Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-07 / 54. szám
www.ujszo.com! 2022. március 7. RÉGIÓ Nem járt le a lévai térségben kiosztott jódtabletták szavatossága 3 SZÁZ ILDIKÓ Idén augusztusban jár le a hat pasztillát tartalmazá jódtabletták szavatossága, ezeket még 2017-ben kapták meg a lakosok. LÉVA Ján Krtík, Léva polgármestere a lévai városi televíziónak azt nyilatkozta, várhatóan idén júniustól augusztusig juttatják el a lakosokhoz az új jódtablettákat. A mohi atomerőmű közelében élők, a lévai és a környező községek lakosai rendszeresen megkapják a jódtablettákat. Mégis nagy az érdeklődés a készítmény iránt a gyógyszertárakban a háborús események miatt. Ján Krtík hangsúlyozta, mindenki aláírta az átvételi igazolást, így pontos nyilvántartásuk van arról, ki vette át a tablettákat. Ha időközben valaki Lévára költözött, és átmeneti vagy állandó lakhelye van a városban, az átveheti a tablettákat a városházán. A Szlovák Villamosmüvek kétévente naptárt is ajándékoz a lakosoknak. A naptárban tájékoztatót találnak arról, hogyan készüljenek fel az esetleges rendkívüli eseményekre, katasztrófahelyzetekre. A radiációs biztonsággal, a lakosok széles körű tájékoztatásával évek óta foglalkozik az atomerőmű vezetése. Az atomerőmű közelében lévő lévai és térségbeli lakosokat arról is tájékoztatják, mikor tartanak szirénapróbát, és milyen esetben kell bevenni a jódtablettát. A naptárhoz csatolták továbbá azt az űrlapot, amit az esetleges evakuálás során kell kitölteniük a lakosoknak és a bejárati ajtóra ragasztani, mielőtt elhagyják az otthonaikat. A mohi atomerőmű szakértői hangsúlyozzák, kicsi a valószínűsége annak, hogy ilyen katasztrófa bekövetkezhet. A mohi atomerőmű harmadik blokkjának hűtőtornya (TASR-felvétel) Műemlék vízimalom a tőkési Duna-ágon SZÁSZI ZOLTÁN Festői szép helyen, védett természeti terület közelében egy szinte teljes felszereltséggel fennmaradt műszaki emlék, ahová érdemes ellátogatni. Vízimalom Dunatőkés határában, egy pompás kirándulóhely célpontja! ZSED1 A történelmi források szerint a vízimalom szerkezetének első leírása még az időszámításunk előtti harmadik században keletkezett, s ez a leírás egy bizonyos Philo nevű bizánci tudós mechanikai értekezéseiben maradt meg az utókornak. A vízi energiát tehát már kétezer évnél régebbtől használja az emberiség. Kezdetben a műszaki ismeretek, bizonyos találmányok - úgymint a fogazott erőátvitel - feltalálása előtt még az úgynevezett görög vízimalmok szolgálták az embert. A hatalmas alsó csapású vízkerék tekintélyt parancsoló (Somogyi Tibor felvételei) A vízimalmok története Ez olyan szerkezet volt, melynek vízkereke vízszintes volt, forgótengelye pedig függőleges és komolyabb áttételeket még nem tudtak benne felhasználni. A római korban jelentek meg az úgynevezett római típusú malmok, ezeknek a vízkereke függőleges, tengelye vízszintes volt, ezek már a ma is létező vízimalmokhoz hasonlóak voltak, bonyolultabb áttételek meghajtását is lehetővé tették, nagyobb teljesítményre voltak képesek, nagyobb malomkövet tudtak megmozgatni folyamatosan, állandó sebességgel. A római malmok részben hajómalmok voltak, később kialakultak az épített, stabil alapú malmok is. A kerék vízzel való meghajtása a dunai malmoknál főleg alsó csapású, tehát a folyamvíz hozamától, annak sebességétől függő volt, más dombosabb, hegyesebb vidékeken a felső csapású vízkerékmeghajtást alkalmazták, ezt rávezető csatorna építésével tudták alkalmazni, így a szintkülönbség által keletkezett vízi energiát használták fel. A vízimalmokat kezdetektől fogva sokrétűen használták ki. Főként a gabona őrlésére, és az ilyen gabonamalmok főleg nagyobb lélekszámú települések környékén terjedtek el, ahol a sűrű népesség és a kenyérfogyasztás nagy mértéke miatt szükség volt a kis teljesítményű, nehézkes és fáradtságos munkával működtetett kézimalmok kiváltására. A vízi energiát később úgynevezett kallósmalmok építésével fémmegmunkálásra, kender, gyapjú, bőrfeldolgozási munkáknál, az ércdúsításnál a zúzáshoz, a kohászatban az olvasztásnál használt fúvókák meghajtására, majd öntözésre használt vízkiemelésre is felhasználták, így váltva ki a természet erejével az állati erőt és emberi munkát. Vízimalmok a Csallóközben A Duna és Kis-Duna közti Csallóközben - mely az egykori római provinciával, Pannóniával határos terület volt bő ezerhatszáz-ezerhétszáz éve - már valószínűleg szintén ebben a korban megjelenhettek az első vízimalmok. A Tőkési-ág egy külön figyelemre méltó vízfolyás. Az a Kis-Dunába torkolló mellékág Tájoló Dunatőkés községbe a Dunaszerdahely-Galánta közti 507-es úton lehet eljutni, a falu központjából a Malom utca visz ki a műszaki műemlékhez, amely a 48.028/17.702 GPS-koordinátáknál található. a patonyi réteknél tör felszínre és a talajvíz szintjének változásaitól függ a vízhozama, néhol alig pár centiméter mély, máshol pedig mélysége elérte az öt métert is. Dunatőkés közelében már tekintélyes vízhozamokat mutatott, ezt a bőséges és viszonylag állandó vízhozamot adó vízfolyást felismerve építették fel a tőkési vízimalmot. A műszaki műemlék építésének pontos évét nem tudni, de az biztos, hogy a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésekor készített térképen - a harmadik katonai felmérés 1869 és 1887 közt végezték el - már a térképészek jelölnek egy épületet megközelítőleg azon a helyen, ahol ma a dunatőkési vízimalom áll. Ezt a malmot egyébként Cséfalvay malomnak hívják, egykori tulajdonosai szerint, és ma formáját valamikor a huszadik század húszas éveiben kapta meg. A dunatőkési vízimalom ma már műszaki emlék, és természetesen építése idején, a Kis-Dunán és annak mellékágain száznál is több hozzá hasonló szerkezet működött, a vízimolnár szakma Legközelebb Qofyk templomai és hires szüfóllél mulatjuk be. sok családnak nyújtott biztos megélhetést. Pozsony és Bécs, valamint Győr, Dunaszerdahely, Somorja és Galánta közelsége, a népesség sűrűsége, a Csallóköz gabonatermesztésre alkalmas mivolta mind-mind a malomipar 19. századi fellendülését, 20. század eleji fénykorát hozta magával. Sajnos, mára ezekből a csodálatos műszaki emlékekből nem sok maradt fenn, de ami megmaradt, azt valóban érdemes megőrizni! Dunatőkés malma 1982 óta védett, felújítását 2016-ban végezték el, most is várja a látogatókat!
