Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-11 / 58. szám

RÉGIÓ 2022. március 11. | www.ujszo.com Összehangolt segítségnyújtás Nagy Darina, Keszegh Béla és Banai Tóth Pál (A szerző felvétele) RÖVIDEN Nem emelik a menetjegyek árát Pozsony. Az üzemanyagárak emelkedése ellenére a Pozsony Megyei Integrált Közlekedési Rendszer (IDS BK) egyelőre nem tervezi a menetjegyek árá­nak emelését. Az integrált köz­lekedési rendszernek része az Arriva társaság, a Pozsonyi Tö­megközlekedési Vállalat (DPB) és a vasút is. „Nem tervezünk áremelést, tekintettel arra, hogy legutóbb 2021. július 1-jén mó­dosult a menetjegyek ára” - kö­zölte Éva Vozárová, az IDS BK szóvivője. (TASR) Nőt bántalmazott a vonaton Pozsony. Vizsgálja a szen­ei rendőrség azt a bűnesetet, amely során a Pozsonyból Ko­máromba tartó vonaton egy 44 éves férfi fizikai bántalma­zással fenyegetőzve követelt pénzt, aranyat, illetve mobil­­telefont egy nőtől. A támadó megpróbálta letépni a nő gyű­rűjét és fülbevalóit. Mivel a nő ellenállt, a férfi kétszer ököllel arcon ütötte. Az elkövetőt ko­rábban már elítélték hasonló bűncselekmény miatt. Ezúttal 7-től 12 évig terjedő szabad­ságvesztésre számíthat. Indít­ványozták az előzetes letartóz­tatását. (TASR) vataőőin Péter Eddig 80-100 ukrajnai me­nekült talált menedékre Ko­máromban. Az illetékesek szerint fel kell készülni arra, hogy hosszabb távon itt fog­nak élni. KOMAROM „Régiónkban az a jellemző, hogy ismerősökön keresztül jönnek ide. Akik az ismeretlenbe indultak el, azok inkább a fővárosokat keresik és Nyugat-Európába mennek to­vább” - mondta a válságkezelés be­mutatásakor Keszegh Béla (függet­len) polgármester. Jellemzően édes­anyák érkeznek gyermekeikkel, míg az apák, a férfiak, illetve az idősebb hozzátartozók Ukrajnában marad­nak. Ez a segítségnyújtás jellegét is meghatározza a polgármester sze­rint, emiatt például a gyerekek is­koláztatása, a felnőttek foglalkozta­tása merül fel hangsúlyosan. Célzott segítség Nagy Darina, a munkaügyi hi­vatal komáromi kirendeltségének igazgatója kifejtette, aki hivatalos menekültstátuszt kap, azt bekerül a szociális nyilvántartásba. „Ez azt jelenti, hogy hozzájuthatnak ugyanazokhoz a támogatásokhoz, amelyek a szlovák állampolgárokat is megilletik” - mondta, példaként említve a szociális segélyt. Másod­sorban a munkahelykeresésben és az elhelyezkedésben segít nekik a hivatal, harmadrészt pedig - még ha ilyen eset még nem is fordult elő ez idáig - a kísérő nélkül érkező kis­korúak ellátása a feladatuk. A komáromi szabadidőközpont integrációs foglalkozásokat szer­vez a gyerekeknek, többek között szlovák nyelvet is tanítanak nekik. Készülnek a menedékkérők egész­ségügyi ellátására is, például a vá­randós nők ellátására. Keszegh sze­rint ha laborvizsgálatra lesz szüksé­gük, annak költségét az állam fogja fedezni. A lakosság szerepe A komáromi városi rendőrség épü­letében továbbra is gyűjtik az ado­mányokat, elsősorban élelmiszerre, tisztálkodási eszközökre és taka­rókra van szükség. Több felajánlás is érkezett a menekültek elszálláso­lására. Az önkormányzat nyilvántar­tásba vette a felajánlásokat, és várja a további megkereséseket is. Szlovák és magyar nyelvű, a menekültek fo­gadására vonatkozó útmutatót készí­tettek, amely elérhető a város hivata­los honlapján is. Előkészületben van egy ukrán, szlovák és angol nyelvű, a menekülteknek szánt tájékoztató anyag is, ebből megtudják, hol ta­lálják a város egyes intézményeit. „Hosszú távra kell terveznünk, ezek az emberek nem egy-két hétig lesz­nek itt” - fogalmazott Banai Tóth Pál járási elöljáró. Hangsúlyozta, pon­tosan tisztában kell lenniük a me­nekültek társadalmi összetételével, intenzív napi kapcsolatban vannak a járás összes településével. Keszegh megemlítette, több szlo­vákiai város is közölte az óvóhelye­inek listáját és kapacitását: „Abban bízunk, hogy mivel NATO-tagor­­szág vagyunk, nem reális az a for­gatókönyv, hogy idáig kiterjedne a háború, de ha bármi történne, akkor az óvóhelyek Komáromban is elő vannak készítve.” Összetartó ukrán közösség A komáromi, főleg az egészségügyi intézményekhez kötődő ukrán közös­séggel aktív kapcsolata van az önkor­mányzatnak, jövő héten személyesen is találkozik velük a város vezetése. A már Komáromban élő és dolgozó ukránok családtagjaikat vették ma­gukhoz. A kórházban 26 ukrán or­vos dolgozik, ők személyes ügynek érzik a segítségnyújtást. Nem vették igénybe a kórház felajánlásait sem, mondván, hogy gondoskodni fognak a hozzátartozóikról. A polgármester hozzátette, az ukrán közösség sze­reti Komáromot, biztonságosnak ér­zik, illetve pozitívan értékelik, hogy megmozdultak az emberek és segíteni szeretnének a menekülteknek. Hétfőn kezdik a sulit az ukrajnai gyerekek Egy lépéssel közelebb a felújításhoz (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA NAGYFÖDÉMES Az egy hete a községbe érkezett ukrán menekült családok gyerme­kei hétfőtől kezdenek iskolába jár­ni. Az intézmény szívesen fogadja őket, de a kapacitása véges. A háború sújtotta Ukrajnából egyre több menekült érkezik a kör­nyékre, akiknek körülbelül a fele gyerek. A legtöbben átmeneti időre keresnek menedéket Szlovákiában és abban bíznak, hogy hamarosan hazatérhetnek. Addig is azonban, míg rendeződik az életük, meg kell próbálni az otthonihoz hasonló éle­tet kialakítani számukra, a gyere­keknek fontos lenne, hogy minél előbb visszakerüljenek az oktatási rendszerbe. Van hely a suliban A Galántai járásban található Nagyfödémesre a múlt héten érkez­tek meg az első menekültek. Gogh Ferenc polgármester elmondta, a kultúrház épületében lévő, vendé­geknek fenntartott lakásban, a he­lyi konzervgyár munkásszállójában és magánszemélyeknél vannak el­szállásolva ukrán menekültek. Kü­lönböző korú gyerekek vannak kö­zöttük. Van például egy négyéves, aki az anyukájával van, de a nyolc-, tíz-, tizenéveseknek helyet biztosí­tottak az alapiskolában. Hétfőn kezdenek Monika Snohová, a helyi szlo­vák iskola igazgatója elmondta jö­vő héten négy ukrán gyerek kezd iskolába járni. „Mivel a gyerekek nem tudnak szlovákul, ezért úgy döntöttünk, hogy naponta három szlovák órájuk lesz, majd a saját évfolyamuknak megfelelő osztá­lyokban folytatják a tanulást, hogy megismerkedjenek a kortársaik­kal. Az esetükben három hónap az adaptációs időszak, tehát az idei tanév végéig tartanánk ezt a ter­vet, amennyiben nem változik a helyzet. Ebben a formában tudunk még valamennyi tanulót fogadni, de sajnos csak korlátozott szám­ban, mivel az iskola létszáma 380, minden évfolyamba nem tudunk gyereket felvenni. Ha kénytelenek lesznek tovább maradni, szeptem­bertől már a saját évfolyamaikban tanulhatnának. Feltételezzük, hogy öt hónap elegendő lesz arra, hogy a szlovák nyelvet olyan szinten elsa­játítsák, amely elég lesz a tanulás­hoz” - fejtette ki az igazgató. Tudo­mása szerint a szomszédos János­­házán is már vannak menekültek, feltételezhetően ők is a nagyfödé­­mesi iskolába jelentkeznek majd, de érkeztek már igénylések a jókai, a nagyborsai és a szenei iskolákba is. Monika Snohová szerint az a gond, hogy a gyerekek csak azu­tán jelentkezhetnek az iskolákba, hogy az illetékes idegenrendésze­ten nyilvántartásba vették a mene­kültkérelmüket. A nagyfödémesi alapiskolában iskolapszichológus és speciálpedagógus, valamint