2014-es annektálásával megszegte. Az USA is kijelentette, nincs szó arról, hogy valamilyen atomfegyvereket telepítenének Ukrajnába. Blaha semlegességre vonatkozó állításával kapcsolatban fontos tudni, hogy Ukrajna 2014-ig semleges volt, amikor is pont a Krím annexiója miatt mondtak le a neutralitásról. Az ország azóta valóban elkezdett közeledni a NATO-hoz, 2020 óta pedig egy egyedi partnerségi megállapodást kötött a katonai szövetséggel. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy NATO-taggá is válhatna. Blaha arra is utalt, hogy az orosz propaganda szerint a Donbasz régióban népirtás zajlik. Az ottani oroszbarát szeparatisták által 2014-ben kirobbantott konfliktusban hozzávetőlegesen 14 400 ember vesztette életét, ebből 3404 volt civil, akik részben az ukrán oldalról, részben szeparatista oldalról származtak. Összehasonlításképpen, az ENSZ adatai szerint az orosz invázió 12 napja alatt hozzávetőlegesen 500 civil áldozatot tudtak igazolni, de a halottak valódi száma ennél sokkal magasabb lehet. Fasiszta szólamok Az oroszpártiságáról a fasiszta Milan Uhrík EP-képviselő, a Republika nevű szélsőséges párt egyik vezető személyisége is tanúbizonyságot tett. Uhrík azt állítja, hogy Szlovákia részese lett az Ukrajnában zajló amerikai-orosz konfliktusnak, amelyből Magyarország, a semleges álláspontja miatt, kimaradt. A fasiszta EP-képviselő állításáról a Demagog, sk bebizonyította, hogy hamis. Szlovákia és Magyarország, ahogy az egész EU nem semleges az orosz invázióval kapcsolatban, mindanynyian elítélték az orosz hadseregnek az Ukrajnába való betörését. így tett Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter is. Míg azonban Szlovákia, sok másik uniós államhoz hasonlóan, katonailag is segíti Ukrajnát, a magyar kormány azt kommunikálta, hogy nem ad hadianyagot Kijevnek és nem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvert szállítsanak az országba. Ez utóbbival kapcsolatban a magyarországi ellenzéki politikus Fekete-Győr András (Momentum) azonban arról ír, hogy Budapest valójában csak a magyar-ukrán határon történő fegyverszállítást nem engedélyezi, az ország területén keresztül erre azonban sor kerülhet. Jaroslav Nad’ (OEaNO) szlovák védelmi miniszter a Joj televízió politikai vitamüsorában pedig arról beszélt, hogy több kérést kapott már magyar vállalatoktól, hogy Szlovákia területén keresztül szállíthassanak fegyvert. Magyarország ezen felül humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, az unión keresztül pedig pénzügyileg is támogatja az országot, ráadásul az Oroszország elleni szankciókat is megszavazta. Fontos megjegyezni, hogy ezzel szemben a magyar kormány a kommunikációjában a háborúból való kimaradás fontosságát hangsúlyozza. A Demagog.sk rámutat, Uhrík állításával ellentétben, az orosz inváziót nem lehet az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közti konfliktusként értelmezni. Az USA ugyanis katonailag nem avatkozik bele az ukrajnai történésekbe. Azonban, ahogy sok más állam, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt, illetve fegyvereket szállít az országnak. Ugyanakkor Washington nem támogatta például az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozását, amely közvetlenebb konfliktust eredményezett volna Moszkvával. Sőt, az USA a háború kitörésével az Ukrajnában dolgozó katonai tanácsadóit is visszavonta. Harabin hantázik Az ismert szélsőséges és oroszbarát politikus, Stefan Harabin az egyik nyilvános megszólalásában arról beszélt, hogy Oroszországnak kötelessége megfékezni a „nácikat”, akik szerinte a 2014 óta tartó népirtásban 15 ezer civilt gyilkoltak meg. A Demagog.sk szerint az állítás egyértelműen hamis, hiszen semmiféle ukrajnai népirtásról nincsenek bizonyítékok, annak ellenére, hogy az országban több külföldi megfigyelő misszió, köztük EBESZ és ENSZ megfigyelöcsoportok is tevékenykedtek. Egyik misszió sem számolt be népirtásról. Az azonban igaz, hogy egyes esetekben az emberi jogok megsértését tapasztalták. Az orosz lakosság ellen elkövetett állítólagos népirtásról szóló álhíreket az Ukrajna ellen támadó Oroszország terjeszti, de bizonyítékokkal nem támasztotta azt alá. Harabin a 15 ezer halálos áldozatról szóló állítását, az oroszbarát szakadárokkal folytatott kelet-ukrajnai konfliktus áldozatainak összesített számára alapozhatta, amelyben