Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-10 / 57. szám

2 I KÖZÉLET 2022. március 10. | www.ujszo.com Korábban törlik el a járványügyi korlátozásokat Március 14-től már csak a maszkviselésre vonatkozó szabályok maradnak érvényben (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. Az előzetes tervekhez képest két héttel kóréhben, mér mércius 14-én eltörlik a tömegrendezvényekre vo­natkozó kapacitésbeli korlá­tozásokat. A maszkviselésre vonatkozó szabályok azonban érvényben maradnak. A kormány a szerdai ülésén el­fogadta az egészségügyi miniszter javaslatát, melynek értelmében már jövő hétfőtől megszűnik a legtöbb járványügyi óvintézkedés. A minisz­térium többször is módosította a ha­táridőt: februárban először március 28-ról beszéltek, később már március 26-ról, tegnap pedig újabb két héttel előbbre hozták a lazításokat. A maszkviselós marad Az egyik legfontosabb változás, hogy teljesen eltörlik a tömegrendez­vények létszámát érintő szabályokat. A jelenlegi rezsimben a kevésbé és a közepesen kockázatos rendezvé­nyekre legfeljebb 500 vendéget en­gedhettek be a szervezők, vagy pedig a terem maximális befogadóképes­ségének 50 százalékát. A legkoc­kázatosabb rendezvényeken a lét­számkorlát 50 fő. Ezek a szabályok azonban március 14-től eltűnnek, csakúgy, mint a szórakozóhelyek nyitvatartására vonatkozó szigorítá­sok (jelenleg hajnali 5 és éjfél között lehetnek nyitva). További újdonság, hogy a külföldről hazatérőknek a reptereken sem kell majd felmutatni a negatív PCR-teszt-eredményt. Ezt azt jelenti, hogy tulajdonkép­pen már csak egyetlen szigorítás ma­rad érvényben, mégpedig a maszk­viselés. Ezt viszont annyiban mó­dosították, a műsorvezetőknek és a sajtótájékoztatót tartó személyeknek nem kell felvenni a védőeszközt. Ma­tej Miäik, az Egészségügyi Elemzé­sek Intézetének (IZA) vezetője sze­rint erre a könnyebb érthetőség miatt van szükség. Megjegyezte, továbbra is figyelemmel kísérik ajárványhely­­zetet, és ha változna a helyzet, szük­ség esetén tovább enyhíthetnek, de akár szigoríthatnak is. Gyors javulás Az intézkedések eltörlése annak köszönhető, hogy a járvány a várt­nál gyorsabban szorul vissza. A heti fertőzöttszám újabb 20 százalékkal csökkent, az előző héten átlagban na­pi 11 019 esetet azonosítottak, az azt megelőző héten viszont még napi 13 769-et. A regionális mutatók szintén jól alakulnak: a hétnapos incidencia 71 járásban több mint 10 százalékkal esett vissza. A délnyugati és a dél­keleti magyarlakta régiókban kifeje­zetten kedvező a helyzet, itt 20-35 százalékos visszaeséseket jegyeztek. A középső országrészeken, ahol a múlt héten még növekedésről szá­moltak be, szintén megfordult a ten­dencia, és már enyhén csökken az in­cidencia. A Losonci járásban például a 12 százalékos növekedés most 15 százalékos visszaesésbe fordult át, a Gyetvai járásban pedig, ahol a múlt héten a legnagyobb volt az emelke­dés (17 százalék), szintén megfordult a trend (18 százalékos visszaesés). Mi§ík azonban hangsúlyozta, hogy még nem vagyunk túl a járványon. A teljes lakosságra vetített hétnapos incidencia meghaladja az 1200-at, vagyis a lakosság 1 százaléka heten­te még így is produkál egy pozitív mintát. A PCR-tesztek pozitivitási aránya is magas, legutóbb például 23 090 mintavétel mellett 11712 beteget azonosítottak, ami azt jelenti, hogy minden második letesztelt személy fertőzött volt. „Még így is nagy az esély a megfertőződésre, tehát to­vábbra is maradjunk körültekintő­ek, még akkor is, ha már csökkenő fázisban van a járvány” - fogalma­zott az IZA vezetője. A Novavax sem segített Az egyik legfontosabb mutató, vagyis a kórházban kezelt szemé­lyek száma továbbra is csökken, igaz, csak lassan. Az előző héten még 2652 beteg szorult kezelésre, most viszont 2513, ez 5 százalékos visszaesésnek felel meg. Szerencsé­re egyre kevesebb beteget kell léle­geztetőgépen tartani, (88 helyett már csak 82-t), és a naponta kórházba ke­rülő személyek száma is egyre csök­ken (312-ről 285-re). A kórházban fekvők mintegy 70 százaléka nincs teljesen beoltva. Ennek ellenére már alig van érdeklődés a vakcinák iránt, kedden például mindössze 68 sze­mélynek adták be az első dózist. Az egészségügyi minisztériumnál abban bíztak, hogy a Novavax új vakciná­ja, amelyet ezen a héten kezdenek el használni Szlovákiában, megnö­velheti az oltási kedvet, de Vladimír Lengvarsky (OEaNO) tárcavezető elismerte, hogy ez sem nagyon se­gített a helyzeten. Elmondta, eddig körülbelül 2000-en regisztráltak az új készítményért. Szlovákiában a la­kosság mintegy 52 százaléka kapott legalább 1 dózist. Heves vita várható az orosz gázcsapok uniós elzárásáról Súlyos következményekkel járna, ha az EU teljesen elvágná magát az orosz gázszállításoktól, Richard Sulik gazdasági miniszter ugyanakkor fontosnak tartja a közös uniós fellépést az oroszokkal szemben (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság (EB) ötlete, amely szerint durván korlátozná az Európába irá­nyuló orosz gázszállításokat, a szlovákiai politikusokat is megosztja. Amiben egyetór­­tenek, hogy a szállítások leál­lítása súlyos árvágást jelente­ne a szlovák gazdaságnak ás a családoknak is. Pozsony. Az Európai Bizottság (EB) kedden mutatta be REPower- EU elnevezésű javaslatcsomagját, amelynek a célja, hogy Oroszor­szág Ukrajna ellen indított háborúja miatt már jóval 2030 előtt függetle­nítse Európát az orosz fosszilis tü­zelőanyagoktól. Az EB tervei sze­rint az idei év végéig a kétharmadá­val fognák vissza az EU orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság a javaslat elemeit részletező közle­ményében Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: „függetlenednünk kell az orosz olajtól, széntől és gáz­tól. Nem támaszkodhatunk olyan be­szállítóra, aki fenyeget bennünket”. Súlyos következmények Richard Sulik gazdasági miniszter pár napja ugyan még azzal kecsegte­tett, hogy Szlovákia átmenetileg ké­pes lenne nagyobb problémák nélkül áthidalni az orosz gáz- és olajszállí­tások leállítását, a tvnoviny.sk por­tál legutóbbi vitaműsorában azon­ban már drámaibb forgatókönyvvel rukkolt elő. A tárcavezető arra fi­gyelmeztetett, hogy korántsem len­ne olyan egyszerű egyik pillanatról a másikra leállítani az orosz ener­giaszállításokat, mint azt egyesek képzelik. Az uniós országok ener­giafogyasztása Sulik szerint olyan magas, hogy az oroszok ellen be­vezetett embargó gazdaságaik ösz­­szeomlásához vezetne, miközben az energiaárak az egekbe szöknének. „Már az orosz energiaszállítás leál­lításáról szóló vita is az energiaárak látványos megugrásához vezetett, ez utóbbi miatt így már most több pénzt küldünk az oroszoknak, mint korábban” - figyelmeztet a gazdasá­gi miniszter. E héten már aggályait fejezte ki a szlovák eustream gázszállító válla­lat is. „Véleményünk szerint jelen­leg nem lehet hatékonyan helyette­síteni az orosz gázszállításokat, és azok leállítása az EU-nak beláthatat­lan gazdasági károkat okozna, ame­lyek valószínűleg messze nagyobbak lennének az Oroszországnak okozott károknál” - mondta el Pavol Kubík, az eustream szóvivője. Orosz rulett Sulik mindezek ellenére továbbra sem tervezi, hogy nemet mondaná­nak az orosz energiaszektor kivérez­­tetését célzó brüsszeli tervekre. „A mi álláspontunk az, hogy az EU-val egységesen kell fellépnünk. Ha az EU azt mondja, hogy nincs tovább, az nemcsak számunkra, hanem az oroszok számára is kemény lesz. A nagy kérdés, hogy ki bírja majd tovább” - véli Sulik, aki szerint ez esetben csak reménykedhetünk ab­ban, hogy az EU tovább kitart. Hasonló véleményen vannak az Európai Parlament (EP) szlovák képviselői is. A KDH európai parla­menti képviselője, Miriam Lexmann az EP-ben már régóta követeli, hogy az EU szakítson az „Oroszországgal és más antidemokratikus országok­kal” szembeni energiafüggőséggel. „Jelenleg ez biztonsági kérdés. Az energiaipari együttműködés Orosz­országgal közvetve az ukrajnai ag­ressziót finanszírozza” - mondta Lexmann, üdvözölve az Európai Bi­zottság azon döntését, amely szerint egy éven belül a jelenlegi szint har­madára csökkentenék az uniós füg­gőséget az orosz szállításoktól. Michal Simeéka, a Progresszív Szlovákia (PS) európai parlamenti képviselője elismerte, hogy az Eu­rópai Bizottság terve nem teremt könnyű helyzetet sem az EU, sem Szlovákia számára, szerinte azon­ban nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a szomszédunkban há­ború dúl. „Az EU az elmúlt napok­ban több tabut is felrúgott, és ami két héttel ezelőtt még elképzelhetet­lennek tűnt, ma már valóság. Rájöt­tünk, hogy meg kell szabadulnunk az orosz gáz- és olajfüggőségünktől, hiszen az orosz rezsimet és a hábo­rút finanszírozzuk azzal, hogy több milliárd euró értékben vásárolunk tőlük energiahordozókat” - vallja Simeéka. A Smer vétózna A Smer időközben a parlament rendkívüli ülésének az összehívá­sát fontolgatja, amelyen „az ország energetikai érdekeit fenyegető ve­szélyeket” és a „durván elszálló energiaárakkal kapcsolatos intézke­déseket” vitatnák meg. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha a kormány elkö­telezné magát az Oroszországból ér­kező gáz- és olajszállítások fenntar­tása mellett. Robert Fico, a Smer el­nöke szerint a parlament ez ügyben kötelező érvényű álláspontot fogad­hat el, amelyhez a kormánynak tar­tania kellene magát. „A köztársasági elnök, Zuzana Caputová és Eduard Heger kormányfő készek lennének megállapodni az orosz gázszállí­tások leállításáról. Ha ilyen döntés születne, az a gáz- és üzemanyagá­rak drasztikus emelkedéséhez vezet­ne, ami a többi termék árát is látvá­nyosan megemelné” - figyelmeztet Fico. (mi.TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents