Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-08 / 55. szám

www.ujszo.coml 2022. március 8. KULTÚRA 113 Kulturális blokád vagy boszorkányüldözés? JUHÁSZ KATALIN A nemzetközi kulturálie szcó­­na teljes bojkottot hirdetett Oroszország ellen. A filmipar, a zeneipar, a színház és a kép­zőművészet egyszerre for­dított hátat az oroszoknak, miközben máris felbukkan­tak olyanok, akik a bojkott bojkottját is meghirdették, és boszorkányüldözést kiál­tottak. Vajon el lehet-e ítélni egy nemzet minden művészét csak azért, mert az elnökük háborút indított? Míg Ukrajna lángokban áll, addig a világ egyre több területen próbál harc nélkül nyomást gyakorolni Vlagyi­mir Putyinra - az orosz oligarchák megszorongatásával, illetve az orosz bankok megroppantásával. Az utóbbi napokban a mozik, színházak, múze­umok is a háború közvetett harctere­ivé váltak. Nadine Dorris brit kultu­rális miniszter egyenesen az ukrajnai háború harmadik frontjának nevezte a kulturális színteret. A nemzetközi filmipar szinte azonnal beszállt Oroszország boj­kottálásába. A nagy stúdiók sorra jelentették be, hogy felfüggesztik filmjeik forgalmazását az ország­ban, így nem tudni, mikor jutnak el az orosz lakossághoz az olyan nem­zetközi sikerfilmek, mint az új Bat­man vagy a Morbius. A Netflix felfüggeszti oroszor­szági produkcióit, köztük az épp forgó thrillersorozat munkálatait, ami a második eredeti orosz Net­­flix-gyártmány lett volna. De nem­csak a legnagyobb streamingszol­­gáltató, hanem az állami BBC is el­venné az oroszoktól a néznivalót: olyan népszerű sorozatok vetítési jogát vonta vissza, mint a Ki vagy, doki? vagy David Attenborough té­vésorozatát, A zöld bolygót. A háború kitörése óta nemcsak a nagy stúdiók, de a filmes rendezvé­nyek és az azokat szervező intézmé­nyek részéről is csak úgy röpködtek a közlemények. Európa legnívósabb fesztiváljai jelezték, hogy idén az oroszok ne nagyon készüljenek se vörös szőnyegre, se díjesőre, nem látják őket ugyanis szívesen. Can­nes és az Európai Filmakadémia (EFA) ugyanazon a napon jelentette meg hasonló tartalmú közleményét: nem kívánnak orosz vendégeket fo­gadni, amíg az ukránoknak kedvező módon nem zárul le az invázió. A Velencei Nemzetközi Filmfesz­tivál ennél egy fokkal óvatosabb volt. Nem zárják ki az oroszokat, ha egy feltételnek megfelelnek: nem támo­gathatják Putyint, illetve az ukraj­nai inváziót. A nagyokat más A-lis­­tás fesztiválok is követték: a Karlo­vy Vary-i, a stockholmi, a torontói és a glasgow-i filmfesztiválok sem fogadnak orosz delegációt, ez utóbbi rendezvény két előzőleg beválogatott versenyfilmet ki is zárt a programból. Az orosz művészek bojkottját so­kan boszorkányüldözésnek tartják, mondván, hogy az alkotók nem te­hetnek arról, mely országban szü­lettek. A Washington Post szombati véleménycikke is árnyalni próbálja a bojkotthullám kérdését. Ügy vé­lik, bár jól hangzanak az oroszokat móresre tanító közlemények a fesz­tiválok részéről, valójában azonban rendkívül problematikusak az ilyen húzások. Szerintük a bojkott össze­mossa a rendszerellenes művészeket a putyinistákkal. Kirill Szokolov, az Ukrajnában élő családja miatt rettegő orosz filmren­dező munkáját a finanszírozás miatt szintén nem kívánatosnak minősítet­ték a nemzetközi porondon, és nem úgy tűnik, hogy ismernék az ottani finanszírozási rendszert. A fiatal fil­mes a New York Timesnak elmond­ta, hogy Oroszországban a filmek 99 százaléka államilag támogatott, mi­vel máshogy egyszerűen nem tudják összeszedni az alkotók a forgatáshoz szükséges pénzt. A komoly- és könnyűzenei szcéna sem maradt ki az oroszok elleni kul­turális bojkottból. Az intézkedések a popkultúra legkönnyedebb műfa­jaitól a magasművészetig terjednek. Már az Ukrajna elleni invázió más­napján kiderült, hogy az Eurovíziós Dalverseny idei, torinói eseményén nem fogad orosz versenyzőt. Mind­eközben a Spotify bezárta oroszor­szági irodáit, elkezdte felülvizsgálni a felületein elérhető, orosz államhoz köthető tartalmait. A Kreml-finan­­szírozta Russia Today és a Sputnik tartalmait eltávolították a platform­ról. A Live Nation, a világ legna­gyobb koncertszervező vállalata is felfüggesztette tevékenységét az or­szágban: nem hirdetnek koncerteket és nem üzletelnek más módon sem Oroszországgal. Tőlük függetlenül is nagyon sok világsztár mondta le oroszországi koncertjét: a Franz Ferdinand, Nick Cave, a Green Day, Yungblud, a Killers zenekar, Iggy Pop és a Bring Me the Horizon is szerepel a sorban. A könyvszakma is részt vesz Pu­­tyin háborújának elítélésében. A Ki­adók Nemzetközi Egyesülete (IPA) elnöke nyilatkozatban vállalt szo­lidaritást „minden veszélyben lévő kiadóval, jelenleg pedig különösen a szervezet ukrán tagjával, az Uk­rajnai Kiadók és Könyvkereskedők Egyesületével.” A március végi Bo­lognai Gyermek- és Illusztrációs Könyvvásáron nem lesz orosz stand. A Frankfurti Könyvvásár szintén felfüggeszti az orosz állami intéz­ményekkel való együttműködést. Emellett mindkét könyvvásár pro­­mótálni fog ukrán kiadókat, akkor is, ha a háború miatt nem tudnak jelen lenni a vásárokon. A héten tartják a francia filmek országos szemléjét Az Elveszett illúziók a francia filmipar legjobb tavalyi termése (Forrás: cdic.sk) A francia filmipar legjobbjait nemcsak a fővárosban tekint­hetjük meg: a filmszemle ke­ratin belül vetítenek filmeket többek között Kassán, Nyitrán, Nagyszombatban és Érsekúj­várban is. A Créme de la Crdme nevű filmszemle, melyet nyol­cadik alkalommal rendeznek idén, vasárnapig tart. Nyolc francia film hazai bemu­tatóját kínálja a szemle programja, mely önálló blokkot szentel a fia­tal francia színésznőnek, Léa Sey­­doux-nak, míg a Hommage nevű szekció filmjei a nemrégiben fiata­lon elhunyt Gaspard Ullielnek állí­tanak emléket. Műfajilag sokszínű a felhozatal. Bemutatnak történelmi drámát, a környezettudatosság fon­tosságának témájával kapcsolatos filmet és zenés produkciót is. Remek érzékkel állították össze a programot a szervezők, hiszen sze­repel benne az Elveszett illúziók is, amely két héttel ezelőtt nyerte el a francia filmipar Oscar-díjának szá­mító rangos César-díjat, ahol a leg­jobb filmnek kijáró elismerésen kívül még hat.további kategóriában is a leg­jobbnak bizonyult. A Xavier Giannoli rendezésében készült alkotás Hono­ré de Balzac azonos című regényfo­lyamából készült adaptáció, mely a 19. században, a korabeli nyomdák és újságírás világában játszódik, fő­hőse pedig Lucien (Benjamin Voisin), egy fiatal, ismeretlen, ám nagyratörő költő, aki nagy reményekkel veti bele magát a párizsi életbe. Léa Seydoux játssza a France főszerepét, egy közkedvelt televí­ziós bemondót. A produkció, amely a vígjáték és a dráma határán mo­zog, a főhősnő személyes és tévés élete közti párhuzamokat keresi. Szintén női sorsot állít a főszerepbe az Olga című film, mely egy fiatal sporttornász életét mutatja be. Olga Ukrajnában és Svájcban él: mikor édesanyja a kijevi Majdan téri tün­tetésekről tudósít, a fiatal lány épp Svájcban készül az olimpiára. Ezen­kívül mindenképp érdemes odafi­gyelni Arnaud Desplechin Trom­­perie (Hazugság) című drámájára, és Elie Wajeman 19. század végén játszódó Les Anarchistes (Anarchis­ták) című produkciójára. (hk) RÖVIDEN Tarol a legújabb Batman Los Angolos. A pandémiás korszak második legjobb ered­ményével indított a hétvégén Észak-Amerikában az új Bat­­man-film, amelyben a brit Robert Pattinson alakítja a címszereplőt. A Waner Bros szuperhősfilmjére 128,5 millió dollár értékben vál­tottak jegyet péntektől vasárnapig az amerikai és a kanadai mozik­ban, ami a legmagasabb nyitóhét­végi bevétel az évben, és a máso­dik legjobb a pandémia kezdete óta a Pókember: Nincs hazaút decemberi premierje óta. A De­nevérember nyolcvan éve megte­remtett karakterének legújabb fel­dolgozása világszerte már 248,5 millió dollár bevételt termelt. A több mint kétórás akciófilm orosz­­országi bemutatóját a forgalmazó az ukrajnai háború miatt egyelőre jegeli, és a kinai forgalmazás is csak később indul. Több mint egy éve a Batman az első film, ame­lyet a Warner kizárólag mozikban forgalmaz. Korábbi filmjeit a stú­dió hibrid formában, mozikban és az HBO Max online tartalomszol­gáltatónál mutatta be. (MTI) Eladták Cohen zenei katalógusát Montréal. A kanadai költő, éne­kes és dalszerző 278 dalának, illetve azok zenei feldolgozása­inak, köztük a Hallelujának a szerzői jogait a Hipgnosis Song Management vásárolta meg. A Montréalban élt zenész 2016- ban hunyt el 82 évesen. Az örö­kösökkel kötött megállapodás értékét nem közölték. A Hipgnosis szerint a megvá­sárolt zenei anyag 127 dala az énekes-dalszerző Stranger Music katalógusából származik, amely a Cohen által pályafutása kezdetétől 2000-ig költött dalait tartalmaz­za. A cég megvásárolta a 2001 és Cohen halála között kompo­nált művek jogait is. A Hipgnosis már több sztárzenész katalógusát felvásárolta, köztük Neil Young amerikai-kanadai énekesét és a Red Hot Chili Peppers rockegyüt­tesét. A világsztárok sorra adják el csillagászati összegekért műve­ik szerzői jogait zeneipari óriáscé­geknek. Amerikai médiabecslések szerint Sting februárban 250 mil­lió dollárt megközelítő összeget kapott zenei katalógusáért. (MTI) Nick Cave is lemondta oroszországi koncertjeit (Fotó: Shutterstock) j

Next

/
Thumbnails
Contents