az ukrán és a szakadár oldal veszteségei is szerepelnek. Ahogy azonban feljebb írtuk, az ENSZ adatai szerint kb. 14 400 áldozatról van szó, amelynek egy részét az ukrán oldal, másik részét a szakadár oldal veszteségei teszik ki. Ebből 3404 a civil áldozat, akik ugyancsak részben az ukrán oldalról, részben szeparatista oldalról származtak. A kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság ellen elkövetett állítólagos népirtás gyakran visszatérő álhír, az oroszok ezzel próbálták legitimizálni az ország ellen indított inváziójukat, maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is erről beszélt. Annak ellenére, hogy valótlan információról van szó, szlovák közszereplők, így például a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Andrej Danko is terjeszti azt. Egyre sokkolóbb ütemben nőnek az árak az üzletekben A hús és a hústermékek ára már március második felében 25-30%-kal nőhet (TAS R-f el vétel) MOLNÁR IVÁN Februárban az eddiginél is gyorsabban nőttek az árak. Az éves infláció elérte a 9 százalékot, amire több mint 17 éve nem volt példa Szlovákiában. Az elemzők szerint márciusban is folytatódik a szédületes árvágta. Pozsony.* „Míg januárban 8,4 százalékkal haladták meg a szlovákiai árak az egy évvel korábbiakat, az elmúlt hónapban már 9 százalékos drágulást mértünk. Az árak legutóbb 2003 decemberében nőttek ilyen szédületes ütemben” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Szerinte az árvágtához az elmúlt hónapban is a rezsiköltségek, valamint az üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése járult hozzá a legnagyobb mértékben. „Az élelmiszerek az egy évvel korábbihoz képest csaknem 10 százalékkal drágultak, ami 2008 augusztusa óta a legnagyobb árugrásnak számít ebben a kategóriában. A kenyér (11%), a zöldségfélék (20%), az étolaj (27%) esetében is két számjegyű drágulást mértünk” - tette hozzá Morhácová. Drágább lesz a hús Az elkövetkező időszakban a hús és a húskészítmények ára is jelentős mértékben megugorhat. „A sertéshús és a hústermékek drágulása a termelők elkerülhetetlen válasza a növekvő termelési költségekre. A húsfeldolgozók a német sertéstőzsdén tapasztalt erőteljes emelkedésre reagálva emelik az árakat, amelyek a 6. heti 1,20 euró/kg-ról a 10. héten 1,75 euró/kg-ra emelkedtek. Ez az eddigi legnagyobb, 45,83%-os áremelkedést jelenti négy hét alatt” - figyelmeztet Éva Forrai, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója. Szerinte a feldolgozóknak a növekvő energiaárakat is be kell építeniük az áraikba. „Ezért arra számítunk, hogy a hús és a hústermékek ára már március második felében 25-30%-kal nőhet, és a drágulás a későbbiekben is folytatódhat” - állítja Forrai. Elszálló rezsiköltségek Egyre többet fizetünk azonban a rezsire is. „A gázért csaknem 20, az áramszolgáltatásért és távfűtésért pedig nagyjából 12 százalékkal fizetünk többet az egy évvel korábbinál. Ugyanekkor az üzemanyagárak több mint 22 százalékkal emelkedtek” - sorolja Morhácová. „A szlovákiai családok a kiadásaik ötödét élelmiszerekre, a negyedét rezsiköltségekre fordítják, ezért a fogyasztók érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre ezekben a szegmensekben” - mondta el Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki szerint a drágulás a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtja a legnagyobb mértékben. Mire számíthatunk? „Az élelmiszerek drágulásának több oka is van. A termelők egyre inkább a drágább energiát nevezik meg első számú okként. A másik ok a magas üzemanyagár, hiszen az élelmiszereket el is kell szállítani az üzletekbe. Ugyanakkor a kereskedők arra is rámutatnak, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos higiéniai és biztonsági intézkedések is magasabb költségeket jelentenek számukra” - nyilatkozta Sadovská. Szerinte az ukrajnai háborús konfliktus is hatással lesz az árak alakulására az elkövetkező hónapokban: a kőolaj, az energia és számos kulcsfontosságú mezőgazdasági nyersanyag világpiaci árának az emelkedése már most gondot okoz, amit megérzünk a tankolásnál és az élelmiszerüzletekben is. „Az ukrajnai konfliktus kitörése előtt még 6%-os átlagos inflációra számítottunk az idei év egészére, most már azonban biztos, hogy a drágulás üteme ennél nagyobb lesz” - vallja Sadovská. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