há­rom asszisztens foglalkozik a gye­rekekkel, akik felkészültek arra, hogy a befogadott menekülteknek segítséget nyújtsanak a beilleszke­désben és az átélt traumák feldol­gozásában, illetve a rendkívül ne­héz helyzet megoldásában. IBOS EMESE Tíz éve ógett le a krasznahor­­kai vár tetőszerkezete. Bár azóta 6,8 millió eurót költöt­tek a szanálására ás felújítási munkálatokra, a külső felújí­tás még hátravan. A jelenle­gi tervek szerint részlegesen legkorábban 2023 őszén nyit­hatják meg a látogatók előtt a várkastélyt. krasznahorkavAralja/ POZSONY Ot árajánlat érkezett a 2012. már­cius 10-én leégett vár felújítására és a közvetlen környezetének revitali­­zálására - közölte Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum vezérigaz­gatója. Kedden kezdték el kiértékelni a nemzetközi versenypályázatra ér­kezett ajánlatokat, egyelőre azonban nem közölhettek részleteket. így azt sem tudni, hogy a lehetséges kivitele­zők árajánlatai összhangban vannak-e a múzeum által becsült költségekkel. A vár külső felújítása több fázisban valósul meg, a munka előrehaladtá­val szeretnék részlegesen megnyitni a várat a látogatók előtt. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az alsó vár, illetve a középső vár egy része már jövő ősszel látogatható lesz. Ugyan­akkor a felső vár felújítása az utolsó fázisban valósulna meg. Branislav Pánis szerint a tragé­dia pillanatától világos kellett volna legyen, hogy elengedhetetlen a vár átfogó és komplex felújítása, olyan mértékű munkálatokkal kellett szá­molni, mint amilyenre az 1956 és 1989-es időszakban került sor. Panis elmondta azt is, hogy érti a nyilvá­nosság és a sajtó türelmetlenségét, Branislav Panis és Máté Tímea de arra is rámutatott, hogy az óriási munka mellett számos nehézséggel is szembe kellett nézniük. „Gondot oko­zott az építészek hiánya, az építkezési anyagok árának ugrásszerű emelke­dése, amely miatt át kellett számolni a munkálatok költségét és az új árak alapján kiírni a versenypályázatot” - mondta Branislav Panis. Máté Tímea, a Betléri Andrássy Múzeum igazga­tója emlékeztetett arra is, hogy 2017- ben az eredeti elképzelésekkel ellen­tétben módosították a vár felújításá­nak a koncepcióját és metodikáját. „A mostani munkálatokkal egy 21. századi múzeum kialakítására törek­szünk, a várkastélyba látogatóknak komfortos körülményeket alakítunk ki, információs központtal, parko­lókkal - elektromos autók számára is, vendéglátóegységgel; gondolunk azokra is, akik valamilyen okból ki­folyólag nem tudnak feljutni a vár­ba, számukra vetítővel felszerelt he­lyiséget alakítunk ki” - magyarázta Panis. A projektmunkálatok mellett a múzeum munkatársai dolgoznak a vár új tárlatának összeállításán. Máté Tímea elmondta, a napokban került sor egy nemzetközi szakmai konferenciára, melynek keretében beszámoltak a széles körű felújítási, restaurálási és egyéb munkálatokról. „Krasznahorka zárva van ugyan, de Krasznahorka nem pusztul le. Nem­csak a 21. századi elvárásoknak meg­felelő múzeummá alakul át, hanem ékkővé válik az objektum” - mondta Máté Tímea. Lapunk kérdésére el­mondta azt is, jelenleg festmények és textíliák restaurálásán dolgoznak a múzeum munkatársai, hiszen közel 4500 tárgy kerül vissza a várba, eze­ket a relikviákat először láthatja majd a nagyközönség. Az igazgató becslése szerint éven­te 200 ezer vendég látogathat el a várba, 1,5-2 millió eurós bevétellel számol évente, az összeg egy részét a vár további munkálataira fordítanák. Panis szerint olyan állapotba szeret­nék hozni a várat, hogy az elkövet­kező ötven évben ne legyen szükség újabb felújításra.

Next

/
Thumbnails
Contents