Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-11 / 58. szám
KÖZÉLET Kórházértékelés: a személyzet jól teljesít, de az étkezéssel kevésbé elégedettek a betegek Az állami kórházak közül a Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NÚDCH) végzett az első helyen. Martin Kultan, a Dővera vezérigazgatója elmondta, általános trend, hogy a szülők egyre elégedettebbek a gyermekek kezelésére szakosodott intézményekkel, főként a személyzet munkájával. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony A betegek egyre elégedettebbek a gyermekkórházakkal, főként a személyzet hozzáállását díjazzák - derült ki a Dővera egészségbiztosító legújabb felméréséből. A magyarlakta járásokban található kórházak továbbra is elmaradnak az élmezőnytől. A betegellátás minőségét 2021- ben a koronavírus-járvány is komolyan befolyásolta. A Dővera immár 16. alkalommal készítette el a felmérést, amelyben a betegek véleményét kérdezték meg a kórházi ellátás minőségéről. A közvélemény-kutatásba ezúttal 7000 személyt vontak be, akik a kérdőíveket elektronikus formában töltötték ki. Az elemzők 12 kérdést tettek fel, és 3 fő szempontot vizsgáltak: a személyzet hozzáállását, az elszállásolás minőségét (főként az étkeztetést és a higiéniai lehetőségeket), valamint az egészségügyi állapot javulását. A kérdőív kitöltői 1-től 5-ig értékelhették az egyes szempontokat, az egyes volt a legjobb, az ötös a legroszszabb „érdemjegy”. A felmérés készítői ajegyek átlaga alapján számították ki a kórházak pontszámát. Általános romlás Ami az összpontszámot illeti, a betegek elégedettsége 2021-ben kissé visszaesett: 2020-ban a kórházak átlagban 1,53-as értékelést kaptak, tavaly viszont már csak 1,57-et. Ha a három vizsgált kategóriát vesszük figyelembe, akkor általánosságban a személyzettel a legelégedettebbek a betegek (1,43), a második helyen áll az egészségügyi állapot javulása (1,5), az utolsó helyen pedig az elszállásolás minősége (1,75). Martin Kultan, a Dővera vezérigazgatója megjegyezte, a nők általában szigorúbbak voltak az értékelésnél, mint a férfiak. Ami a korosztályos eloszlást illeti, a 18 és 24 év közötti korcsoport a legkritikusabb, az idősebbek, főként a 60 év felettiek viszont jóval elfogadóbbak az esetleges kellemetlenségekkel szemben. Elégedett szülők A felmérés készítői külön kategóriába sorolták az állami kézben lévő egyetemi kórházakat és a javarészt magánkézben lévő, úgynevezett általános kórházakat. Ami az előbbi kategóriát illeti, az első helyen a fővárosban található Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NÚDCH) végzett. Utána következik a tavalyi győztes, vagyis a Rózsahegyi Központi Katonai Kórház, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Kassai Egyetemi Gyermekkórház állhatott fel. Kultan szerint a szlovák egészségügyben már évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a gyermekek kezelésére specializálódott intézményekkel egyre elégedettebbek a szülők (a vizsgálati csoport összeállításakor fiatalkorú betegeket is bevontak a felmérésbe, de a kérdőíveket a szüleik töltötték ki). Elmondta, az elégedettség főként a személyzet munkájával kapcsolatban figyelhető meg, ami nem meglepő, hiszen ezek a kórházak komolyan odafigyelnek arra, hogy az orvosok és a nővérek jól bánjanak a gyerekekkel. A jó értékelés annak fényében még kiemelkedőbb, hogy a szülők általában nagyon szigorúan pontoznak, ha a gyermekük ellátásáról van szó jegyezte meg a biztosító vezetője. Az állami kórházak listáján a Besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, az Érsekújvári Egyetemi Kórház és a Trencséni Egyetemi Kórház végzett az utolsó helyen. Lemaradó dóli kórházak Ami az általános kórházakat illeti, az élen a Kassai Vasúti Kórház, a Pozsonyi Szent Mihály Kórház és a miavai kórház végzett. Kultan megjegyezte, tavaly is ezek az intézmények osztoztak a lista első három helyén. A legrosszabb minősítést ebben a kategóriában a Nagykürtösi Általános Kórház, a nagyrőcei kórház és a Rozsnyói Szent Barbara Kórház kapta. A vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy abban a régióban, amelyben ezek az intézmények találhatók, már régóta probléma a munkaerőhiány, és az épületek sincsenek a legjobb állapotban. A felsorolt kórházak már évek óta a lista alján végeznek, Kultan szerint ez is bizonyítja, hogy ilyen nehéz körülmények között igencsak nehéz javítani a betegek elégedettségén. A magyarlakta járások kórházai főként a lista második felében foglalnak helyet: a Lévai Agel Kórház a 21., a Komáromi Agel Kórház a 27., a tőketerebesi kórház a 28., a Rimaszombati Svet zdravia Kórház pedig a 30. helyen végzett. A 40-es listán a Galántai Szent Lukács Kórház a 34., a dunaszerdahelyi kórház pedig a 36. helyen zárt. Ä Dővera emellett még két kategóriát különített el: a szakkórházak és az úgynevezett egyéb