Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-08 / 55. szám
2 KÖZÉLET 2022. március 8. | www.ujszo.com Visszatér az érettségi a régi kerékvágásba BUGÁRANNA Pozsony A diákok korábbi tiltakozása ellenére egy hét múlva megkezdődik az írásbeli érettségi a középiskolákban. Az oktatási minisztérium állítja, a vizsgák kidolgozásánál figyelembe vették a távoktatás okozta kihívásokat, s a végzősök tudásszintjének megfelelő követelményeket állítottak össze. Hiába bizakodtak a középiskolások, az érettségi írásbelire március 15. és 18. között kerül sor. Hétfőn (március 14-én) az iskoláknak fel kell mérniük az érettségizők pozitivitási arányát, a végzősöknek tehát egy nappal a vizsga előtt negatív tesztet kell felmutatniuk. Azok, akiknél beigazolódik a koronavírus-fertőzés, egy későbbi időpontban - április 5. és 8. között pótolhatják a vizsgát. A javításra viszont csak szeptember elején lesz lehetőség. A teszten ezúttal is legalább 33%-ot kell elérni, a fogalmazás résznél pedig 25% az alsó határ. Ami a szóbeli és gyakorlati részt illeti, a központilag meghatározott időintervallum május 23. és június 10. között van, a konkrét időpontok kitűzése azonban a megyei tanügyi hivatalok feladata. Minimális enyhítés A koronavírus-járvány miatt a középiskolások hónapokig nem jártak iskolába, a diákok egy része pedig úgy érzi, a távoktatás nem készítette fel őket kellőképp az érettségire. Az elmúlt két évben az írásbeli és szóbeli rész egyaránt elmaradt, az érettségi bizonyítványon szereplő érdemjegyet az egyes tantárgyakból átlagolással számolták ki. A diákok érvelése szerint elődjeikhez képest ők sincsenek kedvezőbb helyzetben, hiszen az óvintézkedések és karantén következtében az elmúlt két évben rengeteg időt töltöttek otthon, s a távoktatás korántsem volt annyira hatékony, mint amikor az iskolában sajátíthatták el a tudást. Az ügyben petíciót is kezdeményeztek, valamint a parlament előtt tüntettek az érettségi eltörléséért, de sikertelenül. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter már korábban leszögezte, nem áll szándékában engedélyezni a vizsgák elhalasztását. A hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, a tesztek előkészítésébe a megszokottnál több szakértő kapcsolódott be, az ellenőrzést pedig a korábbi évekhez képest sokkal több recenzens végezte - ezzel is biztosítani szerették volna a „nem egyértelmű kérdések kiszűrését”. Gröhling szerint maguk a tanárok is elbírálták az anyagot, megvizsgálták, hogy a távoktatásra való tekintettel megfelelő-e a tervezett vizsga tartalma. A szaktárca állásfoglalásában kiemeli, a tartalmi módosítás mellett tantárgyanként plusz 15 percet kapnak a diákok az írásbeli részre. „Augusztus óta intenzíven kommunikálunk a középiskolákkal, a fenntartókkal és az igazgatókkal is. Az igazgatók és a tanárok egyetértenek abban, hogy ismerik diákjaik tudását és képességeit, illetve tisztában vannak a távoktatással, s ezt a tényt figyelembe veszik az érettségi vizsgákon is” - tette hozzá Gröhling. Mérföldkő Pavel Sadlon, az állami gimnáziumok igazgatóit tömörítő társulás elnöke elmondta, támogatják az érettségik hagyományos megszervezését. „Meggyőződésünk, hogy a diák és tanár közötti kölcsönös bizalomnak köszönhetően elbírunk a járvány okozta kedvezőtlen helyzettel. Készen állunk abból vizsgáztatni a diákokat, amit megtanítottunk velük” - mondta, majd elismerte, egy fiatal életében az első fontos vizsga valóban nagy félelemmel jár, „de a sikerélmény biztosan még nagyobb lesz”. Hangsúlyozta, a gimnázium az egyetemi tanulmányokra készíti fel a diákokat, ahol ezt az érzést még nagyon sokszor meg fogják tapasztalni. „Itt az ideje, hogy kipróbálják abban a környezetben, amelyet már jól ismernek” - folytatta. Sadlon szerint, aki akart tanulni, és felelősségteljesen készült a távoktatás során, annak jó esélye van rá, hogy a középiskolai tanulmányait sikeres érettségi vizsgával fejezze be. Kristián Krivda, a Középiskolák Szövetsége elnöke elmondta, továbbra is egyetért a diákok frusztrációjával. „A tanáraitoknak az a lényeg, hogy felnőtt emberként lépjetek ki a világba, és mindent megtesznek azért, hogy megbirkózzatok az érettségivel” - nyugtatta társait, majd hozzátette: az oktatási minisztérium ígéretet tett rá, hogy az érettségi jövőbeli reformja során beleszólást kapnak a változásba. Madarász Róbert, a komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont igazgatója lapunk érdeklődésére elárulta, pozitívan értékeli, hogy idén nem törlik el az érettségi vizsgákat. „Figyelembe kellene venni azonban azt is, hogy két évig távoktatásban részesültek ezek a gyerekek. Valamilyen információs értéke biztosan lesz a vizsgák eredményének, de az előző évfolyamok érettségijével semmiképp nem lehet összehasonlítani” -tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a 15 perccel hosszabb rendelkezésre álló idő inkább csak egyfajta lelki támaszt jelent-e, vagy valóban több időre van szükségük a diákoknak, azt felelte: „Szerintem nincs különösebb jelentősége, abban sem vagyok biztos, hogy ez lelki szempontból megerősíti a diákokat”. Ami a vizsgadrukkot illeti, megjegyezte, pályafutása során még nem találkozott olyan diákkal, aki valamilyen szinten ne tartott volna az érettségi vizsgáktól. „A diákjaink között teljesen megoszlanak a vélemények” -mondta, majd hozzátette, a járvány előtti időszakban nem volt alternatíva, egyszerűen nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy elmarad, vagy más formában kerül megszervezésre a vizsga. „Az előző év precedense, illetve a járványból adódó bizonytalanság lelkileg nem hatott túl jól a diákokra” - zárta az iskola vezetője. Járvány: főleg a nőket sújtják az intézkedések Hamarosan még drágább lesz a boltokban a kenyér BUGÁRANNA Az Európai Unióban a nők háromnegyede szerint a világjárvány következményekáppen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak - derül ki a legfrissebb Eurobaromáter-felmérésből. Brüsszel. A nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából speciális felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük egyes aspektusaira. Kiderült, Szlovákiában a nők 78%-a szerint a koronavírus-járvány következtében megugrott a nők elleni lelki és testi erőszak. A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához: az erőszakos cselekmények bejelentésének megkönnyítése, több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése, a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók megfelelő képzése, illetve a nők pénzügyi önállóságának növelése javíthatna a jelenlegi helyzeten. A szlovákiai válaszadók 45%-a mondta azt, a járvány negatív hatással volt a nők bevételére. A megkérdezettek 44%-a szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A kutatás résztvevőit leginkább a család és barátok hiánya töltötte el aggodalommal (45%), sokan szorongást és stresszt tapasztaltak (26%) és a jövő is nyugtalanította őket (43%). A nők körében az általános vélemény az, hogy a vírus terjedésének megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak a mentális egészségükre. A korlátozások bevezetése a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet rótt: a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt a lelki egészségükre. „A koronavírus-járvány a nők számára jelentette a legnagyobb hátrányt. Lelki egészségüket és pénzügyi helyzetüket egyaránt negatívan befolyásolta. Ennek véget kell vetni, és az Európai Parlament épp ezen dolgozik” - mondta Roberta Metsola, a parlament nemrégiben megválasztott elnöke. „Az Eurobarométer-felmérés eredményei alátámasztják, amit eddig is tudtunk: a koronavírus-járvány hatásai sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre és lányokra. A nemen alapuló erőszak sokkal gyakoribbá vált, a nőknek több feladatuk lett a gondozás terén, és főként a női munkaerőt foglakoztató ágazatok sínylették meg a válságot. A krízis esélyt ad arra, hogy egy jobb világot építsünk a régi helyére. A szakbizottságban erre törekszünk majd” - jelentette ki Robert Biedron, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke. A felmérést az IPSOS hajtotta végre 2022. január 25. és február 3. között mind a 27 uniós tagországban, összesen 26 741 személy bevonásával. A drasztikusan növekvő előállítási költségek miatt a szlovákiai pékségek egy hónapnál tovább képtelenek lesznek fenntartani a jelenlegi áraikat. A szomszédban dúló háború a kenyér ós egyéb péksütemények árát is az egekbe hajtja. A kenyér már ma sem olcsó. A nagyobb üzletláncok által kínált legolcsóbb, akciós kenyerek kilója 1,20-1,40 euró között mozog. Márkától és fajtától függően azonban a kilónkénti ár meghaladhatja a 2, sőt a 3 eurót is, nem beszélve a speciális kenyérfajtákról. „A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a kenyér és gabonafélék ára az elmúlt egy évben több mint 9 százalékkal nőtt” - állítja Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. És ez csupán a kezdet. Újabb áremelések A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége (SZPCC) arra figyelmeztet, hogy a kenyér- és péksütemények előállítási költségei olyan mértékben nőnek, hogy tovább már képtelenek fenntartani a termékeik év eleji eladási árát. Ennek a fő oka a szakmai szervezet szerint a búza- és energiaárak meredek emelkedése, valamint az állam világjárvány idején mutatott érdektelensége az ágazat iránt. „Naponta kapok tájékoztatást a tagjainktól arról, hogy a beszállítóik megemelték az árakat, néha szó szerint egyik pillanatról a másikra. Az étkezési búza ára több mint a harmadával emelkedett az árutőzsdéken egyetlen hét alatt. A növényi olajokból hiány van, ami szintén hatással van az árainkra. A gáz- és az üzemanyagárak is jelentősen megemelkedtek, vagyis valóra vált, amitől már korábban tartottunk” - mondta el lapunknak Milan Lap§ansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az igazgatótanácsi elnöke. Szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti háború olyan mér-A pékségek gyártási költségei látványosan megugrottak, emiatt pedig képtelenek fenntartani az eddigi áraikat (TASR-felvétel) tékben növeli a kenyér és a többi péksütemény előállítási költségeit, hogy a jelenlegi eladási árak egy hónapnál tovább már nem tarthatók fenn. Kevesebb búza „Miután a pékeknek az idei év elejétől - a történelem során először - át kellett térniük a két vagy három hónapra megkötött szerződésekre, szemben a korábbi éves szerződésekkel, az ágazat helyzete tovább romlott” - állítja Lapsansky. A világ negyedik legnagyobb búzaexportőrének számító Ukrajnában a búzaterméssel kapcsolatos óriási bizonytalanság szerinte a piaci árakat jóval az eddigi legmagasabb szintek fölé emeli. Oroszország és Ukrajna ugyanis együttesen a világ búzapiacának az egyharmadát látja el. Elhanyagolt ágazat A pékek helyzetének a romlásához a szakmai szervezetük szerint azonban a kormány tétlensége is hozzájárult. „Az állam a világjárvány összes hullámában kizárta a pékeket a támogatásból” - állítja Lapsansky, aki szerint az ebből eredő károkat most a termelői árak gyors emelkedésén érezhetjük meg. „Arról sem szabadna azonban megfeledkeznünk, hogy az üzletek polcain levő kenyér és pékáru esetében az üzletláncok jelentős kereskedelmi felárat alkalmaznak, amire a pékeknek már nincs befolyása” - tette hozzá a pékek szakmai szervezetének a vezetője. (mi) Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter kijelentette, a tesztek előkészítésébe a megszokottnál több szakértő kapcsolódott be (TASR-feivétel)
