Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-12 / 59. szám

www.ujszo.coml 2022. március 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szeretkezz, ne háborúzz! Azokat, akik háborúba sodorják országukat, luxusbunker védi I deje újra felidézni ezt a mon­datot. Ideje elgondolkodni társadalmi berendezkedé­seken, rendszereken, ame­lyek mostanra ismét odáig vezettek, hogy már itt, a szomszédunkban is, egyre közelebb hozzánk vérrel fes­tik a hétköznapokat. Ideje kimonda­ni újra: Szeretkezz, ne háborúzz! Jó pár filmet forgattak az elmúlt években az apokalipszisről. Ahol a történet a világvégét járja körül. Ami elkerülhető lett volna, mégis bekövetkezik. Több közös szál van ezekben a mozikban. Az egyik az, hogy az emberi gőg legvégül min­dig szeretetbe simul. Minden, ami addig ellentéteket szült, eltörpül. Országok közötti viszályok, szekér­táborok közötti ellentétek. Egymás­tól elforduló, évek óta nem beszé­lő apák és fiúk, bagatell dolgokon a végletekig összevesző testvérek találnak egymásra az utolsó na­pon, gyűlnek össze a rég elhagyott családi fészekben újra, és összeka­paszkodva várják, hogy a mindent elborító tűzgolyó végigsöpörjön.a földön. Rajtuk is, a pillanat törtré­sze alatt. Ezekben a filmekben az is közös, hogy hiába hoztak kasszasikert, és hiába lenne jó üzlet, nem forgathat­nak újabb részeket, mert nem lehet folytatás. Egyszerűen azért, mert nem maradt egyetlen filmbeli sze­replő sem, akivel tovább szőhet­nék a cselekményt, és nem maradt egyetlen képzeletbeli helyszín sem, ahol megtehetnék. Hogyan is gon­dolhatja bárki, hogy a valóságban nem ugyanez történne? Itt sem len­ne újabb rész, nem lenne folytatás. Azokat, akik háborúba sodor­ják országukat, akik vérontásról és fegyvernyugvásról döntenek, akik a mindenek urai, erős bunker védi. Úgy gondolhatják, hogy bárhová fajulnak is a dolgok, ők biztonság­ban lesznek a jól felszerelt, vízzel, élelemmel, energiával ellátott lu­­xusbunkereikben. De hogyan ad­hatna egy bunker magánya bizton­ságot? Hogyan gondolhatja bárki is azt, hogy a hátralévő, rövidke vagy hosszú életében valaha is előme­részkedhet a föld alól? A többiek pedig, akiket sem testőrök hada, sem atombunker nem véd, hová is mehetnének? Vannak csaknem nyolcmilliárdnyian ezen a földön. Láthatjuk, hogy már most, pár nap után milyen borzalmak tör­ténnek Ukrajnában. Szülészetet bombáznak, tömegsírba temetik a civil áldozatokat. Akik maradnak, éheznek. Fűtés nélkül, sötétben kuporogva virrasztják át álmatla­nul a fagyos éjszakákat a pokollá vált szülőföldjükön. Akik mene­külnek, hátrahagyják mindenüket, amiért egy életen át dolgoztak. El­indulnak az ismeretlenbe. A pén­zük fabatkát sem ér. Ráadásul ko­rántsem lehetnek biztosak abban, hogy bármeddig mennek is, nem éri utol őket a háború. A háború, ahol nőket erősza­kolnak meg. A békében boldog az együttlét. Nagyobb őrület, nagyobb ostobaság elképzelhetetlen a földön a mai fegyverkezési versenyben, mint egy újabb világháború. Mégis itt vagyunk a küszöbén. A szomszédunkban bombák renge­tik a földet, városok borulnak lángba és romba dőlnek, civilek, gyerekek halnak meg. Ideje kimondani újra. Ember! Szeretkezz, ne háborúzz! Alkalmi buzdítás Putyin likvidálására Orosz katonák, sőt Vlagyi­mir Putyin orosz vagy Aljak­­szandr Lukasenka fehérorosz elnök megölésére is lehet buz­dítani a közösségi médiumok­ban - ideiglenesen. A Facebook és az Instagram közös­ségi oldalakat üzemeltető Meta Plat­forms bizonyos országokban ideigle­nesen engedni az ukrajnai orosz meg­szállók elleni erőszakra buzdítást. A hírt a Reuters hírügynökség jelentette olyan céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozva, amelyekbe betekinthetett. „Ukrajna orosz megszállása miatt ideiglenesen lehetővé tettük a politikai vélemény­­nyilvánítás egyes olyan formáit, ame­lyek egyébként sértik szabályainkat, például az olyan gyűlöletbeszédet, mint a +Halál az orosz megszállók­ra!-!-. Viszont továbbra sem fogjuk megengedni az orosz civilek elleni erőszakfelhívásokat” - írta a Méta. Az e-mail szerint a két elnök meg­ölésére vonatkozó felhívásokat akkor engedik, ha azok más célszemélyt nem tartalmaznak, de nem tartalmaz­hatnak konkrét helyszínt és módszert sem. Az ideiglenes engedély a követ­kező országokban érvényes: Örmény­­ország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna. Az egyik e-mail pontosítja, hogy ki le­het gyűlöletbeszéd célpontja: az orosz támadást végrehajtó katonák és nem katonák is, ha közük van az ukrajnai megszálláshoz. Viszont hadifogságba eső orosz katona már nem. A Méta ideiglenesen engedi az ukrán Azov ultranacionalista paramilitáris zász­lóalj dicséretét, „szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”. Oroszország a múlt héten betiltotta a Facebookot, mert az korlátozta bi­zonyos orosz médiumok megjelené­sét, de Moszkva korlátozott több más platformot is. Másfelől Európában be­tiltották például az RT és a Sputnik orosz állami médiumokat. A washingtoni orosz nagykövetség felszólította az amerikai kormányt, ál­lítsák le a Facebook „szélsőséges tevé­kenységét”, vagyis olyan bejegyzések közlését, amelyek a halálba kívánják az orosz hadsereget és Putyint. „Fel­háborító a Méta agresszív és bűnös politikája, amely gyűlöletet és ellensé­geskedést szít az oroszokkal szemben, meghatározza az igazság kritériumait és egymásnak ugraszt nemzeteket” - áll az orosz nagykövetség közlemé­nyében. (MTI/Tx) Sztálin mosolya KORPÁS ÁRPÁD J önnek friss tavaszok - vetés sarjad, / áldott és meleg nap szökken az égre, / nem lesz éhség többé, nem lesz nyomor / és nem lesz háború, - csak béke, béke... - Bábi Tibor versét a Fáklya folyóirat 1953. májusi számában láttam a minap, és most a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Felkelés terén jut az eszembe, ahol Putyin és „különleges művelete” ellen tüntetnek. E hely 1949-től 1962-ig Sztálin tér volt, és a Bábi-vers címe: J. V. Sztá­lin halála napján. Nem lesz háború, csak béke, írja a poéta 1953 tavaszán, amikor már évek óta tart a koreai és a hidegháború. Amikor Bábi szerint eljön a generalisszimusz békéje, „a földön akkor minden városban / a te­reken ott áll majd Sztálin szobra, / - bronzból, márványból, - áll, áll, mo­solyogva, / S lenéz a fénylő, gazdag városokra”. A mobilomba lesve szét­lőtt városokat látok. Midőn Bábi ezt rímekbe szedi, Pozsonyban már több mint három éve áll a Sztálin téri Sztálin-szobor. A szoboravatás „apánk” 70. születésnap­ján, 1949. december 21-én zajlik, a híradások szerint a tömeg is 70 ezres. „A szürkülő alkonyban felragyognak a reflektorok, melyek a lehulló lepel mögül előbukkanó aranyló bronzszobrot megvilágítják. Áhítattal nézzük mindnyájan Sztálin szobrát. Az egész tér csupa lelkesedés, szól a zene, tapsolnak, zászlókat lengetnek, s érezzük, hogy megjelent közöttük Sztá­lin elvtárs, népeink nagy tanítója” - írja másnap az Új Szó. Idézi Gus­­táv Husákot, a Megbízottak Testületé elnökét: „Sztálin nevére keresztel­jük át köztársaságunk legnagyobb hegycsúcsát, a martini, legmodernebb vasgyárunkat és Bratislava köztársaságunkban elsőnek siet emlékművet emelni Sztálin elvtársnak”. Amikor a vezér 1953-ban meghal, az Új Szó március 12-i száma szerint még visszamosolyog ránk. „A Sztálin téren állok, s vélem együtt ezrek és tízezrek” - írja (nj). „Egy idős, töpörödött, fekete-főkötős asszony lassú léptekkel megindul a nagy halott