Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-11 / 58. szám
www.ujszo.coml 2022. március 11. KULTÚRA I 9 A jóság és a gonoszság almái Online bemutatóját láthattuk az Ádám almáinak, mely a fiatal hazai színművészek alapította Trepp első előadása HAVRAN KATI Az Ádám almái szórakoztató, de sokrétű, precíz szimbolikával dolgozó előadás. A színdarab, mely Anders Thomas Jensen dán rendező 2005-ös filmje nyomán készült, mai, modern társadalmaink szempontjából közelít ahhoz a témához, mely a civilizáció kezdete óta foglalkoztatja az embert: a szeretet és a gonoszság erejét vizsgálja. Ahogy arra a cím is utal, a történet ősi, bibliai motívumokkal játszik. Fontos szerepet kap a gyümölcs, mely miatt az első emberpár kiűzettetett a paradicsomból, és természetesen az sem véletlen, hogy főszereplőnk neve, akit Hostomsky Fanni alakít, Adam. Csak épp jócskán megcsavarva a bibliai teremtéstörténetet, az előadás egy ízig-vérig mai sztoriba pakolja ezeket a szimbólumokat: a papiak udvarán álló almafa gyümölcseit megtámadják a varjak, mielőtt beérnének, Adamról pedig nehéz lenne azt állítani, hogy Isten mintájára teremtették, mivel egy neonáciról van szó. Adam nem hisz a szeretetben, szentképek helyett Hitler portréját dédelgeti a papiak szobájában. Adamot ugyanis feltételesen szabadlábra helyezték, a teljes szabadság előtt azonban 12 héten át közmunkát kell végeznie a jólelkű pap, Ivan (Melecsky Kristóf) rehabilitációs központjában. Itt találkozik Gunnarral (Hégli Bence) és Khaliddal (Szebellai Dániel) - az előbbi egy kleptomániás erőszakoskodó, az utóbbi egy pakisztáni származású tolvaj, aki benzinkutak rablására specializálódott. Később az alkoholista Sarah (Katona Eszter) is csatlakozik a csoporthoz. Ivan a közösségben felmerülő minden problémát a jóság és a szeretet erejére bíz, és kissé talán túlságosan elnéző a pártfogoltjaival. Jóhiszeműsége a naivitás határát súrolja, mikor figyelmen kívül hagyja a csoporttagok cselekedetei mögött rejlő agressziót. Ivan egyetlen feltételt szab Adamnak: az ott töltött idő alatt ki kell tűznie saját magának egy feladatot és azt teljesítenie kell. Adam, aki hülyének nézi a jóhiszemű papot, azzal ugratja, hogy jó, akkor majd süt egy almás pitét. Ivan ezt csodás ötletként fogadja, egyúttal a papiak almafájának gondozását és az almaszüretet is Adamra ruházza. Adamot kifejezetten idegesíti a pap túláradó optimizmusa és naiv jóhiszeműsége, így kitűz magának még egy célt, bár ezt nem mondja el Ivánnak: azt, hogy megtörje Ivan rendíthetetlennek tűnő derűjét és hitét, és bebizonyítsa neki, hogy a világot nem Isten szeretete irányítja. így aztán érdekes dolgok derülnek ki - például, hogy a ragyogó felszín alatt nem mindig olyan ragyogó a belső, na meg az is, hogy a felhőtlen, békés életszemlélet nem biztos, hogy szintén felhőtlen és békés élettörténetből merítkezik. Míg az alma egészen praktikus problémák elé helyezi Adamot, hiszen termését először madarak támadják, utána kukacok, az almafa Ivan és Adam konfliktusát is megtestesíti: míg Ivan szerint a sátán műve az, hogy az almák eltűnnek a fáról, aki így akarja próbára tenni Adamot, Adam szerint Istené. A darab ügyes választás volt a fiatal színészek és színinövendékek részéről, hiszen különböző, ám nagyon kereken definiált karaktereket vonultat fel. Előadásuk a komédia irányába tereli az eredeti történetet, az alakítások azonban nem csúsznak át egysíkú, komikus szerepekbe, hanem a különböző személyiségek mélységére irányulnak. Jensen figurái pedig tényleg izgalmasak, hiszen már maga a karaktert meghatározó téma Az Ádám almáit egyelőre az interneten nézhetjük meg arra ösztönöz minket, hogy ajellem mögött húzódó indítékot keressük - hogyan lesz valakiből neonáci, vagy éppen megrögzött benzinkútrabló? A színészek pedig rátermetten sugallják ezeket a nem mindig elhangzó, lehetséges motívumokat. Rédli Károly legutóbbi munkájára a Jókai Színházból emlékezhetünk, ahol Az örökség című darabot rendezte a Benkő Géza Stúdiószínpadon. Csakúgy, mint akkor, most is kiválóan bizonyítja, hogy remek érzékkel teremt meg egy szerteágazó, bonyolult világot kis térben, sőt, rendezői szándékait ezúttal is nagyszerűen egészíti ki a díszlet (Anna Revická munkája). Alapvetően egy templombelsőben vagyunk, ahol szituációtól függően különböző színű megvilágítást kap a háttér. Figyelemre méltóak azok a pillanatok, melyék azt sugallják, hogy a rendező képszerű hatást szeretne kiváltani a színpadon: rövid jelenetekbe rendezi a történetet, a szereplők megdermednek egy-egy jelenet végén, a képi hatást pedig a hirtelen kialvó fények fokozzák - míg sötétbe borul színpad, a jelenet utolsó momentuma rögzül a fejünkben. Olykor mintha az lenne a rendezői szándék, hogy kifejezetten festményszerű hatást érjen el — ami, tegyük hozzá, kiváló választás a bibliai szimbólumokkal fűszerezett történethez. Van egy pillanat, mikor Leonardo utolsó vacsorája elevenedik meg, vagy inkább annak feldolgozása: Krisztus helyett a pap kerül központi szerepbe az asztalként szolgáló (Fotó: Trepp) oltár mögött, két oldalán pártfogoltjaival - csak épp ebben a változatban pisztolycsövek merednek felé. Ha nincs pandémia, már novemberben láthattuk volna a darab bemutatóját, mely a Trepp első produkciója. A pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar ajkú hallgatói alapította Trepp független színházi platformként határozza meg magát, és nem titkolt célja, hogy a szlovák és magyar színházi életet hozza egymáshoz közelebb. Reméljük, további előadásokat is láthatunk tőlük hamarosan, az Ádám almáit pedig élő színházi produkcióként is módunkban áll majd megnézni - addig pedig a navstevnik.sk weboldalon tekinthetjük meg, legközelebb vasárnap este 8 órakor. Cormac McCarthy még tartogat meglepetéseket Ma debütál Ma este vetíti az M5 csatorna Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének új filmfeldolgozásét, amelyet Paczolay Béla rendezett. A történet azt mutatja be, hogyan rombolhatja a személyiséget a családon belül egymástól kölcsönösen függő szülő-gyermek viszony. Kosztolányi regénye 1923-ban jelent meg folytatásokban a Nyuaz M5-ön az gatban, és csaknem negyven évvel később csinált belőle emlékezetes filmet Ranódy László, a kor | legnagyobb sztárjait felvonultatva. : A címszerepet Nagy Anna alakítot- i ta, szüleit pedig Tolnay Klári és Páger Antal, aki megkapta a cannes-i filmfesztivál legjobb férfi színészének díját. A Paczolay Béla vezette stáb a I jóval szűkösebb költségvetés miatt kissé változtatott a látványon, így új Pacsirta nem Kosztolányi korának világát kreálták újra, hanem átültették a történetet az 1960-as évekbe. Az új Pacsirtában a címszerepet Péteri Lilla játssza, a szüleit Bede-Fazekas Anna, illetve az Ógyallán született, Hetényben nevelkedett és a pozsonyi színművészetin, Martin Huba osztályában végzett Rancsó Dezső alakítja. A további főbb szerepekben Döbrösi Laurát és Haumann Mátét láthatjuk. A színészek többsége a Pesti Magyar Színházból került ki, ahol korábban már sikerrel színpadra állították ebben a felállásban a Kosztolányi-művet. A rendező, Paczolai Béla legutóbbi egész estés filmje a stand-up komikusokról szóló Dumapárbaj cimű vígjáték volt 2014-ben. A Pacsirtát ma 21.20-tól tűzi műsorra a magyar köztévé kulturális csatornája, az M5. Egy kettős tragédia szemlélői lehetnek a nézők: egy fiatal nő életét ismerhetik meg, aki kénytelen együtt élni a kirekesztettség érzésével, valamint egy férj és feleség drámáját, akik gyermekük boldogságáért feláldozták a sajátjukat. A filmet a havonta megrendezett Los Angeles Film Award (LAFA) zsűrije a legjobb dráma kategóriában díjazta. (juk) Az út című Pulitzer-díjas regény megjelenése után tizenhat évvel új alkotással jelentkezik idén Cormac McCarthy. Sőt, mindjárt kettővel. A világ egyik legnagyobb hatású szerzőjének tartott amerikai McCarthy, akinek stílusát gyakran hasonlítják William Faulkneréhez, két, egymással összefüggő regényt jelentet meg. A The Passenger (Äz utas) című októberben, a Stella Maris pedig novemberben kerül a boltokba angolul. A két könyv szorosan összekapcsolódik, egy testvérpárról szól, akiket folyamatos lelkiismeret-furdalás gyötör amiatt, hogy fizikus édesapjuk annak idején aktívan segédkezett az atombomba kifejlesztésében. Az első kötet a mentőbúvárként dolgozó Bobbyra koncentrál, aki egy elsüllyedt repülőgép roncsait kutatja, és rádöbben, hogy nemcsak a feketedoboz tűnt el, hanem a pilóta kézitáskája, illetve az egyik utas holtteste is. A másik kötet főhőse a matematikai zseni, csodagyerek Alicia, akinek hallucinációi valós karakterekként tűnnek fel, saját hanggal rendelkeznek. A jelenleg 88 éves Cormac McCarthynak Alice az első női főhőse, de már egy 2009-es interjúban jelezte: ötven éve tervezi, hogy egy nőről írjon. „Soha nem leszek elég kompetens hozzá, de egyszer meg kell próbálnia az embernek” - mondta a Wall Street Journalnak. A szerző a Stella Maris teljes kéziratát és a The Passenger egyes fejezeteit már nyolc évvel ezelőtt eljuttatta a szerkesztőinek, akik ezt eddig titokban tartották. Emiatt is robbant bombaként a hír, hogy ennyi év után egyszerre két McCarthy-könyv is megjelenik. A készülő regények híre egyébként már 2015-ben felröppent az amerikai sajtóban. Cormac McCarthy legutóbbi utópikus regénye, Az út (2006), amelyből megrázó erejű film is készült, 2010-ben jelent meg magyarul a Magvető kiadó gondozásában, Totth Benedek fordításában. (juk) Rancsó Dezső és Bede-Fazekas Anna (Fotó: Gordon Eszter)