kórházak kategóriáját. Előbbiben a Gyermekgyógyászati Kardioközpont (NÚSCH), utóbbiban pedig az alsótátrafüredi Nemzeti Gyermek-TBC Központ végzett az első helyen. A járvány hatása Kultan továbbá kiemelte, a 2021-es év fekvőbeteg-ellátásának értékelésénél megkerülhetetlen téma a koronavírus-járvány, amely az év elején és az év végén is súlyosan leterhelte a kórházakat. Mint mondta, amellett, hogy a vírus miatt sokkal több beteget kellett kezelni, a járványnak egyéb, hosszabb távú következményei is vannak. Az egyik legnagyobb gondot a várólisták meghosszabbodása okozza. „A járvány magával hozta a műtétek elhalasztását. A kapacitásbeli problémák miatt nem lehetett előre tervezett műtéteket végezni, épphogy csak a sürgős eseteket tudták ellátni. Ráadásul az első hullám idején a betegek féltek bemenni a kórházakba, a későbbi hullámok alatt ez már kevésbé mutatkozott meg” - magyarázta a Dővera vezérigazgatója. Elmondta, a leggyakrabban elhalasztott műtétek közé tartoznak a nőgyógyászati, a sebészeti és a bőrgyógyászati beavatkozások. Kultan meg van győződve, hogy az idei év egyik legnagyobb kihívása az elhalasztott beavatkozások pótlása lesz. Egy másik fontos aspektus, amelyről kevesebb szó esik, a koronavírussal való fertőzés utáni felépülés, amely szintén komoly megterhelést jelent a kórházak számára. „5500 beteg egészségügyi állapotát követtük nyomon, miután hazaengedték őket a kórházból. Tény, hogy az egészségügyi ellátás nem ér véget azzal, hogy a páciens kilép az intézményből. Az ápolás utáni fél évben a betegek utólagos kezelésének költsége átlagban eléri az 1315 eurót. Azokról a betegekről van szó, akik nem voltak lélegeztetőgépen. Akik voltak, azoknak a kezelése eléri a 2000 eurót. Az említett összegek nagy részét a gyógyszerek és az újbóli kórházi kezelés költsége teszi ki” - tette hozzá Kultan. A Dővera biztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik. munkavállalás az ukrajnai menekülteknek VOÍNÉ PRACOVNÉ mié; Jelenleg több mint 82 ezer szabad álláshelyet regisztrálnak a sluzbyzamestnanosti.gov.sk portálon (TASR-felvétel) Egyszerűbb MOLNÁR IVÁN A szlovákiai munkáltatók az ideiglenes menekültstátusznak köszönhetően egyszerűsített eljárással tudnak munkát adni az Ukrajnából menekülőknek - adta hírül a munkaügyi tárca. Pozsony. A vállalkozások a sluzbyzamestnanosti.gov.sk álláshirdetési portálon tehetik közzé az ajánlataikat, amelyeket ezen ukrán nyelvre is lefordítanak. A munkaügyi minisztérium szerint olyan környezetet szeretnének teremteni az Ukrajnát elhagyók számára, hogy azok a lehető leggyorsabban hozzáférhessenek az összes fontos munkapiaci információhoz, a szakmai tudásuknak és kompetenciáiknak megfelelő állásajánlatokhoz. Menekültstátusz A szaktárca sajtóosztálya emlékeztetett arra, hogy a menekültügyi törvény értelmében a háború elől menekülő személyek, ha ezt igénylik, ideiglenes menekültstátuszban részesülnek, amiről külön igazolást is kapnak. A foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény értelmében a munkáltató ezt követően munkavállalási engedély nélkül is foglalkoztathatja a menekültet. Ukrajna állampolgárai így ugyanolyan feltételekkel helyezkedhetnek el a munkapiacon, mint a szlovák állampolgárok, kivéve persze az államigazgatás által felkínált munkahelyeket. A vállalkozások az ukrajnai álláskeresőket munkaszerződés vagy megállapodás alapján is alkalmazhatják. Be kell jelenteni A munkaügyi tárca szerint, ha egy személy ideiglenes menedékjogot kapott, a munkáltató köteles az illetékes munkaügyi hivatalnak az ilyen személy foglalkoztatását egy erre a célra szolgáló adatlapon bejelenteni, mind a foglalkoztatás megkezdésekor, mind pedig a megszűnésekor. Az információs kártyához csatolni kell a munkaviszonyról és a tartózkodásról szóló dokumentum másolatát is, jelezve azt is, hogy menekültről van szó. Az értesítési kötelezettség határideje a munkaviszony kezdetétől vagy a munkaviszony megszűnésétől számított 7 munkanap. A szaktárca honlapján (www. employment.gov.sk) a munkáltatók egyébként az ukrajnai menekültekkel kapcsolatos összes információhoz hozzájuthatnak. Ugyanez érvényes magukra a menekültekre is, akiknek a tájékoztató anyagot ukránra és angolra is lefordították. Állások ezrei A munkaügyi minisztérium adatai szerint március 10-én 6590 munkáltatótól több mint 82 ezer szabad álláshelyet regisztráltak a sluzbyzamestnanosti.gov.sk portálon. Ezek az állásajánlatok a szlovák és az ukrán állampolgárok számára is elérhetők, amennyiben megfelelnek a munkáltató által megadott munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek. A szaktárca hozzátette, hogy az ukrán állampolgárok az összes, nem uniós országból származó munkavállaló közel 50%-át teszik ki. Idén januárjában csaknem 20 ezer ukrajnai vendégmunkás dolgozott Szlovákiában, közülük több mint 13 ezer férfi.