bronzba öntött szobrának talapzatához. A mérhetetlen szeretet érzésével pillant fel a magasba, ahonnan a drága ember-szobor szeméből mintha sugárzó, bátorító mosoly szállna feléje.” Nyolc hóvirágcsokrot tesz a szobor elé, majd a szerzőnek elmondja, hogy nyolc gyermeke van. „.. .ma már szabad emberek, és ezt neki, Joszif Visz­­szarionovicsnak köszönhetem. A hóvirágot, a nyolc kis fehér csokrot meg nyolc gyermekem boldog életéért hoztam. Búcsúzóul eljöttem még egy­szer köszönetét mondani drága Sztálinnak.” Sztálin 1962-ig ott somolyog a bratislavai és nem bratislavai dolgozók­ra, s mire eltávolítják (a teret pedig a szlovák nemzeti felkelésről nevezik el), már az elvakultabbaknak is világos: gazdag városok helyett a szobra körül jelszavakkal menetelgető, potyaleső lumpenproletárokat, lágere­ket és málenkij robotot, koncepciós pereket és egy hidegháborús „béke­tábort” hagy maga után. Ám hiába tüntetik el a szobrát, hiába lesz újra Gerlachfalvi- a Sztálin-csúcs, addigra a fejekbe fészkeli magát a cinikus Sztálin-mosoly doktrínája, amelynek a mai Kreml szerint is jobb alávet­nünk magunkat: ez a mi jobbágysorsunk, s ha lázadozunk, akár a rab­szolgasorsunk is. A fotelgeopolitikusok és -stratégák okoskodásai, az álhírek és az utcán felszedett, emberi tragédiákat bagatellizáló, sőt elpoénkodó megjegyzé­sek tömkelegé jelzi: ma is sokan masíroznak a fejükben álló Sztálin-szo­bor körül. Mentalitásukat Petőfi ragadja meg A kutyák dala c. versében: „Az ostor, az igaz, / Hogy pattog némelykor, / És pattogása fáj, / No de: ebcsont beforr. // S harag múltán urunk / Ismét magához int, / S mi nyal­juk boldogan / Kegyelmes lábait!” Sok családban ezt a mentalitást örökí­tették át, rengetegen kritikátlanul kapnak fel híreket, s bizony nemcsak politikusok és celebek, hanem egyes tanárok is mondanak fura dolgokat. Persze, minden társadalomnak volt/van ilyen mentalitású része. A baj ott kezdődik, hogy a felmérések szerint az általuk támogatott pártok már többséget szereznének. Ha pedig koalícióra is léphetnek, ismét mindenkit magához int a cinikus mosolyú Sztálin elvtárs, „népeink nagy tanítója”. FIGYELŐ Moszkvának már nagyon fáj A nemzetközi közösség óriá­si horderejű intézkedéseket ho­zott Oroszországgal szemben, de ezek sem elégségesek, tovább kell fokozni a nyomást - mondta Liz Truss brit külügyminiszter. Kije­lentette: a további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárá­sát a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós hálózatból, be kell fa­gyasztani minden orosz banki va­­gyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakoz­zon ehhez. Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font értékű orosz banki vagyon­­eszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói. A brit külügyminiszter szerint Lon­don olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakciói el­számolását, nem tudja fenntarta­ni kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni, repülőgépei nem tudnak leszállni. Áz orosz duma mintegy 386 tagja került fel a szankciós listára, így elkoboz­zák angliai vagyonukat, és tilos számukra a belépés az Egyesült Királyságba. Ezzel 500-ra nőtt a szankcionált oroszok száma. „Azokat vesszük célba, akik bűn­részesek Putyin illegális ukraj­nai inváziójában, és azokat, akik támogatják ezt a barbár háborút. Továbbra is mindennel támogatjuk Ukrajnát és elszigeteljük Oroszor­szágot.” A szankciók máris fájnak, hiszen orosz elemzők szerint idén 8%-kal csökken az orosz GDP és 20%-os lesz az infláció. Ilyen bru­tális visszaesést még a 2009-es világgazdasági válság idején sem szenvedtek el az országok. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents