Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-09 / 56. szám
www.ujszo.coml 2022. március 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Betankolunk Horganyzott huzal, tormás mustár, ültetni való krumpli; bármi jól jöhet , ppen foszlott egy felhő, TT' amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy megint K J minden meg fog drágulni. A csücsülő csincsillához címzett város széli kiskocsma teraszán ültek, pontosabban ültek volna, ha nem hullott volna a hó. így aztán benn maradtak a csapszékben, a sarokasztalnál, és fáradt szemekkel figyelték a nyerőgépek megnyugtató villogását. Ekkor mondta be a rádió, hogy általános drágulásra lehet számítani az év során, alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. Minden megdrágul, az építőanyagoktól a babaruhákig - nyúlt a korsója után Bandika. Hisz a babaruha eddig sem volt olcsó - egészítette ki Ervin. Akkor végül is semmi újdonság - mondta amaz. Semmi - tette hozzá emez. Nem is szóltak egymáshoz percekig, hanem aztán megszólalt a Hinta című hetvenes évekbeli sláger, Kati és a kerek perec előadásában. Bandika fel is vetette, hogy ha már ilyen időben megtudták, hogy drágulás következik, talán fel kéne valamiből tankolni. Horganyzott huzalból, tormás mustárból, ültetni való burgonyából. Érlelt sajtból, mert az nem romlik meg, legfeljebb tovább érik, strandpapucsból, mert bár lassan, de jön a meleg, és hát továbbra is szükségünk lesz olyan cikkekre, mint a biciklikülső (hivatalos nevén kerékpárköpeny), a fogköztisztító kefe, a neoprén zokni, meg a toalettpapír. Nem árt, ha van otthon néhány karton nullás liszt, de ha már megyünk, hozzunk tönkölylisztet is, simát meg félfogósat, és hát jó lenne, ha lenne itthon durumliszt, kamutliszt, kukoricaliszt és hajdinaliszt is, mert olcsóbb már az sem lesz. Ne feledkezzünk el a rizsről sem, hiszen laktató, egészséges, felhasználása pedig széles körű. Halmozzunk fel tartalékot a kövér szemű szusi- és rizottórizsekből, a jázmin- és basmati rizsből. Be kellene tehát tankolni valamelyest, ha nem is mindenből, de a legszükségesebbekből. Ami így is, úgy is elfogy, de ha most vesszük meg, talán spórolunk rajta valamicskét. Mondjuk egy kis húszast. Hát érted. Ki ad magának csak úgy húsz eurót az utcán? Senki. Úgyhogy ha most megspóroljuk, fél év múlva, a legnagyobb drágaságban olyan lesz, mintha találnánk. Akkor aztán vehetünk rajta... akármit - magyarázta Bandika. Én is attól félek - hörpintette be a habot Ervin. Mitől, ha meg nem sértem?- kérdezett vissza ijedten Bandika. Hát, hogy akármit majd kapunk a pénzünkért, de bármit biztosan nem. Már ha tetszik érteni, hogy értem. Bandika bólintott, hogy érti, aztán onnantól kezdve ismét nem történt semmi egész estig. Akkor viszont eszükbejutott, hogy mégis csak veszélyes ötlet ez a betankolás, hiszen magában rejti annak veszélyét, hogy olyasmit is megvásárolnak, amit egyébként nem vettek volna meg. Vagyis ahelyett, hogy megspórolnák azt a bizonyos húszast, elköltik feleslegesen. így aztán abban egyeztek meg, hogy a legfelelősségteíjesebb hozzáállás továbbra is az, ha nem csinálnak semmit. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Nehéz idők jönnek DUDÁS TAMÁS N emrég még úgy tűnt, hogy a világgazdaság végre magához tér a világjárvány okozta gazdasági sokkból, de az orosz-ukrán háború mindent megváltoztatott. Annak ellenére, hogy egyik ország sem tartozik a világ legnagyobb gazdaságai közé, a háború negatív gazdasági hatásai szinte azonnal jelentkeztek, és minden nappal egyre nagyobbak lesznek. A Nemzetközi Valutaalap elemzői szerint az orosz támadást követő gazdasági szankcióknak nagyon komoly negatív hatásai lesznek a világgazdasági növekedésre. Emellett a gazdasági bizonytalanság mértéke új magasságokba szökik - mindez szinte lehetetlen feladat elé állítja a gazdasági elemzőket. Ami teljesen világos, az a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek világpiaci árának ugrásszerű növekedése. Oroszország és Ukrajna szerepe ezeken a területeken a legfontosabb a világgazdaságban, és a piacokon uralkodó feszültség minden háborús hírrel tovább nő. Leginkább az energiahordozóknál, hiszen Oroszország a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexportőrei közé tartozik. Ma még eljut az orosz kőolaj és földgáz a vevőhöz, de ez gyorsan megváltozhat. Az amerikai kormány már komolyan fontolgatja az orosz kőolaj bojkottját, ami elég volt ahhoz, hogy az olaj ára történelmi rekordokhoz közeiítsen. Hasonló a helyzet a földgázzal: hétfőn néhány óra alatt több mint 70 százalékkal drágult. A feszültség átterjedt máshova is, nincs olyan nyersanyag, amelynek ne nőne a világpiaci ára. Emellett Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik. A háború hatalmas árumennyiséget tüntethet el a világpiacról, az európai mezőgazdászokat különösen az ukrán kukoricaexport kiesése nyugtalanítja, ez bonyolult helyzetet teremthet az EU állattenyésztő szektorában. A búza miatt viszont elsősorban a közel-keleti országokban aggódnak, Törökország, Egyiptom vagy Libanon búzaimportja elsősorban Oroszországból és Ukrajnából származik. A drágább gabonát nemsokára mindannyian érzékelni fogjuk, drágul a liszt és a pékáru. A háború sok más váratlan csatornán is beleszól a világgazdaság alakulásába. Ukrajna például a neongáz legnagyobb gyártója a világon, a globális export 70 százalékát adja. A neonróí utoljára talán kémiaórán hallottunk, ám nagyon fontos szerepe van a csipgyártásban: a precíziós lézerek üzemeltetésénél. Igen, éppen abban a csipgyártásban, amely miatt a globális autóipar már több mint egy éve akadozik. Az autóiparnak ezen felül további gondjai is vannak, az ukrán beszállítók több gyártónak szállítanak kábelkötegeket és más alkatrészeket. A győri Audi már jelezte, hogy napokon belül a termelés korlátozására kényszerülhet, ez pedig a Volkswagen csoport több autógyárát is megbéníthatja. Mindenképpen nehéz idők jönnek, szinte minden tovább drágul. Az eurozóna inflációja már az orosz-ukrán háború előtt rég látott szinten mozgott, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek világpiaci árának növekedése ezt még tovább emeli. Az Európai Központi Bank most került igazán csapdába, mert az inflációt csak az alapkamat gyorsabb emelésével tudná lassítani, ami viszont jó eséllyel gazdasági recesszióba taszítaná az eurózónát. Ezért továbbra is az európai kormányokon marad a fö nyomás, hogy valahogy tompítsák a gyorsan növekvő árak szociális következményeit. Kérdés azonban, hogy menyi erejük és anyagi forrásuk marad erre a szomszédban kibontakozó geopolitikai válság kezelése közben. FIGYELŐ Figyelnek az oroszok érzékenységére... Az ENSZ alkalmazottai nem nevezhetik háborúnak a háborút, inváziónak az inváziót, nehogy megsértsék Oroszország érzékenységét, ahol betiltották ezen kifejezések használatát a hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúra. Az ENSZ munkatársainak kiküldött körlevélben a „konfliktus”, és a „katonai offenzíva” kifejezések használatát ajánlják. Az ENSZ-alkalmazottaknak megtiltották, hogy személyes vagy hivatalos közösségi médiás oldalaikon ukrán zászlót szerepeltessenek. A levélben ezt azzal indokolták, hogy ez „veszélyeztetné” az ENSZ jó hírét, és „nemzetközi közszolgákként pártatlannak kell maradnunk”. Oroszországban a központilag ellenőrzött médiában a háborút nem szabad háborúnak nevezni, a gyerekeknek pedig külön műsort készítettek az ukrajnai „felszabadító misszióról”. (444) Kelet-európai titkos reptérről viszik a fegyvereket Ukrajnába Egy eltitkolt kelet-európai reptéren gyors ütemben folyik az Ukrajnába irányuló, több ország erőfeszítésével zajló fegyverszállítási művelet. A titkos helyszínt Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának elnöke is felkereste az ukrán határ közelében - erről a CNN számolt be a Pentagonra hivatkozva. Milley tábornok megszemlélte a fegyverszállítási műveletet - mondta el a Pentagon tisztségviselője. A repülőtér forgalma a napokban jelentősen nőtt: a napi néhány járat helyett a fel- és leszálló gépek száma elérte a maximális 17-et. A repülőtér elhelyezkedése titkos, az ukrajnai fegyverszállítmányok, például a páncéltörő rakéták megóvása érdekében. Az orosz hadsereg egyelőre nem támadta meg ezeket a szállítmányokat azután sem, hogy beléptek Ukrajna légterébe, ám attól tartanak, ahogy előrehalad a katonai támadásokkal, célba veheti e szállítmányokat. A NATO-tagországok eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2 ezer Stinger légvédelmi rakétát küldtek az ukrán hadseregnek - tájékoztatta a CNN-t egy magas rangú amerikai tisztségviselő. Már az Ukrajna ellen február 24-én indított háború előtt is katonai teherszállító gépek, elsősorban az amerikai teherszállító flotta gerincét adó C-17-esek repültek Európa felett. Ezek a járatok katonákat vittek a NATO keleti szárnyára, és fegyvereket Ukrajnának. Az amerikai hadsereg európai főparancsnoksága (EUCOM) folyamatosan koordinálja ezt a kiterjedt katonai műveletet a NATO-szövetségesekkel és más partnerországokkal együtt. Szavaiból kiderült, hogy az EUCOM az Egyesült Királysággal is egyeztet annak érdekében, hogy „szervezetten biztosítsuk Ukrajna támogatását, maximális hatékonysággal”. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta 14 ország küldött „biztonsági segélyszállítmányokat”, vagyis hadi felszerelést. A 350 millió dolláros amerikai katonai segélyszállítmány túlnyomó része már megérkezett, mindössze egy héttel azután, hogy a Fehér Ház jóváhagyta. A maradék napokon belül eljut a helyszínre. A szállítmány már célba juttatott része tartalmazza a „legszükségesebb fegyvereket, köztük a páncéltörő fegyvereket”. (MTI)
